Megtartotta első előadását a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Kézdivásárhelyen. Az ezután havi rendszerességgel sorra kerülő rendezvények színhelye a kantai minorita rendház, ahol elsőként dr. Gergely Orsolya, a Sapientia Tudományegyetem előadótanára, szociológus beszélt a különböző nemzedékekről, azok technológiához való kapcsolatáról a Generációk a görgetés évszázadában című előadása során.

A jelenlévőket elsőként Fejér László Ödön szenátor, a rendház felújításának a szorgalmazója köszöntötte, elmondva: örömmel látja, hogy az álom kiteljesül, a rendházban zajlik az élet, hiszen a szakoktatás mellett most már az MCC is megjelent Kézdivásárhelyen. „Két éve kerestem meg Budapesten Dr. Orbán Balázs kuratóriumi elnököt, elmesélve neki, hogy mi is történik itt, Kézdivásárhelyen. Elindul egy képzőközpont, ecseteltem, hogy mit sikerült összehoznunk Böjte Csaba testvérrel. Meghallgatott és akkor kaptam tőle egy ígéretet: segíteni fog abban, hogy ebből egy igazi szakképző központ legyen. Nagy öröm számomra, hogy tíz évvel azt követően, hogy megálmodtuk ezt a központot, több mint 130 diákkal működik is, ez mellett ezután pedig havonta tartunk itt az MCC-nek köszönhetően előadásokat.” – mondotta a szenátor, aki A kézdivásárhelyi minorita rendház története című kiadvánnyal ajándékozta meg Zsigmond Laurát, az MCC erdélyi képviselet-vezetőjét és az est előadóját.Zsigmond Laura kifejtette: az MCC tehetséggondozással foglalkozik, 1996-tól működik az anyaországban, Erdélyben pedig 2012 óta. „Igyekszünk egy széles spektrumot lefödni a tehetséggondozásban, már ötödik osztálytól foglalkozunk azokkal a gyerekekkel, akik kíváncsiak, tanulni szeretnek, velük kéthetente, szombatonként találkozunk, képzéseket tartva számukra. Őket követik a középiskolások, Kolozsváron működik az egyetemi program, ez mellett van a nyílt eseménysorozatunk, ami Kézdivásárhelyre is elérkezett” – mondotta, majd Gergely Orsolya bő egy órában beszélt a Görgető generációkról.

Négy generáció, különböző beállítottsággal és szokásokkal

Az előadás címe nem véletlen: manapság szinte mindenki rendelkezik okostelefonnal, többé-vagy kevésbé aktívan használja a technológiát, a készülékeken a tartalmakat pedig görgetni szoktuk.

Az előadó öt generációt ismertetett, de csak négynek a szokásaira, a társadalmi beállítottságára, a technológiai hozzáállására tért ki, lévén, hogy a legutolsó generáció, az alfa-nemzedék tagjai a mostani gyerekek. Így szó esett a baby boomerekről (1940 és 1959 között születettek), az X (1960-1979), Y (1980-1994) és Z (1995-2010) generációkról. A választás nem véletlen, hiszen ez a négy generáció tagjai azok, akik aktív tagjai a társadalomnak, tehát a munkához való hozzáállásukat is elemezni lehet.Az ún. boomerek kapcsán elhangzott: sok mindent éltek meg, hiszen a második világháború környékén születtek, tanúi voltak a kollektivizálásnak, az erőltetett urbanizációnak és iparosításnak. A szociológus szerint ezt a generációt a biztonságra való törekvés, a munkahelyhez való ragaszkodás, a jelenre fókuszáló gondolkodás jellemzi, fontos számukra a presztízs és a pozíció. Az őket érő kihívások között találjuk az egyensúlykeresését saját és mások érdeke között, így aztán szívesen helyezik előtérbe mások érdekeit. Egy másik őket érő kihívást az egójuk ésszerűsítése képezi.

Az X-generációnak is sok kihívással kellett szembe néznie, de ők azok, akik két folyamat elindítói is: egyrészt ők azok Romániában, akiknek megadatott a munkamigráció lehetősége és ez a generáció a digitalizáció megalapozója is.

Az a nemzedék belekóstolt a szocializmusba, megélte a rendszerváltást, végigszemlélte a privatizálást és a magánszektor épülését, megadatott számára a munkamigráció. Ez a nemzedék a tanúja a Yahoo! és az IWIW megjelenésének is. Gergely Orsolya kifejtette: bár nem lehet általánosítani, vagy kizárni a többi generáció tagjait, de erre a generációra jellemző a leginkább az, hogy szorgalmasak, racionálisak és elemzők. Ők a rendszerváltás nyertesei vagy éppen vesztesei és ők azok is, akik esetében megjelent a multikarrier lehetősége. A legnagyobb kihívás amivel szembenéznek általában az a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése.

Az Y-generáció a szemtanúja a globalizáció megjelenésének, a munkába való lépéskor pedig a 2008-2010-es gazdasági válsággal szembesültek. Tanúi a demokrácia kibontakozásának, a reformoknak, a felsőoktatás expanziójának, a gyors technológiai fejlődésnek és a Facebook megjelenésének. Jellemzi őket a technológiai jártasság, a közösségi médiában való jelenlét, az alternatív munkavállalás, de ugyanakkor a mamahotel-jelenség is. Ők azok, akik az a felfogás szerint dolgoznak, hogy pénzük legyen. A kihívásokat számukra a mély érzelmi biztonság megteremtése jelenti.A Z-generáció életében a főbb események: a digitális forradalom, a globális migráció, a COVID-19 járvány, háborúk, terrorcselekmények és klímaválság. Az ő generációjuk idején jelent meg az Instagram és a Tik-Tok platformok. Mint az előzőek, ők is jelentősen eltérnek a többi generáció általános jellemzőitől: azt teszik, amiben hisznek, szívesen csatlakoznak virtuális csoportokhoz. Ez mellett nagyok az igényeik a munkával vagy munkaadóval szemben, önképzők és mobilisak. Az őket érintő fő kihívás az, hogy érvényt szerezzenek az etikus magatartásnak és igazságnak. Példaként elhangzott: nagyon tudatosan csak olyan kozmetikai termékeket vásárolnak, amelyek esetében biztosra kizárhatóak az állatkísérletek.

Közösségi média(fogyasztás) és a generációk

Az internet egyre inkább a háttérbe szorítja a klasszikus értelembe vett tartalomhordozókat, így például a televíziót is: a boomerek ülnek a legtöbbet a készülékek előtt, a Z-generáció tagjai viszont mindenre leginkább a telefonjukat használják.

Az előadó a tartalomfogyasztást is ismertette, rangsorolva az érdeklődési köröket. Így a 18-29 évesek körében első helyen áll a film és a mozi, ezt követi(k) a zene, a tudományos és ismeretterjesztő tartalmak, az életmód és egészség, valamint a számítástechnika és az ahhoz kapcsolódó tartalmak.

A 30-39 évesek körében a sorrend: 1. filmek, mozi; 2. életmód, egészség; 3. kert, ház, otthon; 4. gasztronómia; 5. zene.Az érdeklődési kör alakulása a 40+ évesek körében: 1. gasztronómia; 2. életmód, egészség; 3. kert, ház, otthon; 4. tudomány és ismeretterjesztő; 5. utazások és útleírások.

Mint kiderült, 24-től (az X-generáció tagjai) 35 százalékig (a Z-generáció képviselői) használjuk a Facebookot, a Youtube platformot legnagyobb százalékban (14) a Z-generációsok nyitják meg, legnagyobb arányban a boomerek e-maileznek (20%), ők böngészik egyébként legnagyobb arányban a különböző internetes oldalakat is (35%), viszont elenyésző számban vannak jelen az Instagramon, ahol leginkább az Y-generációé a terep (12%). A boomerek után az X-esek, akik legtöbbet böngésznek (arányuk 28 százalékra tehető) és ők a második leggyakrabban emailezők. Gergely Orsolya szerint a kommunikációra jellemző, hogy amíg a boomerek szívesen részesítik előnyben a papír alapú levelezést, addig a különböző korosztályok telefonálnak (X-generáció) e-maileznek (Y), a Z-generációsok pedig beérik egy szűkszavú szöveges üzenettel is.

A felmérés szerint ezekre a tevékenységekre egyre kevesebben használnak asztali számítógépet, globálisan a PC 29 százalékban van jelen, 31.5%-al vezet a laptop, 21.3 százalékkal harmadik a mobiltelefon, míg 14.8 százalékos a táblagépet használók aránya. A Z-generációsok között a mobiltelefon van első helyen (38%), míg az asztali számítógépeket a boomerek részesítik előnyben (49%). A legtöbb laptop felhasználó az Y (42%), illetve X generációsok (36%) között van, a boomerek közül 28 százalék használ hordozható számítógépet, míg a Z-sek aránya a legkisebb (20%). Jellemzően ez utóbbiak használják a legkevésbé az asztali gépet, mindössze hat százalékuk.

Ami a különböző közösségi és kommunikációs platformok felhasználását illeti, úgy tűnik, hogy a Facebookot mindenki használja, a messengert minden fiatal, a Youtube-ot a tipikusan fiatalok, az Instagramon a harminc alattiak illetve a jómódúak osztanak meg tartalmakat. A Pinterestet 15-35 éves nők keresik fel tipikusan divat és kiegészítő kategóriában, a Linkedin platformra a gazdasági elit (közép- és felsővezetők, ambiciózus fiatalok) kattint rá, míg utolsóként a volt Twitter a trendszettereknek inkább az oldala.

Zárszóként az előadó elmondta: a generációk közötti egyet nem értés természetes, fontos így vagy úgy kapcsolódni és kapcsolatban lenni. „Fontos számunkra megérteni a generációs sajátosságokat és kihívásokat és megértetni a saját generációs sajátosságokat és kihívásokat egyaránt” – summázott Gergely Orsolya.

Nyitókép: MCC Facebook oldala