Az immunizáció világhetét tartják világszerte április 24. és 30. között, mely kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a védőoltások életmentő szerepére és a közös felelősségvállalás fontosságára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elmúlt öt évtizedben legalább 154 millió életet mentettek meg az alapvető védőoltások, de a járványok visszatérő hullámai és az alacsony átoltottság miatt komoly veszély fenyeget. Európában példátlan mértékben terjed a kanyaró, és több országban a gyermekek csaknem egyötöde nem kapta meg az első adag oltást.

Az Immunizációs Világhét (április 24–30.) idei mottója: Az oltás mindenki számára emberileg lehetséges (Immunization for All is Humanly Possible), hangsúlyozva, hogy a cél az oltással megelőzhető betegségekkel szembeni védelem kiterjesztése minél több emberre és közösségre. 

154 millió megmentett élet öt évtized alatt

A WHO szerint az elmúlt 50 év során az alapvető vakcinák legkevesebb 154 millió életet mentettek meg, ami azt jelenti, hogy minden percben hat életet – minden áldott napon, öt évtizeden keresztül. A gyermekkori túlélési arányok 40%-os javulása is döntő részben az oltásoknak köszönhető, így ma már több gyermek éli meg az első születésnapját, mint az emberiség történetében korábban bármikor. A legtöbb életet a kanyaró elleni vakcina mentette meg – az összes megmentett élet 60%-át, emlékeztetnek az esemény honlapján.

A WHO figyelmeztetése szerint fordulóponthoz érkeztünk a globális egészségügy történetében. A vakcinával megelőzhető betegségek felszámolásában nehezen elért eredmények veszélyben vannak. A kormányok, segélyszervezetek, kutatók, egészségügyi dolgozók és szülők több évtizedes közös erőfeszítései vezettek oda, ahol ma tartunk – egy olyan világba, ahol felszámoltuk a himlőt és majdnem felszámoltuk a gyermekbénulást – mutat rá szervezet, írja az Agerpres.

Európa történelmi kanyarójárvánnyal néz szembe

A UNICEF márciusi jelentése szerint 2024-ben 127 350 kanyarós esetet regisztráltak az európai régióban – kétszer annyit, mint 2023-ban, és a legtöbbet 1997 óta. A legtöbb esetet Románia (30 692) és Kazahsztán (28 147) jelentette. A megbetegedések több mint 40%-a 5 év alatti gyermekeket érintett, és az esetek több mint fele kórházi kezelést igényelt. 38 haláleset is történt a betegség szövődményei következtében a március 6-i adatok szerint.

A kanyarós megbetegedések száma a régióban 1997 óta, amikor mintegy 216 000 esetet jelentettek, általában véve csökkent, és 2016-ban elérte a 4440-es mélypontot. Azonban 2018-ban és 2019-ben a betegség felfele ívelése volt megfigyelhető: 89 000, illetve 106 000 esetet jelentettek. A COVID-19 világjárvány idején a védőoltási lefedettség csökkenését követően 2023-ban és 2024-ben ismét jelentősen megnőtt az esetszám. Számos országban az átoltottság aránya még nem tért vissza a járvány előtti szintre, ami növeli a járványkitörések kockázatát, derül ki az UNICEF honlapján feltüntetett adatokból.

Kapcsolódó

Kanyaró – az európai betegek 85 százalékát Romániában jegyzik

Románia 27 568 kanyarós megbetegedést jelentett, ami az Európai Gazdasági Térség országai által regisztrált esetek 85 százalékát tette ki.

kanyaró oltás Románia

2024-ben az európai régióban jegyezték a világ kanyarós eseteinek egyharmadát. Csak 2023-ban a régióban 500 000 gyermeket nem oltottak be a kanyaró elleni vakcina (MCV1) első adagjával, amelyet a rutinimmunizációs szolgáltatások keretében kellene megkapjanak a kicsik.

A kanyaró nem ismer határokat

„A kanyaróvírus sosem nyugszik – és mi sem nyugodhatunk” – figyelmeztetett Dr. Hans P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója. Regina De Dominicis, az UNICEF európai és közép-ázsiai regionális igazgatója kormányzati fellépést sürget, hosszú távú befektetést az egészségügyi személyzetbe. A WHO és az UNICEF szerint a kanyaróvírus rendszeresen terjed kontinensek között, és bárhol képes járványt okozni, ahol oltatlan vagy alacsonyan átoltottságú közösségek élnek.

A WHO statisztikái szerint Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Románia esetében az első adag kanyaró elleni vakcinával (MCV1) történő átoltottság 80% alatt van – jóval elmarad a 95%-os közösségi átoltottsági küszöbtől.

UNICEF és WHO szakértői felszólítják az aktív járvánnyal küzdő kormányokat: sürgősen fokozzák erőfeszítéseiket az esetek felderítésére és az oltási kampányokra, elemezzék a járványok kiváltó okait, foglalkozzanak egészségügyi rendszereik gyenge pontjaival, és stratégiai módon használják fel a járványügyi adatokat az oltási lefedettségben mutatkozó hiányosságok azonosítására és megszüntetésére. Kiemelik, összpontosítsanak a vonakodó szülők és a marginalizált közösségek megszólítására, valamint az oltóanyagokhoz való egyenlőtlen hozzáférés kezelésére.