Tízéves jubileumát ünnepelte idén az EMKISZ által megszervezett dalpályázat, amely által az erdélyi zenészek megmutathatják magukat a nagyközönségnek. A díjazottak között ott volt a Dreamflow, Szolga Barbi és újra feltűnt a 4S Street is.

A Legszebb Erdélyi Magyar Dal (LEMD) pályázat célja töretlen maradt az elmúlt egy évtizedben: reflektorfénybe állítani az erdélyi magyar előadókat, zenekarokat, akik bemutatkozhatnak dalaikkal a közönségnek, és ezeket egy szakmai zsűri értékeli. Emellett az is kiemelten fontos, hogy a szervezők a pályázat által fel akarják hívni a figyelmet az anyanyelven való alkotásra is.

Az jubileumi gálaestet a magyarfenesi Művelődési Házban tartották, ahol a négy legjobbnak bizonyult dal előadója, zenekara lépett fel a döntőben, név szerint az 8 Light Minutes (Mi lesz?), a Dreamflow (Véget ért az álom), a Néked (Világoskék napfény) és a Skanzen (Ahogy a fény vérzik el). A Lunda zenekar (Nincs több játék) is a döntősök közé tartozott, azonban Budapesten volt lemezbemutató koncertjük, így az ő dalukat csak felvételről hallotta a közönség.

A kiváló produkciók után eldőlt: a LEMD 2024 díj győztese a Dreamflow zenekar, a Véget ért az álom című dalukkal. A Maszol megkeresésére a zenekar énekesnője, Borbély Zsuzsi elárulta, hogy ez a dal egy mély, érzelmi gödörről szól, egy belső segítségkérésről, amelyet az énekesnő maga élt át, és sokat beszélgetett erről a zenekari társaival. Ahhoz képest, hogy milyen nehéz témát dolgoz fel, egészen vidám a hangszerelése, ami egy szándékos ellentét volt a szerzők részéről. Nagy Flórián Attila, a zenekar basszusgitárosa írta a dalszöveget és minimálisan hangszerelte is alap akkordokkal, majd átadta a stafétát testvérének, Nagy Endre Dániel szólógitárosnak, aki tovább hangszerelte a dalt.

A végeredmény pedig egy ’80-as évekbeli hangzás, ami teljes mértékben elnyerte a zsűri és a közönség tetszését. Zsuzsi szerint ők is élvezik ezt a vonalat, a mugukénak érzik, és szeretnék is tovább vinni. Így ezután nem meglepő, ha a pop-rockosabb dalok után áttérnek a synthwave-es és szintipopos dalok világára. „A zsűri szerint nagyon merész dolog volt ez a váltás, de mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közönségünk élvezhesse, amit mi csinálunk” – vallotta.

A Dreamflow zenekar tagjai számos versenyre neveztek már, ahol szintén sikeresek voltak, a legtöbbször díjakkal tértek haza, azonban még mindig a nagy átütésre vártak. Megfogadták egymás között, hogy ez lesz az utolsó ilyen pályázat, amire jelentkeznek: „egy utolsó remény-szikra, egy próbálkozás, hátha ez beválik. És ha megnyerjük, akkor valami lesz. És bár nem mondhatok el sok mindent, de lett valami. Reménykedünk, hogy egy együttműködés születik ebből, úgyhogy biztosan hallani fognak még rólunk” – árulta el titokzatosan Zsuzsi. 

Ami a gálestet illeti, az énekesnő elmondta, hogy jó volt közönségként figyelni és hallgatni a társaikat, és jó volt fellépni is, ahol mind a négy döntős több dalt adott elő, bár az átállások miatt kissé hosszasra sikeredett a műsoridő. Véleménye szerint mindenki nagyon konstruktív kritikákat kapott a zsűritől, amiket magukkal vihettek és általuk fejlődhetnek a továbbiakban. A produkciók utáni „chilles afterpartyról” is mesélt, ahol szintén folytatódott a párbeszéd a zsűrivel.

A verseny szervezői fontosnak érzik azt is, hogy kikérjék a közönség véleményét is, így évről-évre a LEMD-nek van egy közönségdíja, amit idén Szolga Barbi Ott a pont című dala vitt el. A mindössze tízedik osztályos lány a Maszolnak azt nyilatkozta, hogy különösen örül az elismerésnek, hiszen ez azt jelenti számára, hogy tetszik az embereknek az, amit csinál, tetszenek a saját dalai. Ezáltal is érzi, hogy van miért folyatnia, hiszen az idén megvillantotta a tehetségét az X-Faktorban is, ahol sajnos az élő show előtt kiesett. A székes feladatig menetelt, ahol már hárman, egy lánycsapatként léptek színpadra, hiszen a mentorok összerakták őket.

Nem volt a tervei között a tehetségkutatózás, de mivel felfigyeltek rá a tavalyi Siculus Fesztiválon, gondolta, hogy kipróbálja. „Ilyen formációban nem voltam még, és mivel kevés is volt az időnk, nem úgy alakult, ahogy szerettük volna, de így is egy jó tapasztalat volt” – majd hozzátette, hogy a X-Faktorból való kiesés nem állítja őt meg a zenélésben. „Ez így történt, az élet megy tovább”.

A közönségdíjas dalra visszatérve, a hangszerelésben Kibédi Levente volt Barbi segítségére, úgy ahogy a Nekem ez sok című dal esetében is, viszont bevallása szerint azóta már egyedül is bontogatja a szárnyait ezen a területen is.

„Ezt a dalt másfél éve írtam, tavaly nyáron, amikor azt akartam, hogy az történjen, amit én akarok. Ez az időszak ihlette. Ahogy általában lenni szokott, a szöveg és a dallam is egyszerre születik meg bennem ötletként, és ez is csak úgy jött magától” – mondja a fiatal tehetség. Barbi a tavaly is részt vett a LEMD-en, akkor fellépő versenyzőként, azonban idén mások nevezték a dalát. 

A kerek évforduló apropóján volt még egy kitüntetés, a Jubileumi díj, amit a tíz év nyertes dalai közül  választott ki a közönség és véleményezte a szakmai zsűri. Bár szoros volt a mezőny, de a díjat a 4S Street Mesélek a bornak című dala vitte el, amelyért már Fonogram-díjat is kaptak a gyergyószentmiklósi fiúk.

Idén a szakmai zsűri része volt Nagy Egon magyar nyelv és irodalomtanár, dalszövegelemző, Papp Levente, a Kolozsvári Rádió műsorvezetője és szerkesztője, Romhányi Péter, a Curtis Crew egyik menedzsere és Pap Tibor, a Peron Music Alapítvány elnöke. Az előző évhez képest egy új, női zsűritag is csatlakozott a csapathoz, az erdélyi származású Antal Timi, az X-Faktor harmadik szériájának ezüstérmes énekese.

A Maszol megkeresésére Antal Timi elmondta, hogy nagyon megtisztelőnek érezte a felkérést, bár kicsit tartott is tőle, hiszen ő is színpadon szokott állni, nem a zsűriasztal mögött, de azért reméli, hogy abszolválni tudta a feladatot, amit nagyon élvezett. „Mindig is nagyon fontosnak tartottam azt, hogy lehetőséget kapjanak azok a feltörekvő zenészek, zenekarok, akik most próbálják beindítani a zenei életüket vagy próbálják új szintre hozni. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyenek olyan fellépési lehetőségek, mint ez a verseny, aminek nem is föltétlenül az a lényege, hogy ki nyer, sokkal inkább az, hogy színpadon állhatnak és megmutathatják magukat a zenéiken keresztül” – fogalmazott az énekesnő.

Timi szerint a beküldött dalok más-más erősségekkel rendelkeztek, jók voltak, így nehéz volt a döntés: „próbáltam úgy választani, hogy a szívem szerint is, de szakmailag is figyelni a dalokra, hangszerelésekre”. Szerinte voltak azért kiemelkedő projektek, mindenki számára egyértelmű volt, hogy ott van a helyük a döntőben. Majd pozitív csalódás volt az is számára, amikor hallották a versenyzőket élőben játszani, hiszen még inkább felértékelődtek a dalok és az előadók is.

„Fantasztikus zenészek voltak, konkrétan profikként álltak színpadra. Nagyon jó volt látni, hogy ennyi sokszínű erdélyi magyar zenész van. Az is szuper, hogy összetartóak, nem igazán láttam a rivalizálást sem közöttük. Egy nagy csapat volt itt, mindenki szurkolt a másiknak, gratuláltak egymásnak”. Az énekesnő ezek mellett dicsérte a szervezést, a szép helyszínt, ami méltó volt a jubileumi kiadáshoz, és a szuper zsűritársakat és házigazdákat is.