A ritka vérrögképződés ugyanolyan gyakorisággal előfordul a Pfizer és Moderna oltása után, mint azt utóbbi hetekben sokat blamált AstraZeneca használata esetén – derül ki az Oxfordi Egyetem friss tanulmányából.

Az elmúlt hetekben több európai országban felfüggesztették, korlátozták vagy beszüntették az AstraZeneca Covid-19 elleni vakcinájának használatát, miután néhány esetben az oltás után vérrögképződést jelentettek.

Első reakciójában az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) biztonságosnak és hatékonynak minősítette az oltóanyagot, a svéd-brit gyógyszercég pedig cáfolta, hogy készítménye váltaná ki a ritka, de súlyos – több esetben halálos kimenetelű – mellékhatást.

Az EMA múlt héten bejelentette, hogy mégis lehet összefüggés a vakcina és a vérrögképződés között. Azt is hozzátették, az EMA vakcina-leírásába be fog kerülni ez a lehetséges kockázat addig is, amíg a vizsgálatok le nem zárulnak.

Egybeesés vagy ok-okozati összefüggés?

A Johns Hopkins Egyetem leírása szerint az agyi vénás trombózis (CVT vagy agyi vénás sinustrombózis, CVST) akkor alakul ki, amikor egy vérrög megakadályozza a vér kiáramlását az agyból, ami vérzéshez és szélütéshez vezethet. A nagyon ritka bántalom általában évente egymillió emberből ötöt érint.

Április 4-ig az EMA adatai szerint körülbelül 34 millió európai uniós és brit polgár beoltása után 169 CVT-esetet jelentettek. Ez a szám valamivel kevesebb, mint ami az általános gyakorisági adatok alapján várható lenne egy ekkora népcsoportban.

Márpedig több szakértő is rámutatott: amíg nem állítható fel ok-okozati összefüggés a vakcina és vérrögképződés között – eddig nem sikerült ezt megállapítani –, addig legfeljebb az előfordulási gyakoriságból lehet következtetéseket levonni. Másfelől a brit gyógyszerfelügyelet közölte: a vérrögképződés annyira ritka, hogy valószínűleg akkor is folytatják az oltást az AstraZeneca vakcinájával, ha az esetek összefüggésbe hozhatók az oltással. A magyarázat az – amit az EMA a legutóbbi közleményében is hangsúlyozott –, hogy a vakcina előnyei messzemenően meghaladják az esetleges kockázatokat.

Jobb, mint a Covid-19

Ezt támasztják alá az Oxfordi Egyetem friss kutatásának eredményei is. Ezek szerint a Covid-19 betegség ugyanúgy agyi vénás trombózist okozhat, ráadásul sokkal nagyobb valószínűséggel. A kutatásba bevont félmillió Covid-19-beteg körében a CVT előfordulási gyakorisága 39 az egymillióhoz.

Kiderült ugyanakkor, hogy a Pfizer és Moderna vakcinával beoltottak körében csaknem ugyanolyan gyakori a CVT előfordulása. A vizsgált 480 ezer hírvivő RNS (mRNS) vakcinával beoltott ember körében egymillióra 4 CVT jutott, míg az AstraZeneca esetében 5. A oxfordi tanulmány másik fontos következtetése az, hogy a vérrögképződésnek inkább kitett fiatal, 30 év alatti korosztályon belül is a Covid-19 nagyobb kockázatot jelent, mint a vakcináció.

Hasonló mechanizmus?

Egyelőre nem világos, hogy a fertőzést és az oltást követő CVT kialakulásának mechanizmusa megegyezik-e. Egyes tudósok sejtik, hogy az agyi trombózist tulajdonképpen az oltás – vagy a Covid-19 betegség – által stimulált autoimmun reakció okozhatja, amiben kulcsszerepet játszanak a trombocita faktor 4 ellen létrejövő, IgG típusú antitestek. (Az IgG immunglobulin fertőzés vagy oltás nyomán egyaránt képződik.)

Ugyanakkor leszögezték: nem zárják ki, hogy a CVT más módon is kialakulhat, illetve jelenlegi ismereteik szerint nem jelenthető ki, hogy az AstraZeneca oltása utáni agyi vagy más trombózisok gyakoribbak, mint egyébként az adott korosztály be nem oltott tagjai körében.

Vérrögök az USA-ban

A New York-i Cornell Egyetem kutatói a Pfizer és a Moderna oltásával összefüggésbe hozható, gyanús vérrögképződéseket dokumentáltak. Februárban közölt cikkükben megállapították, hogy a vizsgált immuntrombocitopéniás (ITP) esetek gyakorisága önmagában nem adna okot a gyanúra, viszont az a tény, hogy a mellékhatások – egyetlen esetet leszámítva – az első oltásdózis beadása után jelentkeztek, arra enged következtetni, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinának köze lehet a rendellenességhez.

Az immuntrombocitopénia (vagy idiopátiás thrombocitopéniás purpura) olyan autoimmun vérzési rendellenesség, amelynek során a szervezet immunreakciót indít a vérlemezkék (trombociták) ellen. A kutatás idején 17 ITP-esetet azonosítottak 20 millió ember beoltása után. Érdekes egybeesés, hogy akkoriban hasonló oltási számok mellett 18, az AstraZenecával összefüggésbe hozott CVT-t vizsgált az EMA és az Egészségügyi Világszervezet. A hatóságok és a közvélemény reakciója azonban a két esetben radikálisan eltérő volt.

Összeomlott a bizalom

Az AstraZeneca-vakcina használatának felfüggesztése, majd korlátozása – esetenként betiltása – alaposan megingatta a bizalmat az oltóanyagban. A YouGov március végi felmérése szerint Németországban negyedével csökkent – 32 százalékra – azoknak az aránya, akik az AstraZeneca-szérumot biztonságosnak tartják.

Kapcsolódó

Előjegyzés nélkül bárki kérheti péntektől az AstraZeneca vakcináját

Péntektől bárki kérheti az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját, az országos oltási platformon való előjegyzés nélkül is.

koronavírus Romániában AstraZeneca védőoltás vakcina járvány

Olaszországban és Spanyolországban 36, illetve 38 százalékra esett vissza az AstraZenecának bizalmat szavazók aránya, miután korábban mindkét országban 50 százalék fölötti bizalmat mértek. Az Egyesült Királyságban mindössze 4 százalékpontos volt a csökkenés, a lakosság csaknem háromnegyede (71 százalék) továbbra is bízik a svéd-brit közös fejlesztésű oltóanyagban.

Romániában százezrével mondták vissza az AstraZeneca oltást az emberek. A helyzetet jól mutatja, hogy a vakcina péntektől előjegyzés nélkül megkapható. Kedd óta az oltási kapacitás csaknem megduplázódott, elérve a 115 ezer főt, viszont azóta is következetesen 80 ezret oltanak naponta, ami egyértelműen az AstraZeneca iránti érdektelenséggel magyarázható. Naponta 1200-1300-an szánják rá magukat, hogy a brit-svéd szérummal oltassák be magukat. (A második adagot 6-7 ezren kapták meg.)

Közben a Pfizer oltóanyaga jelentősen drágul. Az első szállítmányok még 12 eurós áron szerezte be az Európai Bizottság, majd 15,50 euróra drágult a szérum. 2022-23-ra 900 millió adagot egyenként 19,50 euróért szerződött le az EB.