Mesterséges intelligencia által gyártott képek? Csetelő robotok, robotokkal csetelő emberek? A rohamosan fejlődő technológia világában egyre nehezebb eligazodni, kideríteni, mi a valódi és mi a hamis. Arról, hogy kell-e tartanunk a mesterséges intelligenciától, vagy inkább használjuk, Dégi László Csaba egyetemi tanárt kérdeztük, aki a társadalomtudományok szemszögéből kalauzolt bennünket végig ezen a területen.

Dégi László Csaba, a Babeș – Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Karának tanára, magánpraxissal rendelkező vezető szociális munkás, társadalomtudományi szemszögből világított rá a mesterséges intelligencia működésére, az előnyeire és a hátrányaira. Az Európai Rákszervezet (ECO) elnöke elmondta az onkológián belüli radiológiában, azaz a képalkotás alapú diagnosztikában már régóta használnak úgynevezett mesterséges intelligenciás eszközöket.

Még nem beszélhetünk mesterséges intelligenciáról

Tisztázta, az egyre népszerűbb mesterséges intelligenciának nevezett rendszerek, amilyen az Chat GPT vagy éppen az Open AI nem nevezhetőek mesterséges intelligenciának, ugyanis ezek csupán valószínűség-számításra alapuló modellezések. „A Chat GPT esetében, de lehetne akár a többit is említeni, amelyek nem szöveget, hanem képet vagy hangot generálnak, ezek a rendszerek tulajdonképpen LLM (Large language modelling/Széleskörű nyelvi modellezés) alapúak, azaz hozzáférésük van egy nagy tanulási adatbázishoz, szöveg, kép vagy hang formájában. Ebből prediktív módon megtanulják, hogy mi a következő pixel, hang vagy szó, de nincs bennük az a bizonyos típusú tudatos működés, ami jellemző az intelligens rendszerekre” – jelentette ki.

Hozzátette a mesterséges intelligencia fogalmát az ’50-es ’60-as évek Amerikájában kezdték el használni először. Az alapgondolat az volt, hogy gépek segítségével reprodukálják azt, ahogyan az emberi intelligencia működik. „Manapság a gépek által használt neurális rendszerek, illetve az úgynevezett mély tanulás, ugyanazokat a működési módokat, funkciókat használja, amelyeket a mi idegrendszerünk is a tanulás és a világhoz való alkalmazkodás során” – hívta fel a figyelmet. Ha abból indulunk ki, hogy az 1950-60-as években hogyan szerettek volna létrehozni egy szintetikus intelligenciát, akkor azt kell mondanunk, hogy most még nem beszélhetünk mesterséges intelligenciáról, mivel a meglévő rendszerek nem rendelkeznek öntudattal vagy felelősséggel.

A generatív rendszerek pontosan tudják imitálni az emberi hangot, írást, beszédet

Dégi L. Csaba elmondta, a valószínűség-számításon alapuló generatív rendszerek lenyűgözően tudják imitálni az emberi hangot, kreativitást, írást és beszédet. „Ezeket a rendszereket tanítják, hasonlóan ahhoz, mint amikor a kutyánkat tanítjuk arra, hogy valamit megcsináljon, viszont ezeket a rendszereket nagy adatbázisok, képek, videók, szövegek alapján tanítják” – magyarázta. Úgy generál egy fotót, hogy az adatbázisában létező összes képet szétbontja a legkisebb pixelre, miután megkapta a parancsot, hogy mit alkosson, összerakja a milliárdnyi lebontott pixelből az új fotót. „Így van ez a Chat GPT nyelvi részével is” – fűzte hozzá az egyetemi oktató. Elmondta, ezt a rendszert emberek hozták létre, akik címkézték a különböző szavakat a számítógép számára, ahhoz, hogy azt majd össze tudja kötni a különböző szavakkal.

Különböző rendszerek segítségével különböztethetjük meg, hogy ember vagy gép írta, amit éppen olvasunk. Dégi L. Csaba elmondta maga az Open AI is hozott létre ilyen rendszereket, amivel leellenőrizhető, hogy az adott szöveget gép gyártotta vagy embertől származik. „Van egy olyan program, amit széles körűen használunk a világ egyetemein plágium-ellenőrzésre. Ebben a programban megjelent egy olyan opció, hogy az AI generálta szövegeknek a különböző százalékát fel tudja ismerni” – jelentette ki. Ugyanakkor, ezekről az ellenőrző rendszerekről sok esetben kiderült, hogy tökéletlenek, apró módosítások esetén már nem ismerik fel a vizsgált szöveg eredetét.

Az gép és az ember együtt kell dolgozzon

Az orvostudományban, akár az onkológiában is, nagy segítség a gépek bevonása. Dégi L. Csaba példaként felhozta a radiológusok által használt gépi alapú felismerést, ami segít, hogy megtalálják a rákot a felvételeken. „A kutatások azt mutatják, hogy a különbség a gép alapú felismerés és az orvos alapú felismerés között csupán 1-2 százalék. Ha összetesszük az orvos és a gép tudását, és ez a kettő kiegészíti egymást, akkor könnyebben, biztosabban és korábban megtaláljuk a daganatot” – jelentette ki.

Az egyetemi oktató szerint bizonyos szempontból bajban vannak a tartalomgyártó szakmák, ugyanis nem fenntartható az a módszer, ahogyan eddig dolgoztak. Nem csak az újságírást, a videó gyártást vagy éppen a festést fenyegeti a technológia fejlődése, hanem az oktatás területén is újításokra ösztönözheti a tanárokat. „Nincs olyan tanár, aki a Chat GPT tulajdonságait fölül tudná múlni, nincs olyan ember, aki ennyi nyelvet, ilyen gyorsan tudna beszélni vagy generálni, és nincs olyan művész, aki képeket olyan gyorsan tudna készíteni, mint az DALL-E vagy a Midjourney” – tette hozzá. „Meg kell értenünk, hogy nincs visszaút, és az lesz előnyben, aki együtt tud dolgozni a gépekkel.”

Pozitív hatásai lehetnek az oktatásban

Az egyetemi oktató szerint több pozitív hozadéka lehet, ha ezeket a rendszereket tiltás helyett inkább felhasználnák, akár az oktatásban is. „Lehetne tudományos kísérleteket szimulálni, de a nyelvtanulásban is hatalmas áttörést hozhat a gépi alapú chat-program” – jelentette ki. Hozzátette, akár virtuális tanárok is megjelenhetnek, amelyek úgy néznek ki, mint a robotok. A virtuális tanárok azért lennének jók, mert személyre szabott visszajelzést, támogatást tudnának nyújtani a diákoknak. „Az egyetemen és a legtöbb iskolában is, tulajdonképpen csoportos tanítást nyújtunk, ritkán van speciális oktatás, azoknak, akik igénylik. Viszont a technológia forradalmasíthatja a tanulók tanulási és anyag felhasználási vagy keresési módját” – mondta.

Az egyetemi oktató ugyanakkor figyelmeztetett, az újítások veszélyeztetik a személyes kapcsolatokat, ez pedig jól látható a közösségi média megjelenésével is, ami nagyon sok változást hozott. „Millió kutatás van, ami azt bizonyítja, hogy a közösségi médiának egyértelmű, demonstrálható hatásai vannak az ember mentális egészségi állapotára, a kapcsolataira.” Dégi L. Csaba szerint, ahhoz, hogy felmérjük, mi történhet a közeljövőben, érdemes visszatekinteni a közösségi média megjelenésének időszakára. „A következményeket kutatni és mérni kell. A veszélyek között egyértelműen ott van a valóság érzékelésének a megváltozása, a bizalom összeomlása, hamisítványok, automatizált csalások, szintetikus kapcsolatok.”

Már nem lehet visszafordítani a gépi világ fejlődését

Az egyetemi oktató szerint a gépi világgal meg kell tanuljon együtt élni az ember. A mesterséges intelligencia ma már képes belelátni az emberi agyba, azaz az agyról készült felvételekről képes megmondani, hogy mit látott az illető személy. Az FMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) vizsgálat során az agyat valós időben tudják nyomon követni a szakértők, hogy még jobban megismerjék, hogy mi zajlik le benne. Ezeket a történéseket a mesterséges intelligencia meg tudja fejteni: a vizsgálat során az embereknek fotókat mutattak, a gép pedig az agyról készült felvételek alapján, kitalálta, mi volt a fotón. „A gép számára az agyról készült felvétel ugyanolyan, mint egy nyelv, amit dekódolni tud, bár nem ismerte a fotót, amit az ember látott” – jelenti ki Dégi L. Csaba. Hozzátette, döbbenetes, hogy mire képes a technológia, Charles Darwin természettudós szavaival élve hozzátette: „nem a legerősebb vagy a legokosabb lesz a legsikeresebb, hanem az, aki a legjobban tud alkalmazkodni”.