Összefüggést találtak a vérrögképződéses esetek és az AstraZeneca oltóanyaga között, de továbbra is ajánlják a vakcina használatát.

A vizsgálatok szerint lehetséges az összefüggés a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek korábban jelzett nagyon ritka esetei és az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga között, a vakcina előnyei azonban továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait – közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdán.

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség közleményében kiemelte: a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem Vaxzevria névre keresztelt oltóanyaga esetében a vérrögképződés esetleges veszélyét fel kell tüntetni a vakcina „nagyon ritka mellékhatásaként”.

Az EMA értékelése alátámasztja, hogy az AstraZeneca vakcinája biztonságos, és hatékonyan képes megelőzni a koronavírus okozta betegséget, csökkenti a kórházi kezelés és halálesetek kockázatát – tették hozzá.

Kapcsolódó

EMA-tisztségviselő: van összefüggés az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződés között

Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője egy olasz lapnak adott interjúban jelentette ki, hogy összefüggés van az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között.

AstraZeneca Európai Gyógyszerügynökség

Hangsúlyozták, hogy a koronavírus okozta elhalálozás kockázata sokkal magasabb, mint a vérrögképződés esetleges, nagyon ritka előfordulása. Az ügynökség nem javasol semmiféle korlátozást az oltóanyag alkalmazása tekintetében a 18 éveseknél idősebbek esetében.

Kiemelték: a vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának alacsony számával áll összefüggésben néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 25 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között alig néhány tucat esetben jelentettek vérrög kialakulásának esetleges veszélyét, közöttük 18 halálesetről számoltak be.

Ekkor forduljanak szakorvoshoz a beoltottak

A jelentett esetek többsége 60 év alatti nőknél fordult elő az oltást követő két héten belül. Az ügynökség szerint a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján. Az esetek kivizsgálása folytatódik , közölték.

Hozzátették, az ügynökség illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) a vérrögképződés esetleges veszélye esetén az azonnali szakorvosi konzultáció fontosságát hangsúlyozza. Vérrögképződésre, vagy a vérlemezkék alacsony számára utaló jelek korai felismerése elkerülheti az esetleges szövődmények kialakulását, mondták.

A beoltottaknak haladéktalanul orvoshoz kell fordulniuk, ha esetükben légszomj, mellkasi, vagy hasi fájdalom, fejfájás, vagy homályos látás tünetei jelentkeznek, illetve akkor, ha duzzanatot figyelnek meg a lábban, vagy apró vérfoltok jelennek meg a bőr alatt az injekció beadásának helyén kívül. 

Elmondták azt is, hogy az uniós gyógyszerügynökség vizsgálatot folytat az ez idáig uniós használatra engedélyezett valamennyi vakcina, köztük a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson & Johnson oltóanyagai esetleges mellékhatásainak kiderítésére is. Az EMA azért végzett rendkívüli vizsgálatot, mert március elején és azóta több ország bejelentette: elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. A korlátozást egyes országok azóta feloldották, mások megerősítették.