Alan Turing brit matematikus portréja egymillió eurót ért csütörtökön, és ezzel az első humanoid robot által készített műalkotás lett, amelyet árverésen értékesítettek – jelentette be a Sotheby's aukciósház. „Munkám alapvető értéke, hogy képes katalizátorként szolgálni a feltörekvő technológiákról folytatott párbeszédhez” – mondta a robot.

Az A.I. God (a Mesterséges intelligencia Isten vagy AI Isten) című alkotás, amelyet Ai-Da, a világ első ultra-realisztikus robot „művésze” készített, a várakozásokon fölül, 1,08 millió dollárért kelt el egy online aukciós ház árverésén, számol be a News.ro a Sotheby's aukciósház bejelentése alapján. „A mai rekordot döntő eladási ár az első olyan műalkotásért, amelyet egy humanoid robotművész alkotott, fontos mérföldkövet jelent a modern és kortárs művészet történetében, és tükrözi a mesterséges intelligencia technológiája és a globális művészeti piac összefonódásának növekedését” – közölte az aukciósház.

„Munkám alapvető értéke, hogy képes katalizátorként szolgálni a feltörekvő technológiákról folytatott párbeszédhez” – mondta a robot, amely mesterséges intelligencia segítségével beszél. Az Ai-Da szerint „az úttörő Alan Turing portréja arra hívja fel a nézőket, hogy gondolkodjanak el a mesterséges intelligencia és a számítógépek isteni természetéről, miközben e fejlődés etikai és társadalmi következményeit mérlegelik”.

Az ultra-realisztikus robot úgy néz ki, mint egy nő, nagy szemei és barna parókája van, és a legfejlettebb robotok közé tartozik. Ai-Da a számítástechnika úttörőjének tartott Ada Lovelace-ről kapta a nevét, és Aidan Meller, a modern és kortárs művészet szakértője tervezte. A robotnak, amely mesterséges intelligencia segítségével festményeket és szobrokat készít, kamerák vannak a szemében és bionikus keze van. Önállóan, emberi beavatkozás nélkül mozog és fejezi ki magát.

„A történelem legnagyobb művészei szembe mentek a korukkal, ünnepelték és kihívták a társadalom változásait” – mondta Meller. Alan Turing, a második világháború alatt élt matematikus és kriptológus, akit a számítástechnika egyik úttörőjeként tartanak számon, már az 1950-es években kifejezte aggodalmát a mesterséges intelligencia jövőbeli felhasználásával kapcsolatban.

„A sötét tónusok és a megtört arcvonások” a matematikus portréján mintha „azokat a nehézségeket sugallnák, amelyekre Alan Turing figyelmeztetett minket a mesterséges intelligencia kezelésével kapcsolatban” – jegyezte meg Meller. Ai-Da munkája azt a kérdést teszi fel, „hová visz minket a mesterséges intelligencia ereje, és a globális verseny, hogy ezt az erőt hasznosítani tudjuk” – tette hozzá.