Amerikai kutatók világítottak rá tanulmányukban, hogy azok, akik sokat időznek a közösségi felületeken, például a Snapchaten és az Instagramon, illetve akik fotószerkesztő alkalmazásokat használnak, nagyobb valószínűséggel vállalnak be kozmetikai beavatkozásokat, műtéteket, írja a hvg.hu portál a SpyPost alapján. 

A közösségi média elterjedésének egyik negatív hozadéka az, hogy milyen hatással van az emberek testképére és önbecsülésére. Bostoni kutatók az elmúlt években azt vizsgálták, hogy miként befolyásolja a közösségi média és az azzal járó képszerkesztés az emberek szándékait a kozmetikai beavatkozásokkal kapcsolatban. Különös hangsúlyt fektettek a Covid-világjárvány idejére, mert ebben az időszakban fokozott figyelem irányult a megjelenésre.

A kutatás résztvevői olyan közösségi média felhasználók voltak, akik 2019 októbere és 2021 júniusa között látogatták meg a bostoni városi kórház bőrgyógyászati klinikáját. Az időtartam kiválasztásának célja az volt, hogy lehetőség nyíljon az attitűdváltozás elemzésére a pandémia előtti és utáni adatok alapján. A résztvevők 18 évesek vagy annál idősebbek voltak, és angol vagy spanyol nyelven kiválóan kommunikáltak, hogy ne ütközzenek nyelvi akadályokba a kérdőívek kitöltésekor.  Összesen 175 felmérés készült.

Azok a résztvevők, akik több időt töltöttek a közösségi média platformjain, nagyobb valószínűséggel gondolták úgy, hogy belátható időn belül kozmetikai beavatkozások mellett döntenek. Ez azt sugallja, hogy az életmód és szépségápolás témájú képek megtekintése növelheti az elégedetlenséget a saját megjelenéssel kapcsolatosan, ami további érdeklődést generálhat a kozmetikai megoldások iránt.

A fotószerkesztő alkalmazások használata a szelfiken szignifikánsan előre jelezte a résztvevők hajlandóságát a sebészeti és a sebészeti kozmetikai eljárásokra. Ez azt sugallja, hogy ha digitálisan változtatnak külsejükön az emberek, ez vágyat ébreszt bennük arra is, hogy a tükörképükön szintén változtassanak. 

A Journal of Clinical and Aesthetic Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány eredményei szerint a hírességekkel, influenszerekkel és a kozmetikai eljárások eredményeit bemutató fiókokkal kapcsolatos közösségimédia-tartalmak iránti érdeklődés is jelentősen befolyásolta a kozmetikai fejlesztések iránti vágyat. Előtérbe kerülnek az idealizált szépségnormák, ez fokozhatja az elégtelenség érzését, és növelheti a kozmetikai beavatkozások vonzerejét. A „Snapchat dysmorphia” kifejezés például már bekerült az orvosi szókincsbe, és leírja azt a tendenciát, amikor az emberek kozmetikai megoldásokat keresnek, hogy a való életben is hasonlítsanak a filterezett képükre.

A kutatók fontos különbségeket fedeztek fel a kozmetikai beavatkozásokhoz való hozzáállásban a koronavírus-járvány előtti és utáni időszakban. A járvány idején nőtt a kozmetikai beavatkozásokon gondolkodók és ezeken résztvevők száma, valószínűleg azért, mert intenzívebben használták a közösségi médiás platformokat, illetve túl gyakran találkoztak saját arcképükkel a videóhívások során.