Ebben az évben születnek az első béta generációs gyerekek, akiknek gyerekkorát már meghatározza a mesterséges intelligencia. A béta és az előttük járó alfa generáció között nem lesznek jelentős eltérések, ám az előző nemzedékektől nagymértékben különböznek, véli Gergely Orsolya szociológus.

Az alfák, a mostani 12-13 év alatti gyerekek az első olyan nemzedék, amelynek tagjai teljesen digitalizált környezetben nőnek fel, a béták pedig még mélyebb integrációt tapasztalnak meg a digitális világból.

Míg az alfa és a Z generációknak a közösségi média kulcsfontosságú ugyan, önkifejezési eszköz, a béták a virtuális közösségekben sokkal inkább jelen lesznek, mélyebb lesz mozgásuk a virtuális valóságban, a virtuális közösségekben való jelenlétük.

„Sarkítva azt lehet mondani, a béta generáció gyerekei még inkább játszanak a más faluban, városban, országban élő gyerekekkel online, mint a szomszéd gyerekekkel. Ez már az alfa gyerekekre is jellemző, de a bétákra még hangsúlyosabban az lesz” – részletezte a szakértő.

Hozzátette, már nem feltétlenül a közvetlen környezetükben levő kortárscsoport lesz a meghatározó az életükben, mint a korábbi nemzedékek esetében, tehát nem azok, akikkel egy utcában laknak, egy iskolába járnak, egy munkaközösségben dolgoznak, hanem a virtuális közösségek válnak jelentős szereplővé.

A különbségeket lehet tompítani, de azok valamilyen szinten megmaradnak

Az alfa és a béta generáció tagjai között valószínű nem lesznek kommunikációs, kapcsolattartási nehézségek, viszont a digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók között nagy a szakadék a digitális világban való boldogulás tekintetében. „Szándékkal, akarattal, nyitottsággal, érdeklődéssel, kommunikációval lehet tompítani a különbséget, lehet viaduktot építeni, de az mégis sok szinten megmarad. Ami az alfa és a béta generáció tagjainak nagyon magától értetődő, természetes, az például az őket tanító pedagógusoknak, a nekik munkát adó vezetőknek még távolabbi és nehezebben értelmezhető” – mondta Gergely Orsolya.

Kapcsolódó

Drámai a népességcsökkenés – Megkésett a beavatkozás?

Veres Valér kolozsvári szociológussal azt jártuk körbe, elkésett-e az állami beavatkozás, megfordítható-e, megállítható-e a népességfogyás. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója kijelentette, mérsékelten szkeptikus ebben a kérdésben.

demográfia népességfogyás családpolitika Veres Valér szociológia

E tekintetben fontos a technológiához való viszonyulás, az okos eszközök használata, alkalmazása, valamint az ilyen típusú tudás elismerése, elfogadása. A baby boomerek, az X és az Y generáció tagjainak el kell fogadniuk, hogy az újfajta társadalmi berendezkedéseknek újfajta munkák a következményei, azoknak van értelme, fontossága, és nem kell megkérdőjelezni, hogy a digitális feladatvégzés is munka.

Fontos az empátia

„A szakadékot mélyíti, ha egymás munkáját és értékeit megkérdőjelezzük. Ha a fiatal felveti: »Tényleg lóval szántottál, amikor én drónnal permetezek?«, míg az idősek azt hajtogatják: »Te csak görgeted a TikTokot, és nem is dolgozol!«” – magyarázta a szociológus.Az empátia azért is fontosabb, mert az alfák már hat-nyolc év múlva megérkeznek a munkaerőpiacra. Számukra az otthoni munkavégzés is teljesen természetes lesz, miközben a korábbi generációk még mindig enyhe gyanakvással tekintenek erre.

„Az idősebbeknek el kell engedniük a berögződéseket, a fiatalokkal pedig meg kell értetni, hogy mások a szempontjaink, mert másfajta rendszerben nőttünk fel” – szögezte le a szociológus.

Próbáljunk egymás „szemüvegén át” nézni a világra

A szülők és a pedagógusok is sokat kell változzanak, annak aki az „Ülj le, és légy csendben! A légy zümmögését sem akarom hallani” típusú neveléshez ragaszkodik, csak kudarcélményei lesznek, figyelmeztet a szakértő.

Úgy véli, a megértésre kell fektetnünk a hangsúlyt, arra, hogy a különböző generációknak milyen igényeik vannak, és azokra fókuszálnunk. „Nagyon nehéz a megszokásokon változtatni, kitalálni új eszközöket, módszereket, de a generációk közötti különbségeket csak az tudja kibékíteni vagy normális keretek között tartani, ha egymás szempontjait próbáljuk érteni, elfogadni” – szögezte le.

Rámutatott, a fiatalok is tudnak kíváncsiak lenni a korábbi generációk életmódjára, lehetőségeire, csak meg kell találnunk a kapcsolódási pontokat. Példaként említette, szemináriumi feladatnak szokta adni az interjúkészítést idősebb családtaggal, ismerőssel, aki a nyolcvanas években már dolgozott, ezt az egyetemisták mindig érdekesnek találják.

Azt kell megértenünk, hogy a különböző nemzedékek másfajta szocializációs folyamaton esnek át, másfajta szemüvegen keresztül nézik a világot. Ha néha ezeket a szemüvegeket kicseréljük, rádöbbenünk, hogy senki nem „hülye”, hanem másfajta kihívásoknak kellett megfelelnie. Ha megértjük a különbségeket, azt is belátjuk, nem minden egyéni felelősség, sok múlik azon, milyen hatások érik az egyént kisgyerekkorában, az iskolában, munkahelyen, ezek befolyásolják az értékrendünket, azt, hogy miben hiszünk.

A társadalmi kohéziót segíti a generációs elmélet

Gergely Orsolya kifejtette, a generációs elmélet túlrágott csontnak tűnhet, de nem az a lényege, hogy mindent elfogadjunk, és mindenki azt csináljon, amit akar, hanem inkább próbáljuk meg a másik helyzetébe képzelni magunkat, elfogadni, hogy azért ilyen, mert másfajta hatások érték, más tényezők voltak fontosak a társadalomban, amikor gyerek volt, iskolába járt.

A generációs elmélet a különbségeket és a hasonlóságokat rendszerezi, rendszerezetten mutatja be, és ezáltal megvalósulhat az egymás megértése, a jobb együttműködés a munkaközösségekben, tanár-diák között, hangsúlyozta a szociológus. Hozzátette, ha egy szervezet ismeri a különböző generációk sajátosságait, hatékonyabban tud alkalmazkodni, de a generációs elméletet a marketing is hasznosítani tudja, attól függően, ki a célközönség.

Bár mindannyian buborékban élünk, a generációs elmélet a társadalmi kohéziót segítheti, ha reflektálunk, elengedjük a merev előítéleteket, és a dolgok mögé nézünk, szögezte le Gergely Orsolya.