banner_XeiDH3Xk_970x250 (2).gif
banner_4EVo0Oj9_kuk maszol webbanner 300x250.gif

Kormányprogram: többen fizetnek egészségügyi hozzájárulást, eltörlik a betegszabadságok adómentességét

A kormányprogram egészségügyi fejezete is átalakításokat ígér: többek között szélesítenék az egészségbiztosítási járulékot fizetők körét, megszüntetnék a kivételeket, a magas nyugdíjakra is kivetnék a CASS-t, és szigorúbban ellenőriznék a betegszabadságokat, a kórházak teljesítményét javítanák az ápolási ágyak számának több mint 20%-os csökkentésével 2030-ig. Az intézkedések célja a forrásbevonás növelése és a rendszer fenntarthatóságának javítása. Emellett teljesítményalapú fizetést és kórházi struktúra-átalakítást is kilátásba helyeznek, számol be az Agerpres.

A kórházak teljesítményének javítása az ápolási ágyak számának több mint 20%-os csökkentésével 2030-ig, a teljesítmény alapján történő bérezés bevezetése az orvosok számára, a kórházi személyzet bónuszainak optimalizálása a nyújtott egészségügyi szolgáltatások számának függvényében, valamint az egészségügyi intézmények vezetői számára rendelkezésre álló adminisztratív eszközök számának növelése és teljesítménykritériumok bevezetése a osztályvezetők számára – ezek az újonnan alakuló kormány programjában szereplő intézkedések.

A kormányprogram az egészségügy területén előirányozza kórházi konzorciumok létrehozását és közös beszerzéseket alapanyagokhoz megyei/regionális/országos szinten, az egészségbiztosítóhoz befizetők számának növelését, valamint a „fiktív” betegszabadságok megadásának visszaszorítását az orvosok és a szabadságolások kedvezményezettjeinek ellenőrzése által. Előírja ugyanakkor az egészségbiztosítási járulék fizetésétől való mentesség eltörlését minden betegszabadság esetében.

Szigorúbban veszik a betegszabadságokat. | Fotó: Pexels

A további intézkedések között szerepel az egészségbiztosítási járulék fizetői bázisának 20%-os növelése a kivételek eltörlésével, valamint egy több mint 5%-os növelés azzal, hogy a magas nyugdíjak után is kell fizetni az egészségbiztosítási járulékot. Az is szerepel benne, hogy a városi ügyeleti központok számát csökkenteni kell.

A kormányprogram szerint változik a gyógyszerek ártámogatott kategóriába való bekerülésének módja is: új szempontok alapján döntik el, melyik gyógyszer mennyire sürgős vagy fontos. Emellett új árképzési szabályokat vezetnek be, és gazdasági ösztönzőkkel támogatják a hazai gyógyszergyártást – különösen az alapanyagok és létfontosságú gyógyszerek előállítását.

Szigorítás a magánszolgáltatóknál, plusztámogatás vidéken

A dokumentum szerint a magán egészségügyi szolgáltatóknak, amelyek szerződni kívánnak az országos Egészségbiztosítási Pénztárral új követelményeket kell teljesíteniük:

  • Legalább az alkalmazottak 80%-ának teljes munkaidős státuszban kell dolgoznia.
  • A magánszférában dolgozó rezidensek fizetését részben a magánintézménynek kell állnia.
  • Aki közszolgálati időben más egészségügyi intézményben is dolgozik, azonnal megszűnik az állami szerződése.

A program továbbá előirányozza:

  • Az alacsony kihasználtságú és nem hatékony egészségügyi intézmények átalakítását járóbeteg-ellátó központokká vagy rehabilitációs és palliatív kórházakká.
  • A generikus gyógyszerek használatának növelését, a terápiás protokollok betartatását.
  • A szaktárca alá tartozó intézmények – például a közegészségügyi igazgatóságok, a Nemzeti Közegészségügyi Intézet, valamint a Transzfúziós Intézet és megyei központjai – átszervezését és hatékonyságuk növelését.

A fejlesztési intézkedések között szerepel:

  • Közösségi alapellátó központok építése vagy modernizációja vidéki és kisvárosi térségekben (telemedicína, fogászat, gyógyszertár is).
  • Az alapellátás és a háziorvosi rendszer erősítése, külön ösztönző csomaggal a vidéki orvosoknak, gyógyszerészeknek és ápolóknak (pl. segélyek, lakhatás, stabil szerződéslehetőség).
  • Az alap és minimális szintű szolgáltatások felülvizsgálata, intézkedések bevezetése a megelőzés és a felesleges kórházi felvételek elkerülése érdekében. A háziorvosok kaphatnak plusz juttatást, lakhatást, valamint kérésre meghosszabbíthatják aktív szolgálati idejüket helyi hatósági jóváhagyással.

További intézkedések:

  • A szakrendelői ellátás fejlesztése, több forrás biztosítása az ambuláns szakrendelőknek és az önálló praxisoknak, nyitvatartásuk hosszabbítása.
  • A kórházi rendszer modernizációja – folytatódnak a PNRR keretében indított beruházások (Iași, Kolozsvár, Craiova regionális kórházai), a regionális kórházak hálózatának bővítése, és új létesítmények építése
  • A szerződhető kórházi ágyak számának csökkentése országos szinten, új humánerőforrás-szabályozás bevezetése, teljesítményindikátorok alkalmazása osztályonként és egyénenként.
  • Kritikus állapotú betegek (pl. szívinfarktus, stroke, súlyos sérülések, égési sérültek) ellátásának fejlesztése, palliatív ellátás, az intenzív terápia erősítése, továbbá robotsebészeti program elindítása.
  • A sürgősségi orvosi ellátás korszerűsítése és a betegszállító járműpark (mentőflotta) megújítása is része a tervnek.

Szűrőprogramok, függőségek kezelése

A kormányprogramban az országos szűrőprogramok inításának felgyorsítása is szerepel, valamint megyei addiktológiai központokat alakítanának ki – kiemelten a gyermekek és serdülők függőségeinek kezelésére –, bővítenék az otthoni és idősek számára nyújtott ápolási szolgáltatásokat, valamint a palliatív ellátást is. Új állami központokat hoznának létre a gyerekek palliatív gondozására, és legalább 4000 ilyen célú kórházi ágyat finanszíroznának.

Könnyítés a rezidenseknek és digitalizálás

A program céljai között szerepel az egészségügyi szakemberek nyilvántartásának véglegesítése, a rezidensképzésbe való belépés egyszerűsítése a hiányszakmák esetében, valamint a külföldről hazatérő romániai egészségügyi szakemberek visszaintegrálásának ösztönzése a szakmai elismerések és képesítések terén a bürokrácia csökkentésével. Továbbá bővítenék: a közösségi egészségügyi szolgálatot (pl. települési ápolók) és az iskolai egészségügyi ellátást.

A digitalizáció keretében a következő intézkedések szerepelnek a tervekben: az Országos Digitalizációs és e-Egészségügyi Stratégia kidolgozása és bevezetése, betegségspecifikus országos nyilvántartások létrehozása az országos programok és beruházások tervezéséhez, valamint bizonyítékokon alapuló egészségpolitikai döntések támogatására, valamint egy új, korszerű egészségbiztosítási informatikai platform (PIAS) létrehozása is a tervek között szerepel a betegek gyorsabb hozzáféréséért, a bürokrácia csökkentéséért és a csalások kiszűréséért.

A digitális reform részeként a program előirányozza: Elektronikus Egészségügyi Dosszié (DES) beüzemelését, a telemedicina és a kapcsolódó szolgáltatások szabályozásának bővítését, egyértelmű jogi keretek és megfelelő finanszírozás biztosításával, ugyanakkor országos szintű kiberbiztonsági és egészségügyi adatvédelmi rendszer kiépítése is a célkitűzések közöt szerepel.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?