Megunt, kóbor, hontalan – Gazdátlan állatok sorsa Kézdivásárhelyen
A kutyamenhely teljes gőzzel, a tavaly felavatott Lénárd cicaotthon pedig csak részlegesen működik a kézdivásárhelyi állatmenhelyen. A létesítmény munkatársainak bőven van dolga, amint az kiderült, amikor Forró Bélával, a menhely vezetőjével beszélgettünk. Sajnos a legnagyobb gond az emberekkel van, akik nem egy esetben útra teszik a megöregedett, vagy megunt házi kedvenceket. A szakember egyúttal városi legendákat is eloszlatott az interjú során és terveikről is beszámolt.
– Múlt évben sikerült beüzemelni a macskamenhelyet. Mik a tapasztalatok?
– A cicamenhely működési engedélyét múlt év októberében sikerült megszerezni. Több oka van, hogy nem működik még teljes gőzzel. Az egyesületünknek korábban is volt két kabalamacskája, azok a mi házi kedvenceink. Mi értünk az állatokhoz, de a macskák viselkedésével nem volt nagy tapasztalatunk, mondhatni, hogy a saját macskáink viselkedését tanulmányozzuk, azok a tesztállatok. Figyeljük, hogy mire lenne még esetlegesen szükség. Mindig hangsúlyozom: az, hogy az állatokat szeretjük, még nem elég, hogy megfelelő módon tudjuk tartani őket, gondoskodni tudjunk róluk. De lassan kialakul a cicamenhely is, a tapasztalatainkat bevisszük a működésébe.
– Pár cica van a menhelyen…
– Jelenleg két cicus van nálunk. Tavaly mindenki kétségbe volt esve, hogy mi lesz, ha befogjuk a macskákat. Szó sincs erről, hogy tömeges macskabegyűjtésbe kezdenénk, és ennek elég nyomós okai vannak. Tavaly elsősorban a gazdátlan kiscicákat hoztuk ide, amelyek egyébként elpusztultak volna. Ezeket kitették vagy épp elvesztették az anyjukat. Itt féregtelenítettük, beoltottuk és örökbe is adtuk őket. Tisztában vagyunk azzal, hogy a macskák elég sok bosszúságot okoznak az autótulajdonosoknak, hiszen főleg télen előszeretettel ülnek fel a gépkocsik motorháztetőjére melegedni, amit aztán meg is karcolnak. Ez valóban kellemetlen, de van egy dolog, amire senki nem gondol, az pedig a rágcsálók kérdése. A macskáknak köszönhetően nincsenek egerek és patkányok, amik szintén kárt tudnának tenni az autókban, hiszen befészkelődnek a meleg motortérbe és elrágják a kábeleket. Az viszont nagyobb kár, mint ami a fényezésbe esik. Arról nem beszélve, hogy a zsúfolt tömbháznegyedekben a gyorsan szaporodó rágcsálók tömeges jelenléte mivel járna. A menhelyen is a macskáink oldották meg a rágcsálók kérdését: addig nem győztünk ragasztót kihelyezni és az elpusztult egereket innen-onnan összeszedni.
A cicamenhely fő szerepe egyébként, hogy legyen egy hely, ahol a bajba jutott állatokon tudunk segíteni. Csak a neve menhely: a bajba jutott állatokon segítünk, és amint lehet, örökbe is adjuk azokat.
– Akkor nem is gyűjtitek be a kifejlett cicákat?
– Egyértelmű, hogy ha szükséges, akkor beavatkozunk. Abban is gondolkodunk, hogy speciális macskaetetőket helyezünk ki a városba, amikhez csak a cicák férnek hozzá. Amennyiben cicákat fogunk be, akkor csapdákat használunk, mert a macska befogása lényegesen nehezebb, mint egy kutyáé. Azon is ötletelünk, hogy az innen kikerült macskákat valahogy azonosítsuk, chippezni nem akarjuk őket. Valószínű valamilyen egyedi nyakörvvel fogjuk ellátni azokat, hogy lássuk, kerül-e vissza az utcára örökbe adott állat. Ez azért is fontos, hogy követni tudjuk: az állatok minden évben átesnek-e kezelésen, hiszen a macskákat is évente be kell oltatni veszettség ellen és féregteleníteni is kell. A gazdiknak ugyanakkor lehetőségük van, hogy ingyenesen ivartalaníttassák a cicákat, így megelőzhető a kellemetlen túlszaporulat. Mi a tavaly 18 felnevelt kiscicát adtunk örökbe. Az egyesületünk egyik macskája is kóbor állat volt: törött gerinccel, tépett farokkal került hozzánk. Megmentettük, azóta velünk van.
– A kutyamenhely viszont teljes gőzzel dübörög. Milyen év volt a tavalyi?
– Épp a múlt héten tettem le a jelentést az Országos Állategészségügyi Ügynökséghez, az szerint 2023-ban Kézdivásárhely területéről 98 kutyát gyűjtöttünk be, 2022-ben ez a szám 93 volt. A tendencia csökkenést kellene mutasson, viszont vannak tényezők, amik ezt úgymond gátolják. A kimutatás szerint a 98 kutyából 15-nek volt gazdája, ezeket visszaszolgáltattuk, 45 ebet örökbe adtunk, a többi állat elpusztult. A menhelyen nem altatunk el kutyát, az elhullott állatok kiskutyák vagy idős állatok voltak, velük a parvovirózis (a köznyelv szerint szopornyicaként ismert a betegség – szerk. megj.) végzett. Ez egy nagyon agresszív betegség, az állaton először nem is látszik, hogy baja lenne. A védőoltás segít, viszont a parvovirózisnak van egy olyan erős fajtája, ami ellen nem lehet védekezni. Az elmúlt két évben nemcsak a kiskutyákat, hanem a fejlett ebeket is érintette a betegség. A menhelyen csak a tavaly 12 ezer lejt költöttünk, hogy a fertőzésveszélyt megállítsuk. A vírus szabadban 4-5 évig fertőzőképes marad. Akadt olyan eset is, hogy egy illetőnél zsinórban pusztultak el a házhoz vitt állatok. Kiderült, hogy a pajta fertőzött volt. Mi segítséget nyújtunk a fertőtlenítésben is, ha tőlünk visznek el problémás helyre kisállatot.
– Mi okozza a legfőbb gondot nektek?
– A felelőtlenség, a szakmaiatlan szaporítás. Rengeteg a Facebookon a hirdetés, miszerint ajándékba adnak kiskutyát. Emellett az ellenőrizetlen szaporítás is gondokat okoz. Az előzővel az a gond, hogy nem tudni, hová kerül a kisállat, hamar ráunhatnak. A szaporítással kapcsolatosan egy példa: a környéken az állatrendőrség most állított meg valakit, aki három év alatt öt alom kutyakölyköt „helyezett ki”. Nem pénzért adta a kutyákat, ingyen, de a nem kívánatos szaporulat ellen egyszerűen tudott volna védekezni: az anyakutyát kellett volna ivartalanítsa, ez egyébként – hangsúlyozom – ingyenes. Az ajándékba adott kutyákat követni sem tudjuk, ez a legnagyobb probléma. Mondok egy tipikus helyzetet: megérkezik Józsi bácsi, hogy kell neki két kutya. El is viszi azokat, de az első problémás helyzetnél útra teszi.
A nyilvántartásba vétel esetén a kutyatartó felel a gondozásában lévő háziállatért. Az állatrendőrség az utóbbi időben nagyon határozottan fellép a jelenség ellen, büntetnek is, a bírság 5-10 ezer lej között van, tehát érdemes megfontolni, hogy miként bánunk a ránk bízott állatokkal. Ezért kapok is fejmosást az érintett emberektől, jóllehet nem én szaporítom az állatokat, nem én teszem utcára azokat. Furcsa esetek is vannak: az állatrendőrség elhelyezett nálunk egy azonosítóval rendelkező német juhászt, a gazdija pedig tagadja, hogy az övé lenne. „Nekem nincs is kutyám” – mondta a nyolcéves eb kapcsán, ami annyira jól néz ki, hogy nem kizárt, törzskönyvezett szülőktől származik. De került be öreg, megunt staffordshire terrier és más faj- vagy fajtajellegű kutya is. Nem kell a gazdinak a problémás állat.
– A kóbor kutyák kapcsán van városi legenda is…
– Igen, visszatérő motívum egy bákói jelzésű fehér furgon, amiből kóbor kutyákat raknak ki Kézdivásárhelyen. Nem tudom hogy, de mindig bákói jelzésű és mindig fehér a színe. Felteszem a kérdést: kinek lenne érdeke, hogy a szomszédos megyéből a drága üzemanyaggal idehozza a fölöslegesnek tartott kutyákat? Megállíthatja a rendőrség, pénzbe kerül. Egyszerűbb, ha ott elengedik őket. Mi az évek során összesen öt szállítmányt fogtunk el, de azok környékbeliek voltak. Éppen ezért nem a menhely, hanem a folyamatos terepezés oldja meg a kóbor kutyák kérdését.
– A kutyákon és a macskákon kívül nagy népszerűségnek örvendenek a menhelyen lévő más állatok is. Milyen látnivalókat kínáltok idén?
– Tevékenységünk nagy népszerűségnek örvendő része az interaktív programok szervezése óvodások és iskolások számára. Nagyon örvendek, hogy az idei évből három hetet sepsiszentgyörgyi iskolák foglaltak le. Egyszerre legtöbb negyven gyereket tudunk fogadni, hogy minél jobban tudjunk foglalkozni velük. Vannak vadállataink, így Wolie, a farkashibrid, Eto, a csüngőhasú hibrid vaddisznónk, illetve Bambi és Lizzy, a két dámszarvas, de ezek mellett ott vannak a háziasított állatok a kutyákon és macskákon kívül.
Itt megtekinthetik, hogy az állatoknak milyen igényük van, és az szerint hogyan alakul a tartásuk. A nyugati világból sok mindent tanulunk, de általában a rossz özönlik át. Például nem szabad a vietnami csüngőhasút a házban tartani, nem érzi jól magát.
Egy másik rossz példa a manapság elterjedt kutyaöltöztetés, ez számára a lehető legrosszabb, amit tehetünk. A kutya alá még rongyot sem szabad tenni, a nedvesség valóságos táptalaja a fertőzéseknek. A menhelyen szalmaalom van, a kenelek három oldala védett a széltől. Ami az öltöztetést illeti: a kutyák mínusz 15 fokban jobban érzik magukat, mint melegebb időben. Télen például a kutyák az eledelből nyert energia 85 százalékát a testhőmérséklet fenntartására használja. Ha az ember is így működne, akkor mínusz tíz fokban pucéron kellene járjunk. Ezért van az, hogy nyáron a kutya levedli a bundáját, míg télen tömöttebb. Télen az energiát nem növekedésre használják. Hogy egy mondással zárjam a beszélgetést: azt mondják, hogy a nyári menyasszony és a téli kutyakölyök nem jó. A menyasszony esetében azért, mert azt jelenti, hogy nem szeret dolgozni, míg a kutyakölyök esetében ez úgy csapódik le, hogy a téli példányok nem nőnek, mert az eledel hővé és nem tömeggé alakul át.
CSAK SAJÁT