A kánikula embert és állatot egyaránt megterhel, hát még akkor, ha a négylábúak gazdáiktól függenek, és nem részesülnek felelősségteljes gondozásban. A láncra vert ebek, a kennelbe zárt kutyák vagy a forróságban sétáltatott, rendszertelenül itatott, alkalmanként táplált állatok megsínylik a nyári időszakot, olyannyira, hogy hőguta, égési sérülések vagy gyomorrontás áldozatai lehetnek. Mire figyeljen a gazda kánikulában, ha macskát és kutyát tart? Hogyan gondozza kedvenceit? Szikszai Péter csíkszeredai állatorvost kérdeztük. (A most újraolvasásra ajánlott cikkünk eredetileg 2021 júliusában jelent meg.)

Hőguta, gyomorrontás – csak kettő, ami roppant veszélyes a kiskedvencekre nézve. Melyek a leggyakoribb kutya- és macskabetegségek kánikulában? Ezeknek mik a tüneteik és következményeik?

A legtöbb állat ösztönösen kerüli a túlzott napsütést, általában az árnyékos helyet keresik, ha azonban nincs árnyéklehetőség az udvaron, az állat képtelen védeni magát a Nap hatásaitól, ami számtalan problémát generál.

Kapcsolódó

Leég, izzad, megpirul, viszket: hogyan óvjuk a bőrünket kánikulában?

Míg egyesek véletlenül pörkölődnek meg, másoknak céljuk a barna bőrszín elérése, ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy színüket megváltoztassák: a tűző napsütésben napoznak vagy szoláriumba járnak.

bőrápolás kánikula leégés

Az állatokra nézve nagy melegben a legveszélyesebb a hőguta. Mivel a kutyáknak és macskáknak limitáltak a hűtési mechanizmusaik, ezért kitettebbek az extrém hő hatására. A hőguta tünetei rövid bágyadtság után drámai hirtelenséggel lépnek fel: gyengeség, légszomj, hányinger, mozgászavar, ájulás. A 43 °C-os testhőt elérő kutyák szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A kezdetleges fázisban keringési zavarok lépnek fel, csökkent vérnyomással, és az extrém hő hatására multiszisztémás szervleállás következik be, a véralvadás, a vese-, máj-, bélrendszer- és központi idegrendszer működése károsodik. Ezáltal a leggyakrabban látott tünetek a központi idegrendszeri tünetek: az állat kómás állapotba kerülhet, rohamokat produkálhat, emellett gyakran jelentkeznek bélrendszeri tünetek, azaz véres hasmenés, véres hányás.

Magasabb hőmérsékletek mellett gyakrabban előfordulnak bélrendszeri panaszok is az állatoknál, mivel a kutya és macska nagy százalékban fogyaszt állati eredetű ételt, és a magasabb hőmérséklet elősegíti a baktériumok szaporodását a fehérje tartalmú tápanyagok esetében. Az itt jelentkező tünetek közt főként a hasmenés és hányás jelenik meg. Sokkal kitettebbek azok az állatok, amelyek nyers etetésben részesülnek, tehát a fehérje forrás – húsételek főként – nincsen hőkezelve.

Tehát a felelős állattartó nem ad nyers húst kedvencének, mert azzal – főleg nyáron –bármikor veszélybe sodorhatja. De mi a helyzet a túlmelegedéssel? A kutyák és macskák izzadnak, vagy másként hűtik magukat? A hűtésben segítségükre lehetnek az emberek egyfajta „mesterséges” megoldással?

A kutyák és macskák az emberrel ellentétben alig rendelkeznek verejtékmirigyekkel. Kevés verejtékmirigyük főként a tappancsaik körül fordul elő. A kutyák leginkább nyitott szájon keresztül, lihegéssel hűtik magukat, ezáltal a nyelven lévő nedvesség elpárolog. A macskák hőségben csökkentik aktivitásukat, hidegebb talajon nyújtják ki testüket és árnyékot keresnek. Nyalogatva szőrüket a nyál segítségével hűtik magukat.

A gazdák a macskáknak és a kutyáknak egyaránt kötelesek árnyékot biztosítani, fontos, hogy mindig legyen hideg víz kedvenceik előtt, illetve, ha a hőség tényleg elviselhetetlen hideg vízzel átmoshatják a testüket is – ezt viszont egyes macskákkal nehézkes megvalósítani, náluk használhatnak vízzel enyhén átitatott rongyot.

Hőguta az autóban hagyott állatokat is veszélyezteti, mégis gyakran látni parkoló járművekben hagyott kiskedvenceket lógó nyelvvel a nagy hőségben…

Az emberek általában kutyákat szállítanak az autóikban, de fontos tudni, hogy legyen az kutya vagy macska, esetleg más házikedvenc, sosem szabad kocsiban hagyni nyáron, még akkor sem, ha a hőmérséklet 20 fok körül van, és résnyire lehúzza az ablakot, illetve vizet biztosít neki a gazda. Az autó ugyanis olyan, mint egy zárt üvegház: a nap sugarai az üvegen keresztül melegítik a belső levegőt. Szellőzés híján a meleg bent reked a zárt térben, és hamar elérheti akár a 35-40°C-ot is a hőmérséklet. Azt, hogy mindez mennyi időn belül következik be, befolyásolja az autó belső terének mérete, a külső hőmérséklet, valamint az, hogy napon állt-e meg a sofőr – de kinek-kinek érdemes észben tartania, hogy akár 5 perc alatt is elérheti a kritikus pontot! 

Mit tehetnek a gazdák akkor, ha a nagy melegben az állat étvágytalan és kevesebbet eszik? Mennyi táplálékot, és milyen típusút fogyasztanak szívesen hőségben az állatok?

Mivel a tápok nagy részben fehérjét tartalmaznak, és a fehérje egyik fő ellensége a hő, ajánlatosabb a megmaradt ételt eldobni, mert könnyen megromlik a maradék. Hogy ne kelljen pazarolni, érdemes a tápot előállító cég adagolási táblázata szerint etetni az állatokat – ez az adag hőségben is szükséges a kedvenceknek. Fokozottan oda kell figyelni a vízfelvételükre, mindig legyen az állatok előtt friss víz, illetve ebben az időszakban előnyben részesíthetik a magasabb folyadéktartalmú konzerveket is. Ezek viszont még inkább romlandóak, tehát kulcsfontosságú, hogy az el nem fogyasztott részt ne adják oda ismételten a kutyának, macskának.

Ha autóban nem is, ólban vagy kennelben sokan tartják a kutyáikat. Milyen otthon felel meg nyári időszakban a kedvenceknek?

Nem vagyok nagy kedvelője a kutyakennelnek, mivel legtöbbször nem elégíti ki az állat mozgás- és kényelmes fekvőhely iránti igényét. Ha semmiképpen sem találni más megoldást, akkor mindenképp olyan kennelre van szükség, amelyben van lehetősége az állatnak elbújni a napsugarak elől, gondolok itt házra vagy tetőre.

A kutyákat sem ilyenkor, sem máskor nem szabad láncon tartani, mert az állatkínzásnak minősül. Ha mégis láncon tartanak egy kutyát kánikulás időszakban, és az állatnak semmi esélye árnyékba vonulni, az állat nagy valószínűséggel hőgutát fog kapni és el fog pusztulni.

A felelőtlen állattartók mellett jócskán akadnak jószándékúak, akik alkalomadtán túlzásba esnek a segítőkészséggel, és a nagy hőségben megnyírják a kutyáikat például. Ezzel jót tesznek, vagy a védőpajzsuktól fosztják meg az állatokat?  

A kutya szőre izolálja az állatot a melegtől, és némi védelmet nyújt a nagy hőségtől, ennek ellenére a hosszú szőrű kutyák esetében megengedett a szőr egy részének eltávolítása nyár idején. Ha kutyafodrászhoz visszük a kutyánkat ne engedjük, hogy nagyon rövidre nyírja kedvencünket, hiszen a kopasz fej is hamarabb leég, mint a hajas. A rövidebb szőrtől a kutyánknak nem lesz kevésbé melege, mert a szőrtakaró általában szigeteli, így védi is a melegtől a négylábúakat.

Arra is figyelni kell, hogy a sétáltatás elengedhetetlen, ám nem mindegy, hogy milyen napszakban és milyen terepen valósul meg: az aszfalt nyári meleg napokon sokkal magasabb hőfokú, mint a levegő, ezért ilyenkor semmiképp sem szabad a négylábúakat sétáltatni, mert nagyon fájdalmas égési sérüléseket szenvedhetnek.

Mióta a nyár beköszöntött, találkozott elrettentő példákkal?

Szerencsére nem gyakoriak az elrettentő példák, a kocsiba zárt kutyák gyakorisága közel nullára esett rendelőnkben, hála annak, hogy a gazdik kellőképpen fel vannak világosítva.  Sajnos hőguta előfordult már idén is: egyik esetben egy kennelben tartott nagytestű kutyának nem volt lehetősége árnyékba vonulni, és súlyos neurológiai tünetekkel érkezett a rendelőbe, viszont szerencséje volt, és csupán gyógyszeres kezeléssel teljesen felépült. Egy másik szerencsétlenebb esetben egy fekete szőrű kutya kapott hőgutát, aki olyan udvaron lakott, ahol nem volt árnyéklehetőség. A napon kifeküdve találtak rá a gazdák, súlyos központi idegrendszeri tüneteket mutatott, sajnos ő már nem élte túl.