Hét kisgyermek meghalt, miután a iași-i Szent Mária gyermekkórház intenzív terápiás osztályán Serratia marcescens baktériummal fertőződtek meg. A kórházban káosz uralkodott, és ez esetben nem alulfinanszírozottságról van szó, hanem nemtörődömségről, az orvosi protokollok súlyos megsértéséről, ismertette Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az ellenőrző testület következtetéseit.

András-Nagy Róbert, sepsiszentgyörgyi kórházigazgató a Maszol megkeresésére hangsúlyozta, a kórházi belső fertőzésekről nyíltan kell beszélni, hiszen az kordában tartható, ha időben jelentik, és fellépnek ellene.

Általánosságban véve a kórházak a legbiztonságosabbak a fertőzések tekintetében, ez kiderült a pandémia alatt is, hiszen rengeteget takarítanak, fertőtlenítenek, a folyamatokat felügyelik. „Minden kórházi belső fertőzést rendkívüli esetként kell kezelni” – mondta az igazgató.

Meglepően kevés belső fertőzést jelentenek

A hivatalos adatok szerint az elmúlt öt évben csaknem 650 beteg halt meg a romániai kórházakban szerzett fertőzések következtében. Papíron azonban Romániában kevesebb a kórházi (nosocomiális) fertőzés, mint a modern egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban, például Hollandiában vagy Németországban – ez pedig komoly kérdéseket vet fel a valós esetszámok jelentésével kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Szabad Európa Románia. 

A iași-i gyerekkórház intenzív terápiás osztályán történt tragédia kapcsán az egészségügyi hatóságok változtatásokat ígérnek – többek között azt, hogy az intenzív terápiás osztályok személyzete kötelezően higiéniai szabályokról szóló képesítéssel kell majd rendelkezzen.

Kapcsolódó

Törvényt és orvosi protokollokat is meg sértettek meg a gyermekkórházban

A főügyészséghez továbbítja a iași-i Szent Mária gyermekkórház intenzív terápiás osztályán végzett ellenőrzés megállapításait Alexandru Rogobete.

kórházi fertőzés nozokomiális fertőzés gócpont gyermekkórház Egészségügyi Minisztérium Alexandru Rogobete

Hivatalos adatok szerint 2020 és 2024 között, tehát öt év alatt, 649 beteg halt meg nosocomiális fertőzések miatt. ugyanebben az időszakban 165 548 kórházi fertőzéses esetet jelentettek.
Papíron Európai Unió szinten Romániában az egyik legalacsonyabb a fertőzési arány.

A legutóbbi, 2022–2023-as időszakra vonatkozó európai felmérés szerint a kontinens átlagos kórházi fertőzési aránya 6,5% volt. Ezzel szemben Romániában 2022-ben 1,46%, 2023-ban pedig 1,26% volt az arány – 100 kórházból hazaengedett betegre vetítve.

Nyíltan kell beszélni róla

A kórházi belső fertőzés elfogadott tény, a kulcskérdés viszont a megelőzés és az ellenőrzés alatt tartása, szögezte le a Maszol megkeresésére András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója.

„Erről a kérdésről nyíltan kell beszélni Az a kórházigazgató, aki azt mondja, nála soha nem volt belső fertőzés, hazudik” – mondta az igazgató. Hozzátette, az a lényeg, a kórházak, mit tesznek, hogy megelőzzék a belső fertőzést, csökkentsék az előfordulás valószínűségét, és ha kialakult egy góc, minél gyorsabban visszaszorítsák, a negatív következményeket minél inkább limitálják.

Hangsúlyozta, a kézmosás, a takarítás, a fertőtlenítés, és a folyamatok ellenőrzése megelőzheti a fertőzés kialakulását, és ha már megjelent, gyorsan kell lépni, és felszámolni.

A kórházi epidemiológusok munkája, hogy a folyamatot nyomon kövessék, ha rést találnak a pajzson, azonnal megtegyenek minden intézkedést, hogy a gócot felszámolják. Ugyanakkor az osztályvezető orvos, főnővér feladata, hogy napi szinten felügyelje a takarítást, a fertőtlenítést, hogy mindez az előírásosan, megfelelő módon történjen. „Ez egy összetett folyamat – a menedzser, az osztályvezető, az epidemiológus, minden alkalmazott láncszemként kapcsolódnak bele, mindenkinek van felelőssége” – szögezte le András-Nagy Róbert.

Folyamatosan résen kell lenni

A kórházi fertőzés nem minden esetben kerülhető el., ha valaki a kórházban megfertőződik az influenza vírusával az is kórházi belső fertőzésnek számít, mutatott rá az igazgató. Hozzátette, ezért hoznak a kórházak gyakran olyan döntéseket, hogy korlátozzák, felfüggesztik a beteglátogatást, első lépésben a kritikus állapotban levő, sérülékeny pácienseknél, majd ha úgy ítélik meg akár kórházszinten is.

A sepsiszentgyörgyi kórház hozzáállása a belső fertőzésekhez, hogy megtörténhet, résen vannak. Az epidemiológusok folyamatosan ellenőrzik a teljes folyamatot, mintákat vesznek minden felületről, a műtő folyosóján, vagy éppen a légkezelőkből. Abban az esetben, ha fertőzés gyanúja merül fel, azt kivizsgálják, ha a beteg állapota súlyosbodik, azonnal tájékoztatják őt és a hozzátartozókat, a teljes a kezelést a kórház állja.

András-Nagy Róbert hangsúlyozta, az antibiotikumra-rezisztens baktériumok kialakulásáért elsősorban nem a kórházak a felelősek. Statisztikai adatok igazolják, hogy a világszinten legyártott antibiotikumok nagy részét az állattenyésztésben használják, ezt bevisszük a szervezetünkbe, a táplálékkal, ez is hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos baktériumtörzsek rezisztensek a kezelésre.

„A kezelés nehézsége és hosszúsága nagymértékben múlik azon, hogy a beteg milyen gyakran használta korábban, akár indokolatlanul is antibiotikumot” – részletezte az igazgató. Mint mondta, érdemes ezért odafigyelni az egészséges táplálkozásra és a felelős gyógyszerhasználatra.

Minél több pénzt tudnak szánni a megelőzésre, annál biztonságosabb a kórház

A kórházi belső fertőzést nem szabad a szőnyeg alá söpörni, azonnal jelenteni kell, és megtenni a szükséges intézkedéseket, hiszen ennek semmilyen negatív következményei nincsenek a kórházra nézve, taglalta az igazgató. Felidézte, évekkel ezelőtt még egy rosszul értelmezett imidzs-kérdés volt a belső fertőzés, a kórházakban és azokon kívül is egyfajta megbélyegzést jelentett.

Az elmúlt években azonban változott a szemlélet, már arra tevődik a fókusz, hogy mit tesznek a kórházi fertőzések megelőzése érdekében és ellene, de nem tagadják a létét, hiszen ez nemcsak romániai kórházakban, hanem világon bárhol előfordul. Akkor lehetne kiküszöbölni, ha a kórházak megválogatják a beutalt eseteket, de ezt a 98 százalék nem teheti meg, mondta András-Nagy Róbert.

Arra is kitért, ha a sepsiszentgyörgyi kórházban előfordult a belső fertőzés, minden alkalommal jelentették, nem kaptak ezért szankciót, a közegészségügyi igazgatóság munkatársaival egyeztettek, csapatmunkában léptek fel.

A technológiai váltás, a felújítás, korszerűsítés sokat segítene abban, hogy a hazai kórházak minimálisra csökkentsék a belső fertőzések előfordulását. Viszont ez rengeteg pénzbe kerül, amivel sok esetben nem rendelkeznek a kórházak.

„Minél biztonságosabbá akarjuk tenni a kórházak, annál több pénzügyi forrásra van szükség” – szögezte le a kórházigazgató. Minden kórház saját költségvetési keretétől függ, mennyi pénzt tud biztosítani a korszerűsítésre, a megelőzés teljes folyamatára, hiszen az időszakos ellenőrzés is pénzbe kerül, még akkor is ha a kórház saját laboratóriuma végzi. A sepsiszentgyörgyi kórház műtőit például korszerű légtechnikával látták el, de ezek szűrőjét félévente cserélni kell, és az is pluszköltséget generál.

András-Nagy Róbert hangsúlyozta, általánosságban véve a kórházak a legbiztonságosabbak, ez kiderült a pandémia alatt is, hiszen rengeteget takarítanak, fertőtlenítenek, a folyamatokat felügyelik. „Minden kórházi belső fertőzést rendkívüli esetként kell kezelni” – összegzett az igazgató.

Időben jelezni kell problémát – Takarítani, fertőtleníteni és kezet mosni!

Iași-ban is felmerült, hogy a felelősök nem jelentették időben a baktérium jelenlétét – pedig ha időben lépnek, talán megmenthették volna az áldozatok életét.
„Ez felháborító, mert majdnem két héten keresztül nem tettek semmit. Ennél is súlyosabb, hogy késve jelentették a közegészségügyi igazgatóságnak a fertőzött eseteket. És még súlyosabb, hogy a közegészségügyi igazgatóság csak néhány órával azelőtt adott ki első ajánlást, mielőtt megérkeztem Iași-ba” – nyilatkozta korábban Alexandru Rogobete.

Hasonló eset történt Maros megyében is, ahol ugyanazt a baktériumot találták meg néhány hónappal ezelőtt a megyei sürgősségi kórház újszülött-osztályán. Ott azonban három napon belül nyolc esetet erősítettek meg, és az orvosok azonnal megtették a szükséges intézkedéseket.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: az egészségügyben nincs helye félmegoldásoknak

Szavakkal alig kifejezhető tragédiaként jellemezte Kelemen Hunor a iași-i Szent Mária gyermekkórházban történt elhalálozásokat. Az RMDSZ országos elnöke részvétet nyilvánított a gyászoló családoknak és átlátható, hiteles vizsgálatot sürgetett.

elhalálozás kórházi fertőzés gyermekkórház gócpont egészségügy

A volt egészségügyi miniszter is felvetette, hogy a kórházak nem pontosan jelentik a fertőzések számát.
„Nem lehet, hogy Franciaországban 7% az arány, és Romániában csak 0,5%. (...) Valamennyit nőttek a számok, most kb. 1,5% körül vannak 100 betegre vetítve, de tanulnunk kell. A sajtónak nagyon fontos szerepe van: tájékoztatni kell az embereket, hogy ezeket a fertőzéseket nem lehet teljesen felszámolni. Mindenhol jelen vannak. A lényeg, hogy amennyire lehet, korlátozni kell őket” – mondta Alexandru Rafila az Euronews Romániának.

Rafila hozzátette, nagyon fontos az epidemiológusok és a mikrobiológiai laboratóriumok közötti együttműködés, mert ha időben jelzik a problémát, nagyobb az esély, hogy megtalálják a fertőzés forrását. A képviselőház egészségügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: nagyon szigorú takarítási és fertőtlenítési intézkedéseket kell alkalmazni a kórházakban, és alapvető a kézmosás és a kézfertőtlenítés.

Az Orvosi Kamara is reagált a romániai nosocomiális fertőzésekre. Dr. Cătălina Poiană, a testület elnöke kijelentette: „A kozmetikázás vagy a felületes intézkedések nem oldják meg a problémát.”
„Mindannyian látjuk, hogy továbbra is kritikus helyzetekkel szembesülünk. Gyakran bűnbakot keresünk – természetes, hogy tudni akarjuk, ki hibázott –, de ritkán látunk konkrét helyreállítási vagy valódi megfelelési terveket.”

A kamara többek között nagyobb beruházásokat sürget az egészségügyi infrastruktúrába, a kórházak felszerelését olyan berendezésekkel, amelyek gyorsan kimutatják a fertőzéseket, valamint több epidemiológus alkalmazását a kórházakban.