Míg az 1980-as évektől kezdve jelentős fejlődés volt megfigyelhető, a COVID–19 pandémia óta a gyermekek átoltottsági aránya visszaszorulóban van több európai országban, köztük Romániában is.

Ez a folyamat súlyosan veszélyezteti az egészségügyi biztonságot, és korábban már visszaszorított fertőző betegségek újbóli megjelenésével fenyeget – derül ki a The Lancet című szakfolyóiratban csütörtökön közzétett tanulmányból.

A nagyszabású elemzés során a kutatók hét alapvető gyermekkori védőoltás – torokgyík (diftéria), merevgörcs (tetanusz), szamárköhögés, hepatitis B, meningococcus B okozta agyhártyagyulladás, gyermekbénulás (polio), pneumococcus, valamint kanyaró és rózsahimlő (rubeola) elleni vakcinák – lefedettségét vizsgálták az Európai Unió 27 tagállamában, egy több mint négy évtizedes időszakot (1980–2024) átfogva, az WHO és az UNICEF adatai alapján – számol be az Agerpres hírügynökség.

Hatalmas különbségek a tagállamok között

A The Lancet Regional Health felületén megjelent tanulmány szerzői szerint a kép meglehetősen összetett. Egyfelől az EU az elmúlt 40 évben történelmileg magas átoltottsági szinteket ért el ezekkel a patogénekkel szemben, bár az országok közötti különbségek mindvégig jelentősek maradtak.

2024-ben Luxemburg és Portugália példaértékű eredményt mutatott fel: mind a hét vizsgált védőoltás esetében elérték vagy meghaladták a 95 százalékos átoltottságot. Ezzel szemben Románia a lista végére került, a lefedettség 80 százalék alatt maradt.

A koronavírus-járvány mint fordulópont

A felmérés rámutat, hogy a pandémia időszaka éles fordulópontot hozott: az elmúlt években egy általános és aggasztó visszaesés vette kezdetét. Az EU 16 tagállamában legalább négy védőoltás esetében csökkent az átoltottság. A legkritikusabb a helyzet Bulgáriában, Cipruson, Írországban, Hollandiában, Romániában és Svédországban, ahol mind a hét vizsgált vakcina felvétele alacsonyabb szintre süllyedt.

Kapcsolódó

Nem oltásellenesek, csak félnek: így lettek nálunk a legrosszabbak a kanyaró elleni oltási mutatók

Románia súlyosan lemaradt az kanyaró–rózsahimlő–mumpsz elleni oltások terén: 2024-ben az EU-ban regisztrált kanyarós halálesetek szinte mindegyike Romániában történt. 

vakcina oltás kanyaró oltásellenesség védőoltás

Németországban és Spanyolországban hétből öt, míg Franciaországban és Olaszországban három oltás esetében mutattak ki negatív trendet.
A legélesebb csökkenést a meningococcus B és a gyermekbénulás elleni oltásoknál regisztrálták – ezek 20 országban szorultak vissza –, ezt követi a hepatitis B (18 ország), valamint a diftéria, tetanusz és polio elleni kombinált oltás (17 ország). A kanyaró és a rubeola elleni védettség alakulása ehhez képest kismértékben kedvezőbb képet mutat. A negatív folyamatok többsége 2019 és 2022 között, vagyis a pandémia csúcsidőszakában kezdődött.

Életeket mentő vakcinák és a bizalmi válság

Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy a tanulmánynak nem volt célja a mögöttes okok feltárása, nyilvánvaló, hogy a globális egészségügyi válság súlyos fennakadásokat okozott az ellátórendszerekben, emellett felerősítette az oltásellenes dezinformációt és a bizalmatlanságot.

A szakemberek sürgetőnek nevezik a magas és fenntartható átoltottság mielőbbi helyreállítását a járványok kitörésének megelőzése érdekében. A tanulmány emlékeztet: az elmúlt 50 évben a védőoltások több mint 154 millió halálesetet előztek meg világszerte – főként a gyermekek körében –, drasztikusan visszaszorítva az olyan halálos kimenetelű betegségeket, mint a tetanusz, a szamárköhögés, a tüdőgyulladás, a kanyaró és a torokgyík.