Már az anyaméhben több örök vegyi anyagnak vannak kitéve a babák, mint eddig hittük
Egy új tanulmány szerint a csecsemők már a születésük előtt sokkal több örök vegyi anyagnak vannak kitéve, mint azt korábban tudtuk. Erre az új kémiai elemzési módszerek és az adattudomány világítottak rá a köldökzsinórvér vizsgálatakor.
A környezetünkben jelen lévő bizonyos örök vegyi anyagoknak – PFAS, azaz per- és polifluoralkil anyagoknak – való kitettség már a méhen belüli életben elkezdődhet. Egy friss, amerikai és kanadai kutatók által végzett tanulmány rámutat, hogy az újszülöttek sokkal több ilyen anyaggal találkoznak a születés előtt, mint azt korábbi vizsgálatok mutatták, írja a News.ro.
Ezeket az anyagokat gyakran nevezik örök vegyi anyagoknak, mivel a környezetben rendkívül lassan bomlanak le, és a szervezetben is hosszú ideig megmaradhatnak. A PFAS-vegyületeket az elmúlt évtizedekben széles körben alkalmazták az iparban és a gyártási folyamatokban, így fokozatosan bejutottak a környezetbe és az emberi szervezetbe is. Számos termékben megtalálhatóak, beleértve az élelmiszer-csomagolásokat vagy a bútoroknál használt textíliákat.
A kutatók korábbi megfigyelésekből indultak ki, amelyek szerint az elsőszülött esetében a méhlepény több PFAS-anyagot tartalmazhat, mint a később született testvéreké. A születés előtti kitettség felméréséhez a csoport újszülöttek köldökzsinórvér-mintáit elemezte, amely a magzati érintettség megbízható mutatójának számít.
Az eredmények kezdetben megerősítették az elsőszülöttek és a későbbi gyermekek közötti különbséget. Amikor azonban a kutatók kiterjesztett kémiai elemzést alkalmaztak – amely több típusú PFAS-vegyület kimutatására képes –, ez a különbség eltűnt.
A tanulmányhoz 120 újszülött 2003 és 2006 között gyűjtött köldökzsinórvér-mintáját vizsgálták. A szakemberek olyan modern kémiai szkennelési módszert használtak, amely a PFAS-vegyületek és a hasonló szerkezetű anyagok sokkal szélesebb spektrumának azonosítását teszi lehetővé. Ezzel a megközelítéssel 42-féle PFAS-anyagot azonosítottak a mintákban, szemben a korábbi módszerrel detektált mindössze nyolccal. Ebből a 42-ből csupán négyet sikerült mindkét módszerrel kimutatni.
A tanulmány szerzői szerint az eredmények azt mutatják, hogy az alkalmazott mérési módszer jelentősen befolyásolja a születés előtti kitettségre vonatkozó következtetéseket. A kiterjesztett elemzés jóval változatosabb PFAS-összetételt mutatott ki, és kisebb különbségeket a nem elsőszülött gyermekek között. A szerzők úgy vélik, az adatok azt jelzik, hogy a prenatális PFAS-kitettség összetettebb és kiterjedtebb, mint amit az eddigi tanulmányok sugalltak.
A kutatás közvetlenül nem vizsgálta az egészségügyi hatásokat. Korábbi vizsgálatok azonban a PFAS-kitettséget már összefüggésbe hozták számos egészségügyi problémával, többek között a vesefunkció romlásával és a rák magasabb kockázatával. Más tanulmányok kapcsolatot találtak az anyák vérében mért PFAS-szint és a gyermekek agyszerkezetének eltérései, valamint a lassúbb magzati növekedés között.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az azonosított PFAS-anyagok némelyikét még nem tanulmányozták eleget, vagy el sem nevezték, ami megnehezíti a kockázatok felmérését.
A szerzők tervezik a mérési módszer kiterjesztését, hogy pontosabban megítélhessék a kitettség valós mértékét, és nyomon követhessék, hogyan befolyásolja ez a terhelés hosszú távon az egészségi állapotot. A tanulmányt az Icahn School of Medicine at Mount Sinai és más amerikai, illetve kanadai intézetek kutatói végezték, és nemrég jelent meg az Environmental Science & Technology című folyóiratban.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT
.jpg)
