Elméletileg jövő augusztustól a betegek és az orvosok már nem fognak papírokkal bajlódni, addigra el kellene készülnie az új adminisztrációs digitális platformnak.

„Akkor hozzon egy munkahelyi igazolást arról, hogy hány napig volt idén betegszabadságon” – mondta az asszisztensnő olyan hangon, mintha a legtermészetesebb igényt fogalmazná meg, amikor közöltem vele, hogy a rám váró kezelés miatt egy nap betegszabadságra lesz szükségem. Látván értetlenkedésemet, kifejtette, ez a hivatalos eljárás, munkahelyi igazolás nélkül egy orvos sem adhat betegszabadságot.

Mivel van már másfél évtizede annak, hogy betegszabadságra volt szükségem, meg sem fordult a fejemben, hogy a romániai ügyintézés még mindig a 2000-es évek elejének vagy a harmadik világ országainak a szintjén állna. Nem mellékes az a tény sem, hogy 2023 júliusában életbe lépett a bürokráciamentesítési törvény, melynek értelmében egyetlen közintézmény sem követelhet a polgártól egy másik közintézmény által kibocsátott iratot. Való igaz, hogy a betegszabadság ügyintézése nem mond ellent a jogszabály betűjének, csak épp fittyet hány a szellemére, a munkáltatókra terhelve azt, aminek az elvégzése az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) és a közegészségügyi intézmények kötelessége lenne.    

Napjaink Romániájában azonban akkor sem egyszerű a betegszabadságot igazoló dokumentumhoz hozzájutni, ha az ember benyújtotta a megkövetelt papíralapú munkahelyi igazolást. „A betegszabadságos papírért jöjjön vissza holnap” – közölte velem a szemészeti kezelés végeztével az egyik rezidens orvos. A kezelés egyébként tíz percet vett igénybe, várni azonban, az előzetesen megadott időponttól számítva, mintegy négy órát kellett rá. Vehemens módon kifejezett őszinte felháborodásom hatásosnak bizonyult, ugyanis beleegyezett, hogy még aznap kibocsátják számomra az igazolást, jöjjek vissza a kórházba pár óra múlva. Elmagyarázta, a munkáltatómnak szánt dokumentumot nem a földszinti rendelőben kapom meg, ahol a kezelésen étestem, hanem a nyolcadik emeleti kórházi részlegen.

„Kész a betegszabadsága” – világosított fel az papírmunkáért felelős ápoló, amikor közel két óra múlva visszatértem. Hozzátette, hogy még nem adhatja ide, mivel a rezidens, aki feljött a földszintről a nyolcadikra, hogy kitöltse, nem pecsételhette le, valakinek fel kell hoznia a földszinten rendelő főorvos pecsétjét. Félóra sem telt bele, már hozta is a pecsétet egy másik rezidens orvos, megnyugtatva engem, hogy nekik is az idegeikre megy az adminisztráció.

Ezek után még a kórházi beléptetőnél szolgálatot teljesítő hölgynél volt jelenésem, hogy ő is rányomja a papírra az azt most már valóban érvényessé tevő második pecsétet. Mindez 2025 novemberében játszódott le, egy olyan időszakban, amikor Románia, legalábbis a retorika szintjén, már évek óta gőzerővel digitalizál. Most már csak a szakorvos által kiállított orvosi levelet kell elvinnem a háziorvosomhoz, amivel le is zárul egy tízperces kezelésnek a beteget közvetlenül érintő adminisztrációja.  

Az eset helyszíne a nagyváradi megyei kórház, azonban gyanítom, bármely más hazai egészségügyi intézményben hasonló lett volna a forgatókönyv.

Régen kezdődött, sehol sem tart

„Tőlünk is kérnek, mi is állítunk ki ilyen munkahelyi igazolásokat a kollégáknak” – mondja Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Hozzáteszi, hogy egy online ügyintézési platform hiányában a hazai egészségügy, bár sok más területen látványos fejlődés ment végbe, az adminisztráció terén még mindig a digitális középkorban él. Ez nem csak sajnálatos, de abszurd is, mivel Romániában éppen az egészségügy volt az első olyan terület, ahol a digitalizálás elkezdődött, még a 90-es években.

„Egy olyan rendszerre volna szükségünk, mint a magyarországi Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amelyen keresztül minden össze van kötve mindennel, mindenki lát mindent, amit látnia kell. Tudom, hogy a moldávok érdeklődnek iránta, ha mi is átvennénk, éveket ugranánk előre” – hangsúlyozza a szakember.

Az egészségügy adminisztrációjának a digitalizálása terén már történtek előrelépések, aminek az egyik példája az elektronikus recept, azonban a beutalókat és a betegszabadságokat is meg kell oldani, mondja Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnöke. „Egységes rendszerre van szükség, jelenleg ilyen informatikai platform nem létezik” – szögezi le a Duda Tihamér. A jó hír az, hogy a létrehozására vonatkozó szerződést tavaly megkötötték.

A CNAS valójában rendelkezik egy PIAS nevű digitális platformmal, ami azonban fényévekkel marad el a napjainkban természetesnek számító igényektől. A számvevőszék legutóbbi jelentése megállapítja, hogy a jelenlegi platform a hozzáférhetőség, a sebesség és a biztonság tekintetében sem kielégítő. Ezt fogják lecserélni egy új informatikai rendszerre, melynek a kiépítését az országos helyreállítási terv (PNRR) keretösszegéből finanszírozzák 100 millió euróval.   

Augusztusban szintet lépünk?

„Mit hoz az új digitális platform: kiküszöböli a formanyomtatványokat és a felesleges papírokat; a beutalók, az orvosi levelek és betegszabadságok teljesen digitálisak lesznek, azonnal elérhetőek; a páciens elektronikus aktája és az elektronikus recept működni fog és integrálva lesz; a beteg kórlapja bármikor és bárhonnan, telefonról és számítógépről egyaránt, hozzáférhető lesz” – nyilatkozta októberben Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Az új digitalis platform első moduljait az idei év vége előtt be kellene üzemelni, jövő augusztusra pedig teljesen működőképesnek kellene lennie. A projekt állapotáról a CNAS szóvivőjétől kértem tájékoztatást. A november 27-i írásos megkeresésre ezidáig nem válaszolt, még csak az állami intézmények azon általánosan elterjedt gyakorlatához sem tartotta magát, hogy jelezze, megkapta az adatigénylést, a megválaszolása folyamatban van. Meglehet, azért ilyen nehézkes a kommunikáció, mert nem személyesen adtam át neki, vagy a posta útján, levélben továbbítottam a kérdéseket, hanem a CNAS honlapján megadott e-mail címre írtam.