Tragédiák, munkaerőhiány, alulfinanszírozottság az egészségügyben – A tervezett reform mögött felsejlik a jobbító szándék
.jpg)
Kórházi belső fertőzés miatt kisbabák veszítették életüket, szolgálat közben haltak meg orvosok, embertelen körülmények között tartottak betegeket – szívszorító tragédiák árnyékolták be a hazai egészségügy idei évét.
Az egészségügyi rendszer általánosságban véve sem javult számottevően, kiderült, hogy száz hazai betegből hat nem jut időben megfelelő ellátáshoz, az ágazat még nem jutott ki a digitális középkorból, az orvosok egy része összeesküvés-elméleteket terjeszt, elherdáltak több mint egymillió euró, kórházépítésre szánt pénzt, a szakszervezetek pedig drámai munkaerőhiányról, és alulfinanszírozottságról beszéltek.
A megszorítások az egészségügyben is lesújtották, és éppen a legkiszolgáltatottabbakra, a potenciális betegekre, azzal, hogy jelentős változások lépnek életbe az egészségbiztosítási hozzájárulás (CASS) alóli mentességek terén, többek között megszűnt a társbiztosított státusz.
De ne legyünk igazságtalanok, vannak előrelépések, például az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosító Pénztár összesített költségvetése 2025-ben eléri a 100 milliárd lejt. A 10 évvel ezelőttihez képest ez több mint háromszoros növekedést jelent a két intézmény együttes költségvetésében, ám a probléma az, hogy az empátia gyakori hiánya miatt, ezt a növekedést a betegek nem érzik a saját bőrükön.
Másrészt elkezdődtek a próbálkozások, hogy reformmal orvosolják a problémák gyökerét, kötelező tették a pánikgombot, jelenteni lehet a panaszokat az egészségügyi minisztériumnak, a 24 tervezett új kórházból tizenegy épül, a kórházakban megvalósultak fejlesztések, korszerűsítések, sőt új kórházak is épültek.
Azonban szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az egészségügy rendszer átszervezése időszerű és elkerülhetetlen, ám pontos ütemterv és mutatók nélkül, egyelőre csak politikai nyilatkozatként lehet kezelni a kormány bejelentéseit.
Kapcsolódó
Ártatlan gyerekek veszítették életüket
Hét kisgyermek meghalt, miután a iași-i Szent Mária gyermekkórház intenzív terápiás osztályán Serratia marcescens baktériummal fertőződtek meg. A kórházban káosz uralkodott, és ez esetben nem alulfinanszírozottságról van szó, hanem nemtörődömségről, az orvosi protokollok súlyos megsértéséről, ismertette Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az ellenőrző testület következtetéseit.
András-Nagy Róbert, sepsiszentgyörgyi kórházigazgató a Maszol megkeresésére hangsúlyozta, a kórházi belső fertőzésekről nyíltan kell beszélni, hiszen az kordában tartható, ha időben jelentik, és fellépnek ellene.
Másik tragédia akkor történt, amikor meghalt egy 2 éves kislány egy mélyaltatásos beavatkozás közben.
Orvosok haltak meg szolgálat közben
Ștefania Szabo 37 éves sebészorvost élettelenül találták a Buzău Megyei Sürgősségi Kórház ügyeleti szobájában. A vizsgálatok szerint, a doktornő nyugtató hatású szereket adott be magának, hogy bírja a hosszú, kimerítő munkatúrákat. Ugyanazt a szert, amely Michael Jackson halálát okozta.
A Buzău Megyei Orvosi Kamara elnöke, Dragoș Porumb szerint a doktornő szinte megállás nélkül dolgozott, és ritkán vett ki szabadságot. „Nagyon sokat dolgozott. Azt hiszem, az elmúlt három-négy évben nem volt betegszabadságon. Még infúzióval a karjában is bejött dolgozni” – mondta.
A kolozsvári gyermekklinikán egy 66 éves orvosnőt találtak holtan. A doktornő ügyeletben volt a kórházban. Bár a helyszínen az orvosok azonnal megkezdték az újraélesztést, nem jártak sikerrel.
Kapcsolódó
A betegek nem jutnak időben orvosi ellátáshoz
Az Európai Unióban csak négy olyan tagország van, ahol rosszabb a helyzet, mint Romániában. A hazai adat az egészségügyi ellátás hiányait mutatja, annak ellenére, hogy az ellátórendszer működtetése egyre többe kerül.
Hosszúak a várólisták, a pácienseknek általában hetekig kell várniuk, amíg sorra kerülnek. A minőségi szolgáltatások a nagyvárosokba összpontosulnak, a vidéken élő betegeknek gyakran sokat kell utazniuk, hogy megfelelő orvosi ellátáshoz jussanak.
Kapcsolódó
Bővült az egészségbiztosítást fizetők köre
Augusztus 1-jétől – a biztosítotti státuszra szeptember 1-jétől érvényes gyakorlati hatállyal – jelentős változások léptek életbe az egészségbiztosítási hozzájárulás (CASS) alóli mentességek terén. Bővül a kötelező módon egészségügyi hozzájárulást befizetők köre, és új számítási szabályokat vezettek be – nemcsak az alkalmazottakra vonatkozóan, hanem azokra is, akik eddig bizonyos kedvezményekben részesültek.
Augusztus 1-jétől – a biztosítotti státuszra szeptember 1-jétől érvényes gyakorlati hatállyal – jelentős változások lépnek életbe az egészségbiztosítási hozzájárulás (CASS) alóli mentességek terén. Mint arról már korábban is írtunk, bővül a kötelező módon egészségügyi hozzájárulást befizetők köre, és új számítási szabályokat vezetnek be – nemcsak az alkalmazottakra vonatkozóan, hanem azokra is, akik eddig bizonyos kedvezményekben részesültek. Kik az új befizetők, és melyek a legfontosabb tudnivalók?
A kötelező egészségbiztosítási hozzájárulást fizetők új kategóriái jelentek meg: a társbiztosítottak; a politikai üldözöttek; a munkanélküli segélyben részesülők; a gyermekgondozási szabadságon lévők; a társadalmi támogatásban (minimális jövedelemtámogatás) részesülők; a szerzetesrendek tagjai (vallási közösségek jövedelem nélküli tagjai); azok a nyugdíjasok, akiknek havi nyugdíja meghaladja a 3000 lejt
24 tervezett kórházból 11 épülhet meg
Az országos helyreállítási terv keretében 24 kórházat szerettünk volna építeni, de a legjobb esetben is csak 11 készül el közülük.
Ilie Bolojan kormányfő bejelentette, hogy nyolc PNRR-s kórházi projektet már egész biztosan nem lehet határidőre befejezni, ezért ezeket az EU az egészségért program 2021-2027 keretében fogják finanszírozni. Ezek között van a nagyváradi járvány- és tüdőkorház és a temesvári regionális onkológiai intézet projektje, valamint a gyulafehérvári sürgősségi kórház onkológiai osztályának új épülete. Ugyanakkor tulajdonképpen nem nyolc, hanem 13 kórház finanszírozása úszott el, mivel az eredeti listán 24 objektum szerepelt.
Kapcsolódó
Megfékezik az egészségügyi álhíreket
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az ügyészséghez fordult, miután meghívót kapott az összeesküvés-elméleteket terjesztő orvosok által szervezett COVID–19 és a bio-digitális konvergencia című konferenciára, amelyet a fővárosban terveznek, miután szeptemberben már tartottak egy hasonlót Brassóban.
A miniszter elmondta, hogy nagyra értékeli a Román Audiovizuális Tanács (CNA) gyors reakcióját, és bízik abban, hogy a testület továbbra is megakadályozza az orvosi dezinformációk terjesztését. Rogobete hozzátette, hogy a román parlamentben is több törvénykezdeményezés született, amelyek célja az egészségügyi álhírek terjedésének megfékezése.
Digitális középkor a hazai egészségügyben
Elméletileg jövő augusztustól a betegek és az orvosok már nem fognak papírokkal bajlódni, addigra el kellene készülnie az új adminisztrációs digitális platformnak.
A CNAS valójában rendelkezik egy PIAS nevű digitális platformmal, ami azonban fényévekkel marad el a napjainkban természetesnek számító igényektől. A számvevőszék legutóbbi jelentése megállapítja, hogy a jelenlegi platform a hozzáférhetőség, a sebesség és a biztonság tekintetében sem kielégítő. Ezt fogják lecserélni egy új informatikai rendszerre, melynek a kiépítését az országos helyreállítási terv (PNRR) keretösszegéből finanszírozzák 100 millió euróval.
Az új digitális platform első moduljait az idei év vége előtt be kellene üzemelni, jövő augusztusra pedig teljesen működőképesnek kellene lennie.
Kapcsolódó
Kötelező a pánikgomb a kórteremekben
Az állami és magánkórházak egyaránt kötelesek minden kórteremben pánikgombot felszerelni és működőképes állapotban tartani.
A pánikgombokat a páciensek által könnyen elérhető helyen kell felszerelni, és ezek működését rendszeres időközönként ellenőrizni kell, a személyzetet pedig ki kell képezni ezek használatára, írja az Agerpres.
A riasztóberendezés felszerelésének és működőképes állapotban való tartásának elmulasztása 10 ezer és 30 ezer lej közötti pénzbírságot vonhat maga után
Kapcsolódó
Munkaerőhiány, alulfinanszírozott az ágazat
Az egészségügyi szakszervezetek arra kéri Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy az ágazatban ne csökkentse 10 százalékkal a béreket.
Azzal érveltek, 2025 januárja és októbere között a közszféra kórházainak bérköltségei a teljes kiadások 64%-át tették ki, ami jelentősen alacsonyabb, mint az Európai Unió tagállamainak átlaga.
Jelenleg a romániai közkórházak 20%-os munkaerőhiánnyal működnek. Pontosabban: 53 463 dolgozó hiányzik.
Reformmal orvosolnák a problémák gyökerét
A költségvetés hatékonyabb felhasználása, a teljesítmény ösztönzése, szigorúbb ellenőrzések és szankciók, újraértékelt kórházak és szorosabb együttműködés a magánszférával – átfogó reformmal készül a kormány az egészségügy problémáinak orvoslására.
Az egészségügy rendszer átszervezése időszerű és elkerülhetetlen, ám pontos ütemterv és mutatók nélkül, egyelőre csak politikai nyilatkozatként lehet kezelni a kormány bejelentéseit, hangsúlyozták a Maszol által megszólaltatott szakértők. Vass Levente, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa és András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója is úgy véli, a javasolt reformcsomagban felsejlik a jobbító szándék.
Az egészségügy helyzete idén is összetett volt, nem fehér és nem fekete. Rengeteg orvos, egészségügyi dolgozó áldozatos munkával, tudással, empátiával tett meg minden tőle telhetőt a betegek gyógyításáért. Egy jobb év reményében a Maszol minden olvasójának jó egészséget kíván!
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
