A friss zöldségek kikelése előtt is számos olyan növényt találhatunk a kertben, amelyek nem csak, hogy fogyaszthatók, hanem jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egészségesen, energiusan, vitaminnal feltöltve fussunk neki a tavaszi, nyári időszaknak. Beszélgetőtársunk, a Kovászna megyei Kiskászonban élő Keresztes-Bíró Emese segítségével tíz olyan ismert, vagy kevésbé ismert gyomnövényt mutatunk be, amelyek egészséges és finom táplálékként „lökést adhatnak” a szervezetünknek.

Sokszor irtjuk őket, vagy egyszerűen csak elmegyünk mellettük, miközben kertészkedünk, vagy épp a mezőt járjuk. Pedig a gyomnövények egy része nem káros, sőt, elfogyasztva jótékony hatással bír a szervezetünkre.

Az ehető gyomok világába a Kovászna megyei Kiskászonban élő Keresztes-Bíró Emese segíségével igyekszünk betekintést nyerni. Emese eredeti szakmáját tekintve történész, könyvtáros, felnőtt oktató. Mint beszélgetésünk elején megosztotta: „régi foglalkozásait” maga mögött hagyta szülővárosában, Csíkszeredában, amikor férjhez ment és Kiskászonba költözött.

„Kicsi faluban lakunk, egyelőre háziasszony vagyok, szoktuk mondani, hogy háziboszorkány. Ezt a »boszorkányságot« egyébként édesanyámtól, nagymamámtól tanultam, örököltem, nem itt kezdődött. A történészségemről megtartottam az életmód történetet, nem kutatást, inkább azt, hogy a hagyományos falusi életet próbáljuk megvalósítani, a józan paraszti észt megtalálni magunkban. Nagyon városi környezetben nőttem fel és éltem nagyon sokáig, és itt tanultam meg, nem is olyan rég, a szomszédoktól, hogy azért nő a gyom gyorsabban, mint a vetemény, mert a gyom a föld édes gyermeke” – mondta el Emese.

Mint hozzáfűzte: azóta is tudatosan figyeli a gyomnövények növekedését, elterjedését, melyik, hol nő, hol burjánzik, esetleg hol pusztul ki, azért, hogy megtanulja, a természetben hol érzik magukat otthonosan. Mielőtt tavasszal el lehet kezdeni a veteményezést, a különböző fogyasztható gyomnövények legelső rügyei, hajtásai hasznos táplálékul szolgálhatnak. Emese segíségével tíz ehető gyomnövényt ismerhetünk meg és néhány fantasztikus receptet is megosztunk.

A csalán

A tavasz egyik legelső növénye. Mint Emese megosztotta: amint elkezd a földből kibújni, abban a pillanatban érdemes elkezdeni szedni, mert „nagyon finom és olyankor messze vagyunk még attól, hogy saláta vagy spenót legyen a kertben”.

Számtalan hasznos hatása van:

• vértisztító
• vaspótló
• ízületi fájdalom-csökkentő
• fájdalomcsillapító

„Érdemes tavasszal a családdal egy héten kétszer-háromszor valamilyen formában fogyasztani. Lehet belőle főzeléket, levest, vagy pesztót készíteni, de akár süteményt is. Az én gyerekeim nagyon szeretik, hogyha piskótatésztába, vagy kavart tésztába beleturmixolom a csalánt, és lesz egy szép zöld sütemény, ami tavasszal amúgy is jól esik, nagyon kellemes az íze” – mondta Emese.

A csalán felhasználása széleskörű lehet: tavasszal zsengén ételekbe téve, a gyökerét, magját felhasználva tinktúra, kenőcs készíthető belőle. Mindezt a „lusta kertész módszerrel” is elérhetjük, hiszen a csalánnal semmit nem kell csinálni, ahol jól érzi magát, ott megtelepedik és növekszik kedvére.

A pásztortáska

Ez az a növény, amit sokan már csak akkor ismernek fel, amikor kikórózott, kivilárgzott és megjelentek a „kicsi szívecske” levelek a szárán. Zsenge levelei leginkább a pitypangéhoz hasonlítanak, legkönnyebben a gyökeréről lehet felismerni, ami szerteágazó és nem nyúlik olyan mélyre. A pásztortáskának kellemes mogyoróíze van, belekeverhetjük például tojásrántottába, de használható salátákhoz, fűszerkeverékhez, kivirágzás után ehető (étel)díszként is, de vajjal összeturmixolva kenhetjük pirítós kenyérre.

A pásztortáska segíthet az érelmeszesedés megelőzésében, igazi „tavaszi löketet” adhat a szervezetnek – mutatott rá Emese. Kiemelte ugyanakkor, hogy a régi időkben a böjtöket nem a növények kémiai hatásának ismeretében végezték, sokkal inkább a téli, zsírosabb táplálkozás után a szervezet bioritmusa diktálta, hogy a földből kibújó növényeket fogyasszák tavasszal.

A tyúkhúr

A kertben az egyik leggyorsabban elterjedő gyomnövényt sokan ismerik, leginkább teaként fogyasztják.

„Hamar elterjed, sokan irtják, de azt nem tudják, hogy úgy elkészítve, mint a salátaleves, vagy nyersen salátába téve, turmixokba, vagy bármilyen tejfölös, joghurtos szószba keverve mennyire finom. Visszautal a téli tartalékolásra: koleszterinszint csökkentő, serkenti a vérzsír bontását, epe-, máj és vesetisztító, még a köveket is tudja csökkenteni” – osztotta meg beszélgetőtársunk. Érdekességként megemlítette, hogy egy német nyelvű gyógynövényekkel foglalkozó oldalon 69 féle receptet talált a tyúkhúr felhasználásához.

Az árvacsalán

Megkülönböztetünk piros és fehér árvacsalánt, amelyek közül a piros használható inkább étkezési célokra. A fehér árvacsalánnak ugyanis az íze és az illata sem igazán kellemes, bármennyire egészséges, éppen emiatt inkább csak teakeverékekben vagy kúraszerűen fogyasztható, tudtuk meg.

A piros annál finomabb, nagyon jól használható smoothie-kba, turmixokba, vagy a virágai, felső, zsenge hajtásai salátákba, levesekbe. Az árvacsalán gyulladáscsökkentő, görcsoldó, kiválóan alkalmas tehát a tavaszi „megújulásra”.

Az útifű

A lándzsás és a kerek levelű útifű is nagyon erős gyulladáscsökkentő hatással bír – tértünk át Emesével a következő növényre. A lándzsás útifűből készült, köhögés elleni szirup általánosan ismert. A kereklevelű társát a moldvai csángók használják jellegzetes ételük, a galuska elkészítéséhez, ami tulajdonképpen egyfajta töltike – osztotta meg interjúalanyunk. Készítik böjtösen hús nélkül, rizzsel, vagy húsosan is és a tölteléket szőlő, hárs, cékla, vagy éppen kereklevelű útifű levelébe csomagolják, részletezte.

Az útifűnek gyulladáscsökkentő és gyomornyugtató hatása van, gyomorfekély esetén is javasolt. Minkét fajtából lehet szörpöt készíteni, de krémlevesnek, nyers salátának is bele lehet tenni zsengén. Magjukat péksüteményekbe, pogácsákba, kenyérfélékbe lehet belesütni.

A pitypang

A pitypang nagyszerű tavaszi tisztító növény, vízhajtó, enyhe hashajtó hatású, máj- és epeserkentő, ezáltal az ízületi fájdalmakat, lerakodásokat is tisztítja. Zsenge levelei, amik még nem nagyon keserűk, salátába, tojásos ételekbe, krémlevesbe lehet tenni, vagy nyersen enni.

„Időszakosakat, amíg virágzik a pitypang, addig jó naponta egy-két virág szárat megenni. Nagyon látványosan tehermentesíti az epét, és hozzájárul a fogyókúrák sikeréhez is. Kimondottan a virágot, a szirmait, hogyha leszedjük úgy, hogy kivesszük abból a zöld tokocskából, akkor lehet tenni süteményekbe, szörpökbe, készítenek belőle hamis mézet. Télen nagyon jó köhögésre, gyulladásokra, gyomorfájdalmakra is” – osztotta meg Emese. Mint kiemelte: a virágfejeket palacsintatésztában kisütve fokhagymás tejföllel, vagy porcukorral is lehet fogyasztani attól függően, hogy édesen vagy sósan szeretnénk.

Virágzás előtt, vagy később, ősszel érdemes szedni a növény gyökerét, ami szárítva, őrölve kávépótló. Innen eredhet az, hogy a pitypangot a népnyelvben tévesen cikóriának nevezik, ami valójában a katángkóró, hangzott el.

„Nincsen azzal baj, hogyha az ember a kertjében kiássa, mert kell a hely a muroknak is, de ha már kiássuk tavasszal, akkor úgy érdemes, hogy mindenét vigyük haza, dolgozzuk fel és fogyasszuk el” – fogalmazott Emese.

A százszorszép

A százszorszép, vagy a boglárka felhasználása kevésbé ismert, pedig teája vízhajtó, vértisztító és nyákoldó hatással bír. Hasznosítható ehető dekorációként is, salátába, levesbe, ecetbe lehet tenni, áztatni, sajtkrémbe turmixolni szendvicskrémnek, sőt, ha vodkában, alkoholban kivonjuk, akkor még likőrt is lehet készíteni belőle. Ezen kívül külsőleg is érdemes használni, olajban kivonva nagyon jó bőrtisztító hatása van – osztotta meg Emese.

A ragadós galaj

„Nem ismerik a nevét, csak azt tudják, hogy »valami mocsok«, irtják ezerrel, pedig nagyon meg kellene tartani. A ragadós galajt már csak azért sem szokták szeretni, mert nagyon nehezen lehet leszedni a ruháról, de a gyerekeknek sebeket is tud okozni, ha ráragad, belekapaszkodik a bőrükbe. Ehhez képest a galaj az első olyan növény tavasszal, aminek a friss hajtásaiból finom szörpöt lehet készíteni, ami nagyon egészséges. A nyirokrendszer-serkentő a galajoknak az összes válfaja, kutatások szerint akár rákmegelőző hatása is lehet” – mondta el beszélgetőtársunk.

Mint hozzáfűzte: külsőleg is lehet használni csípések, pattanások, bőrproblémák kezelésére, ekcémákra. A zsenge galajok levesbe, szörpbe, szendvicskrémekbe egyaránt felhasználhatók, ahogy pástétomok fűszerezésére is jók.

Porcsinfű

Ez az a „mocsok” növény, ami tényleg mindenhol felbukkan, a sáncokban, vagy éppen a térkövek között, a legtöbb gyomirtót emiatt a gyom miatt használják el a kertekben. Pedig teája vízhajtó hatású, jó vesegyulladásra, hólyaghurutra, méregtelenítő, vérhígító, de féregtelenítésre is jó. Ez utóbbi a homokozókba játszó gyermekek esetén kifejezetten hasznos lehet, de egy féregtelenítő kúra időnként a felnőttek esetében sem ártalmas – emelte ki Emese.

A kövér porcsin

Az apró, sárga virágú növény nem látványos, ám húsos levelei igazán mutatósak, homokos, száraz területen nagyon gyorsan szét tu terjedni. „Hatalmas területeket be tud fedni, nagyon nem szeretik a kertekben itt a gazdasszonyok. Egyedül az én kertemben nincs, minden évben valahonnan kigyomlálom, és megpróbálom meghonosítani” – mondta el az egykori városlakóból szorgos falusi kertésszé váló beszélgetőtársunk.

A kövér porcsin nagyon jó kerti fedőnövény, természetes mulcs. Nagyon magasan vannak a kicsi gyökerei, így tápanyagot nem szív el a növények elől, viszont azzal, hogy beborítja a talajt, nedvesen tarja, árnyékolja. Ha akkora szárazság van és kiszárad, akkor tud valamennyi nedvességet biztosítani a mellette levő növényeknek. Számtalan vitamint tartalmaz, A, C, E, B6 vitaminok is megtalálhatók benne, de van bennük vas, kálium, kalcium, cink, réz, foszfor és magas az Omega3 zsírsav-tartalma, tudtuk meg.

Anyagcsere-normalizáló, de csontritkulás, látásromlás, allergiák, cukorbetegség esetén is hasznos, antioxidánsok vannak benne, amivel a stresszből adódó problémákat is helyre tudja billenteni. Mindezen túl koleszterin- és vércukorszint-szabályozó. „Tényleg ódákat lehet róla zengeni, k külsőleg is nagyon jó és nagyon finom, kellemes savanykás íze van, úgyhogy lehet nyugodtan legelni is a kertben a leveleit, a zsenge ágacskáit, lehet turmixolni, krémlevesekbe, rántottába tenni, fermentálni, savanyúságba, szendvicskrémekne is lehet tenni. Csak oda kell menni, leszedni,megmosni és használni. Háziállatoknak is nagyon jó, a tyúkoknak, kacsáknak, bárminek” – osztotta meg beszélgetőtársunk.

Emese végezetül fontosnak tartotta megjegyetni, hogy orvosi kezelés alatt állók, kismamák, szoptató anyukák vagy kisbabák esetében a gyógynövények fogyasztásáról mindenképp meg kell kérdezni a kezelőorvost, családorvost!