Június közepén múlt egy éve annak, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház „szintet lépett” és kettes besorolás alá került, vagyis a korábbinál magasabb kompetenciájú egészségügyi intézményként tartják azóta számon. A besorolásbeli váltás után az intézmény dolgozói nem dőltek hátra, a munka azóta is folytatódik mind a kórház infrastruktúrájának fejlesztésében, mind pedig a gyógyítási, kezelési lehetőségek bővítésében. Az évforduló alkalmából dr. Konrád Judit kórházigazhatót és dr. Adrian Dobrică mellkassebészt, a kórház kutatási és fejlesztési igazgatóját kérdeztük.

Mintegy tíz évre visszatekintő folyamat lezárása volt az, hogy egy évvel ezelőtt magasabb besorolást kapott a kórház. Pontos kritériumrendszernek kellett megfelelniük. A kórházak kategorizálását még 2011-ben, Cseke Attila minisztersége idején vezették be a romániai egészségügyi rendszerben.

A minisztériumi rendelet értelmében öt kategóriába sorolhatók a kórházak:

• V. kategória – korlátozott kompetenciájú kórház, ahová a krónikus betegek ellátása, palliatív vagy egyetlen orvosi szakterületen való ellátás tartozik;
• IV. kategória – alapkompetenciájú kórház, amely a korlátozott kiterjedésű adminisztratív terület betegeit látja el egyszerűbb esetekben;
• III. kategória – középkompetenciájú kórház, amely valamely megyét, kivételes esetekben a szomszédos területi egységek lakosságát látja el közepes súlyosságú esetekben;
• II. kategória – magas kompetenciájú kórház, amely komplex egészségügyi szolgáltatásokat nyújt több megye lakosságának és rendelkezik a súlyos esetek ellátásához szükségesek felszereltséggel, személyzettel;
• I. kategória – kiemelten magas kompetenciájú kórházak, amelyek regionális szinten biztosítják a legsúlyosabb esetek ellátását.

A Csíkszeredai megyei sürgősségi kórház kettes kategóriából származó többletbevétele havi átlagban 183 000 lej.

A csapatmunka eredménye, hogy a kitűzött célért sikerrel dolgoztak

„Már akkor, amikor idejöttem, első pillantásra észre letett venni, hogy milyen tartalékai vannak ennek a kórháznak, és mekkora munka folyik itt, ami lehetővé is tenné, hogy az intézmény megkapja a kettes besorolást. Most visszatekintve, nem is tudom elképzelni, hogy mi más lehetett volna az, ami ennyire serkentőleg hat, és ennyire összekovácsolja a csapatot intézményi szinten” – emlékezett vissza Konrád Judit kórházigazgató, hozzátéve, hogy a küzdelem óriási lehetőség és egyben áldás is volt számukra.

Mint mondta, a magasabb besorolás érdekében konkrét strukturális változásokat kellett bevezetniük és annak megfelelően a kórház felszereltségét is bővíteniük kellett. A legfontosabb pedig, hogy bővíteniük kellett a szolgáltatások körét, mivel az adja a konkrét kompetenciát. Ezek megvalósításához a személyzet bővítését helyezték előtérbe: az orvosok, asszisztensek számát is növelték, ugyanis a szakértelem mellett a számuk is a magasabb besorolás kritériuma volt. Konrád Judit emlékeztetett továbbá: az elvárások között szerepelt, hogy 0–24 órában nyújtsanak szolgáltatást, illetve ügyeleti rendszert biztosítsanak. Így jött létre a kardiológián és a neurológián is az ügyeleti vonal.

Az elmúlt években mégis az újszülött osztály fejlesztésére kellett a legnagyobb figyelmet fordítaniuk mind a felszereltség, mind pedig a személyzet bővítése szempontjából, mivel a magasabb szintbesoroláshoz a szülészet–nőgyógyászatnak és az újszülött osztálynak kiemelt kritériumoknak kell megfelelniük.

A folyamat utolsó és legkritikusabb pontja az oktatás és kutatás biztosításának szintje volt, ugyanis elvárás, hogy az intézménynek ebben is részt kell vennie. A megoldást az jelentette, hogy a nem orvosi egyetemi központokban működő kórházak számára is lehetővé tették, hogy rezidenseket fogadjanak, ezzel pedig a képzés feltétele is teljesült. Jelen pillanatban 28 szakterületen fogadják a rezidenseket – a kezdeti 19-cel szemben –, csak tavaly 271 rezidensorvos dolgozott a csíkszeredai kórházban.

„Két éve a kórház prioritása, hogy szakmailag még jobban fejlesszük, továbbképzésekre küldjük a munkatársainkat. Az osztályokon csapatban dolgoznak az emberek, mindenkinek fejlődési lehetőséget kell nyújtaniunk” – részletezte a kórházmenedzser. Minden egészségügyi intézmény rohamosan fejlődik, ezért is akarja a csíkszeredai kórház tartani a lépést velük. Visszaemlékezett, hogy az egyik legnagyobb impulzust 2018-ban kapták. A kórház az egyik legmagasabb rangú állami kitüntetésben részesült az egészségügyi világnap alkalmából: az egészségügyi érdemrend parancsnoki fokozatát kapta meg.

Konrád Judit kiemelte továbbá, hogy az intervencionális kardiológiai központ, valamint a stroke-központ megnyitása volt az utóbbi időszak két legfontosabb megvalósítása. Előbbiben a színvinfarktuson átesett betegek ellátása zajlik. A továbbiakban pedig egy pályázaton keresztül olyan újabb angiográfot vásárolnának, amelynek segítségével trombektómiás beavatkozást is elvégezhetnek. A stroke-központ akkreditálására is évekig készültek, elindították a trombolízist, amellyel a csíkszeredai kórház országos viszonylatban is az élvonalhoz tartozik.

Fontos a visszajelzés, ez dönti el, hogy merre tovább

Dr. Adrian Dobrică kutatási és fejlesztési igazgató emlékezetetett, hogy amikor kitűzték a kettes besorolás elérésének célját maguk elé, sem az ehhez szükséges osztályok, sem pedig a megfelelő felszerelés nem volt elérhető a kórházban, de még kiterjedt kapcsolati rendszerük sem volt. Mint mondta, „igazi maraton” volt elérniük a kitűzött célt, és benne volt a pakliban, hogy félúton abba kell hagyniuk.

„Ennek az átalakulásnak megvolt az ára: beruházásokra volt szükség, kis összegektől millió lejes tételekig, később több tízmillió lejes összegekig. A kezdetektől azt mondtam, ha már ennyi szakember jött hozzánk, kár lenne veszni hagyni ezt a célt. Ezért támogattam, hogy kutatásokat is végezzünk a kórházban” – emlékezett vissza az útra a szakember. Mint mondta, amikor 2010-ben Csíkszeredába került, körülbelül 60 orvos dolgozott a kórházban, nem volt elég szakember, kevesebb osztály működött, és a politikai támogatás is csekélyebb volt. Jelen pillanatban mintegy 180 orvos dolgozik az egészségügyi intézményben, tehát számuk megháromszorozódott az elmúlt másfél évtizedben, és folyamatosan érkeznek új szakemberek.

A kutatási igazgató is hangsúlyozta, hogy csapatmunka eredménye a kórház szintlépése, és megérdemelten érték ezt el, hiszen minden szempontból megfelelnek az elvárt kompetenciáknak. Kérdésünkre konkrétumként emelte ki, hogy a környező térségekből, illetve megyékből – tehát a kórház által lefedett régión kívül eső részekről – is sokan érkeznek kezelésre ide, ezzel túl is teljesítik a kettes besorolás kritériumait.

A feltételek között szerepelt egyébként az idegsebészeti osztály, valamint -ügyelet, az érsebészeti osztály, saját, jól felszerelt laboratórium, valamint az imagisztika (CT, MRI, mammográfia, ekográfia) és a kutatási-fejlesztési részleg létrehozása, illetve fejlesztése. Egyre több egészségügyi-kutatási intézménnyel tartják a kapcsolatot nemcsak Romániában, hanem Magyarországon és a Moldovai Köztársaságban. A Csíkszeredában végzett rezidensek sikeres vizsgákat tudnak maguk mögött. Hozzátette, nagyon fontos, hogy a kórház jóhíre Székelyföldön túlra is eljutott.

„Vannak elégedetlenek is, minden kórházat ér kritika. Viszont, ha mérlegre tesszük az elégedetlen és az elégedett visszajelzéseket, akkor a kórház kiérdemelte az elismerést. Nem kritizálom az elégedetlen embereket, éppen ellenkezőleg, mert így történik a fejlődés. Ha csak pozitív visszajelzéseket kapunk, miközben a tégla az ember fejére esik a rendelőben, az nincs rendben. Az intézményen belüli, valamint a külvilág fele történő kommunikáción még fejlesztenünk kell: empatikusabbnak kell lennünk, még megértőbben kell a páciens felé fordulnunk. Az elégetlenek száma 10-15 százalékot tesz ki, ez jó eredmény, vannak olyan kórházak az országban, ahol ez fordítva van, az elégedett páciensek aránya ennyi” – ismertette a részleteket a kutatási igazgató, hangsúlyozva, hogy fegyelemre és empátiára van szükség a kórházi munkában.

Az elmúlt egy év összegzéseként elmondta, hogy számos, a korábbi évben megszokottnál jóval nehezebb esetekkel dolgoztak, nagyobb költségeket emésztett fel a munka, illetve az kórház épületének bővítése látványos. Továbbá azon dolgoztak, hogy megerősítsék az eddig kialakított intézményes kapcsolatokat, illetve újakat is kötöttek. Hozzátette, a kórház következő célja, hogy oktatási struktúrát hozzanak létre együttműködésben többek között a marosvásárhelyi orvosi egyetemmel.

A kórházfejlesztés idén és tavaly a számok tükrében

A kórház kommunikációs és közkapcsolati részlegétől adatokat kértünk arról, hogy milyen költségvetéssel működött az egészségügyi intézmény. Az idei éves költségvetése 344 211 200 lej, amiből 54,79 százalék bérköltség, 25,53 százalék működési költség, 11,47 százalék európai uniós források és 8,21 százalék beruházás. Tavaly jelentősen kisebb összegből gazdálkodott a kórház, akkor ez az összeg 289 739 700 lej volt, és annak 60 százalékát fordították bérköltségre.

Látványos a különbség a beruházásra szánt összegek terén: míg tavaly 15,62 millió lejt kizárólag saját forrásból tudtak erre a célra fordítani, addig idén már 28,25 millió lejből gazdálkodnak, ennek 64,91 százaléka saját forrás, 33,05 százaléka az egészségügyi minisztériumtól érkezik, míg az intézményt működtető Hargita Megye Tanácsától 2,03 százalék.

Folyamatban lévő uniós pályázatok révén a patológiai-anatómiai laboratórium infrastruktúrájának fejlesztésébe fektetnek a daganatos megbetegedések diagnosztizálásának céljából. A projekt teljes értéke 9,32 millió lej, ebből a kórház 9,16 millió lejt, míg a megyei önkormányzat 156 285,57 lejt finanszíroz. Az onkológiai osztály infrastruktúrájának fejlesztését is uniós pályázatból finanszírozzák, erre 24,87 millió lejt szánnak, amiből a kórház a pályázaton keresztül 24,50 millió lejt, míg a megyei tanács önrészként 374 598,67 lejt áll. A mikrobiológiai laboratórium infrastruktúráját 2,02 millió lejből korszerűsítik, ebből 23 800 lejt a megyei tanács fizet. Az önkormányzat minden esetben a pályázat két százalékos önrészét finanszírozza. Az egyészségügyi intézmény intenzív terápiás osztályán használt informatikai rendszer fejlesztésére 5,5 millió lejes pályázatot nyertek meg, ebből 1,19 millió lejt a megyei tanács finanszíroz önrészként.

A fentebb már említett intervencionális kardiológiai labor elindítási költsége 12,14 millió lej volt, amelyből 9 652 000 lejt a Mens Sana Alapítvány biztosított, a fennmaradó összeget pedig a kórház a saját költségvetéséből fedezte. A havi működési költség átlagosan 300 000 lej, amely nem tartalmazza a személyi jellegű kiadásokat.                            

A stroke-központ esetében a költségeket nem tartják külön nyilván, hanem a neurologiai osztály teljes költségének részét képezik. A stroke központ létrehozását saját forrásból és adományokból végezték el.

A kommunikációs részleg tájékoztatásnak köszönhetően azt is megtudtuk, hogy 2024-ben hét, idén pedig mindezidáig 19 új orvos érkezett a kórházba. Tavaly hat, idén egy orvos hagyta el az intézményt. Tavaly 271, míg idén eddig 67 rezidens orvosi képzés zajlott itt. Végezetül megjegyezték, hogy a személyzet létszámát jelentősen befolyásolta, hogy 2023 óta az alkalmazásokat országos szinten korlátozták.