Hogy mennyire vagy ellenálló a betegségekkel szemben, milyen a hangulatod, hogyan alszol, vagy kialakul-e nálad cukorbetegség, esetleg Alzheimer-kór – mindezt a mikrobáid közössége is alakítja. Sőt, egy napon talán az öregedést is lassítani tudjuk mikrobiommal végzett kezelés által. Az viszont már a jelen, hogy betegségek gyógyításában kezdik figyelembe venni az egyéni mikrobiomot, és egyre többféle szerepet kapnak a probiotikus szerek – ezekről beszélgettünk többek között Mara Gyöngyvér biológussal, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai karának oktatójával, a humán mikrobiom kutatójával, aki elmondta azt is, hogyan táplálkozzunk az egészséges bélmikrobiomunk: a bélflóra-egyensúlyunk érdekében, és mi lesz, ha ez az egyensúly megbomlik. 

Komplex élőhely vagyunk: a testünket benépesítik a mikrobák, egy felnőtt ember másfél-két kilónyi mikroorganizmussal él folyamatos kölcsönhatásban: az az ő mikrobiomja. Mindenki mikrobiomja sajátos, külön közösség, ahol a mikrobák egymással és az emberi szervezettel is kommunikálnak. Nemcsak a beleinkben vannak jelen, hanem a bőrünktől a tüdőnkön át szinte mindenhol, és többnyire a jólétünket szolgálják. Még a cirkadián ritmusunkra, azaz az alvásunkra is hatással vannak – vezet be a témába Mara Gyöngyvér biológus, egyetemi tanár, akit e gyorsan fejlődő terület újdonságairól kérdeztünk. 

„Ahogy egyre több ismeret halmozódik fel, egyre jobban látjuk, hogy a testünk minden részében megtalálhatók a mikroorganizmusok. Egy éve még azt mondtam volna, hogy az agyunk steril, ma már azt mondom: szinte nincs olyan hely az emberi szervezetben, ami steril” – mondta el. A korábbi elképzelésekkel szemben a magzat sem steril környezetben fejlődik: „nem születéskor találkozik először mikroorganizmusokkal, hanem már a magzatvízben”, tette hozzá.

A 2007 és 2015 között zajló Humán Mikrobiom Projekt egyik legmeglepőbb eredménye az volt, hogy körülbelül ugyanannyi mikroorganizmus él bennünk, mint ahány sejtünk van, mondta el Mara Gyöngyvér.

Mit csinálnak bennünk?

De mára a kutatások fókusza másra tolódott: nemcsak az számít, kik élnek bennünk, hanem hogy mit csinálnak. „Egyre nagyobb hangsúly kerül arra, milyen szerepe van a mikrobiomnak az immunitásban, az idegrendszer működésében, a mentális jólétben. Kérdés az is, hogyan módosítja a táplálkozás, illetve a testmozgás a mikrobiomunkat, milyen módon tudjuk elérni, hogy minél egészségesebb, egyensúlyban lévő mikrobiomunk legyen, ugyanis amikor kibillen az egyensúlyból, az a diszbiózis, és akkor jönnek a betegségek, egészségügyi problémák. Az egyensúly bomlása kapcsolatba hozható diabétesszel, mentális problémákkal akár” – sorolta a kutató tanár.

„Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy vannak mikrobák, amelyek az egyik szervezetben hasznosak, a másikban viszont betegséget okozhatnak” – mutatott rá a terület jelenlegi nagy kihívására.

Ha megbomlik az egyensúly

„Ha a tápcsatornában megfelelő a mikrobaközösség, akkor a bélfal egészséges: megfelelő mennyiségű nyálkaréteg van rajta, és megfelelő módon működnek a mikrobák, azaz lebontják azokat a rostokat, amiket mi megeszünk, és előállítanak belőlük olyan rövid szénláncú zsírsavakat, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak, és így marad egészséges az ember” – magyarázta el a folyamatot Mara Gyöngyvér.

Elmondta, azt figyelték meg a kutatók, hogy meg tud bomlani a mikrobaközösségben az egyensúly többféle hatásra: rossz táplálkozási szokás, egy hosszabb idejű gyógyszeres kezelés miatt, vagy életmódbeli gond, például stresszes életmód miatt. „Ilyenkor megváltozik a mikrobiom, elszaporodnak azok a mikrobák, amelyek elkezdik a bélhámnak a nyálkarétegét fogyasztani, és az elvékonyodik, a bél áteresztővé válik, így a bélfalon keresztül kijutnak mindenféle mikrobák és mikrobiális eredetű molekulák, törmelékek, valamint egyéb metabolitok is átjuthatnak a bélfalon, és ez okoz elsődlegesen egy immunválaszt: gyulladást. Ezek a sokszor bekövetkező vagy rendszeres gyulladások különböző kórképeket alakítanak ki. Ezért fontos a bélfal integritását megőrizni” – mutatott rá.

„A mikrobiomunk hároméves korunkig alakul ki, éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy ne bolygassuk a mikrobiomot antibiotikumos vagy más, komoly kezelésekkel, hisz ez kulcsfontosságú a gyerek fejlődése szempontjából, a későbbiekben kihatással lehet” – hívta fel a figyelmet. De megnyugtatott, a mikrobiomunk elég stabil, a szezononkénti egy-két, 3-5 napos antibiotikumos kezelés – probiotikum szedése mellett – nem okoz különösebb kárt, az inkább egy hosszas kezelés esetén fordulhat elő. „A stabilitás viszont nem azt jelenti, hogy a mikrobiom változatlan, hiszen dinamikusan változik évszaktól, táplálkozástól függően. Nem tűnnek el fajok, csak háttérbe szorulnak azok, amelyek nem kapnak megfelelő mennyiségű táplálékot” – jegyezte meg.  

A bél mikrobiomja és a hangulatunk

A bél mikrobiomja nemcsak a testi egészségünkre hat, hanem a mentális jólétünkre is, . „A bél nagyon intenzíven be van behálózva idegekkel, és van egy direkt idegi kapcsolat az agy és a bél között: egy bél-agy tengely, ahol különböző molekulákon keresztül a mikrobiom jeleket küld az agyba” – fejtette ki Mara Gyöngyvér. Kutatások szerint a mikrobiom összefügghet a hangulattal és a depresszióval. „Ma már a mentális problémákban szenvedőknek bizonyos mikroorganizmus-készítményeket is javasolnak, amiket pszichobiotikumoknak neveznek” – mondta el a kutató.

Vizsgálják az Alzheimer- és Parkinson-kór megelőzésének lehetőségeit is, tudtuk meg, ám ez nehéz kérdés Mara Gyöngyvér szerint „azért is, hiszen mindenkinek egyedi a mikrobiomja, külön közösség, ahol a mikrobák egymással és az emberi szervezettel is kommunikálnak folyamatosan. A mikrobáinknak céljuk, hogy egészségesek maradjunk, mert mi vagyunk az élőhelyük, viszont különböző hatásokra meg tud változni az összetételük”.

Cukorbetegek mikrobiomjait kutatják a Sapientián

A humán mikrobiommal kapcsolatban a Sapientia egyetemen is zajlik néhány kisebb kutatás. „Két doktoranduszom témája a humán mikrobiom: a betegség, a mikrobiom és a táplálkozás kapcsolatát vizsgáljuk. A kutatásaik elsősorban a kettes típusú cukorbetegségre, valamint a reumatoid ízületi gyulladásra fókuszálnak” – mondta el Mara Gyöngyvér.

A diabéteszes pácienseknél azt elemzik, milyen mikrobák vannak jelen a különböző állapotú betegek mikrobiomjában, és ott milyen anyagokat termelnek. Mint elmondta, ezeket a metabolitokat – akárcsak a mikrobiomot – székletmintákból mutatják ki. Megfigyelték, hogy a mikrobiom és a metabolitprofil jelentősen eltér azoknál a betegeknél, akik különböző kezeléseket kapnak, azaz „a gyógyszer befolyásolja a mikrobiom összetételét és a metabolitokat is”. „Ez megerősíti, hogy a jövőben a kezeléseket személyre szabottan, a mikrobiom figyelembevételével kell kialakítani” – mutatott rá az eddigi következtetésükre Mara Gyöngyvér.

Úgy látja, az, hogy az orvosi diagnózishoz az egyéni mikrobiomot vizsgálják, és az alapján személyre szabott kezeléseket kapjanak a különböző problémákkal küszködők, még gyerekcipőben jár, ugyanakkor nem is lehet ez majd válasz mindenre, hisz „a mikrobiom csak az egyik, bár fontos játékos”.

„Nem minden problémáért ennek állapota a felelős. Fontos tényező az is, hogy van-e egy genetikai hajlam valakiben egy betegség kialakulására, amit ezek a mikrobák esetleg be tudnak kapcsolni” – magyarázta el.

Ugyanakkor az egyéni mikrobiom vizsgálata és az ehhez igazított kezelés iránt van érdeklődés itthon is. „Tavaly Marosvásárhelyen a Szent Balázs Alapítvány által szervezett konferencián már sok orvos beszámolt arról, hogy a mikrobiom vizsgálatát bevonják a kórképek értékelésébe. Bár a mikrobiom-elemzés nem államilag támogatott és költséges, egyre több helyen elérhető, Magyarországon és Marosvásárhelyen is. Magyarországon és Marosvásárhelyen is van klinika, ahol a mikrobiom-elemzést végeznek, kiértékelik, és az alapján táplálkozási tanácsot adnak” – számolt be.

Mi a mikrobiombarát élet titka?

Sok rostot kell fogyasztani, és nem érdemes steril környezetre törekedni – erősítette meg Mara Gyöngyvér, hisz – mint mondta – a mikrobák mindössze egy százaléka okoz fertőzést, a többség viszont ártalmatlan, sőt szükséges az immunrendszer tréningjéhez. „Ha túl steril a környezet, nem alakul ki megfelelő mikrobióta, ami később autoimmun gondokhoz és túlérzékenységhez vezethet, azaz túl hevesen reagál a szervezetünk a külső hatásokra” – magyarázta.

A legfontosabb beavatkozási pont azonban nem a fertőtlenítés, hanem az étrend. „A legfontosabb, amivel a mikrobiomunkra hatni tudunk, az a táplálkozás” – hangsúlyozta. A változatos étrend, különösen a növényi rostok fogyasztása kulcsfontosságú, hiszen ezek jelentik a baktériumok táplálékát, ezeket alakítják a már említett gyulladáscsökkentő hatású anyagokká, úgynevezett rövid szénláncú zsírsavakká.

Manapság intenzíven kutatják, pontosan mely rostok számítanak igazán prebiotikusnak – vagyis melyekből keletkeznek biztosan ilyen jótékony anyagok, tudtuk meg a biológustól. „Vannak olyan rostok is, amelyekből nem lesz ilyen. Azokat a rostokat hívják manapság prebiotikusnak, amelyekből biztos, hogy ilyen gyulladáscsökkentő anyagot tudnak csinálni a bacik. Ez egy feltörekvő terület, jelenleg kutatják e célból a rosttartalmú ételeket” – mondta el Mara Gyöngyvér, hozzátéve: nekik is volt korábban kutatásuk, és ebben a zabpehely, a sárgarépa és az alma is ilyen hatást mutatott, legalábbis laboratóriumi körülmények között. Így elmondható, valamennyi prebiotikus hatású rost szinte minden gyümölcsben, zöldségben, gabonában van.

A jövő gyógyszertára

A rostok vizsgálatán kívül jelenleg ennek kutatási területnek az egyik forró kérdése, amire a közeljövőben választ szeretnének kapni a kutatók, hogy mitől válik egy baktérium az egyik környezetben „jó játékossá”, a másikban pedig ártalmassá, mi az egyes mikroorganizmusok szerepe, mondta el a biológus. Szerinte a terápiák terén is várnak ránk áttörések, bár a mikrobiom nem csodafegyver, hisz a betegségek kialakulásában az okok is többrétűek, de kiegészítő terápiaként, úgy gondolja, egyre nagyobb szerepet kaphat.

„A jövő gyógyszertárát olyan helynek képzelem el, ahol sokféle bajra lesznek probiotikus készítmények. A már említett pszichobiotikumnak nevezett készítményjavaslatok mellett a jövőben szerintem tovább árnyalják, hogy melyik probiotikum mire jó, és nemcsak az antibiotikum hatásának a kiegyensúlyozására fogják használni, hanem célzott terápiaként, akár például ADHD-s gyermekek, akár alzheimeres vagy diabéteszes emberek kezelésére” – mondta, kiemelve: fontos lesz a baktérium mellé „ennivalót” is adni. „A baci a probiotikum, a baktérium tápanyaga pedig a prebiotikum” – magyarázta a biológus.

Ezenkívül, úgy látja, az egyik legizgalmasabb új irány az öregedés és a mikrobiom kapcsolata. „Egérkísérletekben már bizonyították is, hogy a mikrobiom-transzplantáció fiatal egérből idős egérbe egészen jó eredményeket mutatott. Így, talán a mikrobiom-transzplantációt a fiatalodásunk érdekében pár éven belül használni tudjuk. Az egérkísérletektől még van egy néhány lépés, míg az embernél is ugyanaz bizonyított lesz, és hogy egyáltalán terápiás célra használható legyen, de általában, amiket megfigyeltek az egereknél, az beigazolódott humán kísérleteken is” – mutatott rá Mara Gyöngyvér.

Kapcsolódó

Egészséges táplálkozás az ellentmondásos információrengetegben: Bonyolult a helyes étrend?

Lőrincz Hanna dietetikus a Maszol megkeresésére elmondta, az egészséges étrend egyáltalán nem bonyolult, de fontos, hogy tudatos és változatos legyen. „A cél a kiegyensúlyozott tápanyagbevitel” – szögezte le a szakértő.

étkezés táplálkozás egészséges étkezés dietetikus