Első ízben mutattak ki mikroműanyagot – öt milliméteresnél kisebb plasztikdarabkákat – antarktiszi hóban. „Hihetetlenül szomorú, de az, hogy a friss antarktiszi hóban is mikroműanyagot találunk, jelzi, hogy milyen méreteket ölt a műanyagszennyezettség már a Föld legtávolabbi térségeiben is” – mondta Alex Aves, az új-zélandi Canterbury Egyetem diákja, aki tudósokkal együttműködve vett részt a The Cryosphere című tudományos folyóiratban szerdán publikált kutatásban.

Aves és kollégái 2019-ben az antarktiszi Ross-tenger déli felét borító Ross-selfjég 19 pontján vett mintát, és ezek mindegyikében találtak nem lebomló, szintetikus polimereket. A kutatók átlagosan 29 mikroműanyag-részecskét számoltak össze egy liter megolvasztott hóban, 13 különböző fajtát, de főleg polietilén-tereftalátot (PET), amelyet üdítőitalos palackok és textíliák előállítására használnak.

A Ross-szigeten működő kutatóállomások közelében vett mintákban háromszor nagyobb volt a plasztikrészecskék sűrűsége, mint a távolabbi helyekről származó mintákban. A műanyagrészecskék a levegőben utazva is megtehetnek több ezer kilométert, de ugyanilyen nagy a valószínűsége annak is, hogy az emberi jelenlét az Antarktiszon „mikroműanyag-lábnyomot” hagy maga után – írták a kutatók, akik óriásinak tartják a jelenség kihatásait.

Az antarktiszi organizmusok sokmillió év alatt alkalmazkodtak az extrém környezeti feltételekhez, márpedig – vélik a tudósok – az emberi befolyás okozta gyors környezeti változások fenyegetik a sarkvidékek egyedülálló ökológiai rendszereit.