A fák mindent tudó székelyföldi doktora – Márton Huba Zoltán favizsgálóval beszélgettünk
Különleges hivatást választott a gyergyószentmiklósi születésű Márton Huba Zoltán. A 32 éves fiatalember ugyanis faápoló és favizsgáló szakmérnökként dolgozik. Bár Zoltán Magyarországon él, mégis szívügyének tekinti, hogy szülőföldjén is rendszeresen tevékenykedjen. De mit is csinál pontosan egy minősített favizsgáló? Melyek voltak a legemlékezetesebb munkái és milyen gyakorlati tanácsokat ad azoknak, akik faültetést terveznek? A beszélgetésünkből kiderül.
Márton Huba Zoltán Gyergyószentmiklóson született, szülővárosában érettségizett, majd kertészmérnöki diplomát szerzett a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán. Ekkor még csupán abban volt biztos, hogy kertészettel szeretne foglalkozni, aminek azonban nagyon sok ága-boga van. „A kertészet nagyon sok mindent magában foglal, beleértve a dísznövény-termesztést, a nagy növénykultúrákat, szőlészetet, borászatot, gyógynövényeket, zöldségeket, kertépítést, -fenntartást” – osztotta meg Huba. Mint elmondta egyik egyetemi tanárától, dr. Kentelky Endrétől hallott először a faápolásról, ami akkoriban, a 2010-es években, Romániában még újdonság volt.
„Addig nem is hallottunk róla, ismeretlen fogalom volt az egész országban. Annyira új volt, hogy nem volt elérhető szakirodalom sem. A szakdolgozatom témáját Hargita megye idős fáinak feltérképezése, kataszterezése és ápolási javaslatai adták” – mondta el a szakember. Munkája eredményeként hatvan idős fát mért fel Hargita megyében, majd Magyarország egyik legnagyobb faápoló cégénél helyezkedett el.
„Alapvetően itt ismerkedtem meg igazából a szakmával. Méghozzá úgy, hogy külön kértem: segédmunkásként kezdhessek, hogy átlássam az egész folyamatot. Két évig ezt csináltam, közben részletekbe menően megismerkedtem a műszeres favizsgálatokkal, a városi fák fenntartásával. Beletanultam, elkezdtem saját munkákat is vállalni, majd elvégeztem a favizsgáló- és faápoló szakmérnöki szakot. A Szent István Egyetemen indult ez a képzés, két évig tartott és jogosultságot adott arra, hogy szakvéleményt írhassak egy fáról akár közterületen, akár magánterületen található” – idézte fel a szakember.
Mit vizsgál a favizsgáló?
A favizsgáló szakember főleg dísznövényekkel foglalkozik, amelyek élhetnek magánterületen, közterületeken, kastélykertekben, városi parkokban. A fajták skálája rendkívül széles, tölgyek, juharok, kőrisek, hársak is lehetnek „alanyok”. Gyümölcsfákat ritkán vizsgál Huba, ám érdekes, hogy a szakdolgozata témája egy gyümölcsfa volt. „Ritka hogy közterületen igazán idős alma-, vagy éppen körtefa legyen, de ha már gyümölcsfákról van szó, leginkább diófákat szoktunk vizsgálni” – mondta Huba.
Mint megosztotta, a favizsgáló elsőkörben megvizsgálja, milyen a fa statikai állapota. Javaslatot tesz a szükséges beavatkozásokra annak érdekében, hogy a fát hosszú távon életben lehessen tartani úgy, hogy biztonságos legyen és a növény is jól érezze magát. Egy fa kivágása manapság már számos városban szakvéleményhez kötött, tette hozzá.
A favizsgálat folyamata egy felkéréssel kezdődik, amely érkezhet magánszemélytől, vagy gyakrabban intézménytől, önkormányzattól. „A favizsgáló a felkérés nyomán kimegy a helyszínre, fölvesz minden adatot: a fa magasságát, törzsmagasságát, a korona átmérőjét, és így tovább. Egy fa legfontosabb eleme a gyökérnyak, a törzs, a korona-alap és a korona. Ezekről minden adatot felveszünk, megvizsgáljuk, milyen állapotban van, és osztályozzuk egytől-ötig, ahol a legjobb érték az ötös. Ezen felül, hogyha a favizsgáló úgy ítéli meg, akkor műszerrel is vizsgálhatja a növényt. Létezik egy 3D-s akusztikus tomográf. A fa belsejét lehet megvizsgálni ezzel és százalékarányosan kimutatja, hogy például a fa teljes belső szerkezete milyen mértékű elváltozást mutat. Ebből megtudhatjuk, hogy egy nagyobb szélnél kidőlhet-e a fa, vagy sem” – sorolta beszélgetőtársunk. Ugyanígy vizsgálják a gyökérzetet is, amely folyamat során különböző terhelésnek teszik ki és megállapítják, a fa mennyire stabil, fűzte hozzá.
Érdekességként hozzátette, a fák esetében az úgynevezett biztonsági faktornak nem 100-, hanem 150 százalékosnak kell lennie. „Magyarán, hogyha egy ilyen terhelést vizsgálunk, és 120 százalékos a biztonsági faktorunk, akkor a fa balesetveszélyes és a kitörésveszély magas” – mutatott rá Huba. A folyamat az adatok felvételét követően a szakvélemény elkészítésével folytatódik, amelyben a szakértő igyekszik legjobb tudása szerint bemérni a rizikófaktorokat, hiszen a továbbiakban bármi történik, felelősségre vonható.
Jöhet az ápolás
A szakvélemény elkészülése után következhet a javasolt beavatkozás. Ez alapvetően kétféle módon történhet: emelőkosaras autóval, vagy alpintechnikával. „A kitettségtől függ, melyik megoldást választjuk. Ha nem lehet megközelíteni a fát, mert például épületek között van, a kosaras autó nem fér be, akkor alpintechnikával, kötéltechnikával ápoljuk a fát. Ez azt jelenti, hogy fölmegy az alpinista, elvégzi a szükséges beavatkozást, leengedi a levágott ágakat, és utána lekezeli a fát” –mondta a szakember.
Mint hozzátette: mindez nem veszélytelen. A láncfűrésszel való munkavégzés az egyik legveszélyesebb a világon. „Akár egy emelőkosárban, akár kötélen, a magasban történik a munka, 20-40 méterig fel kell menni, borzasztóan kockázatos. Az alpintehcnikára még inkább igaz ez, mert a faápolónak a tudásán és a köteleken múlik az élete. Hogyha belevág például a kötélbe, sajnos történt ilyen, akár végzetes is lehet. Ugyanez elmondható a kosaras autóról is, nekimehet egy autó, eldőlhet. Mindemellett hatalmas súlyokat kell mozgatni a fákról. Az is veszélyforrás, hogyha az ápolt fa közel van egy épülethez, zajlik a gyalogosforgalom, a személygépjármű-forgalom, ezekre mind figyelnie kell az ápolónak. Szükséges a földi biztosító kolléga, szóval nagyon összetett dolog” – részletezte Huba.
Beszélgetőtársunk kitért arra is, hogy véleménye szerint a tudatos fajválasztás, faültetés, parkosítás, fafenntartás miatt minden önkormányzatnak katasztert kellene készítenie a területén lévő fákról. Fel kell méretni és rögzíteni, hány fa van, milyen idősek, milyen beavatkozásokat igényelnek. Néhány település már Erdélyben, Székelyföldön is jó példával jár elöl, néhány éve Csíkszeredában is elvégezték ezt a felmérést, tudtuk meg.
Emlékezetes projektek
Hubát arra is megkértük, idézzen fel néhány emlékezetes fát, amivel dolga volt pályafutása során. Mint megosztotta, mindig szívesen dolgozik szülőföldjén. Jó szívvel emlékszik a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély kertjében élő hétszáz éves tölgyfát érintő vizsgálatra és ápolásra. Másik emlékezetes projektként említette a Margit-szigeten található Hétvezér nevet viselő platánfát, amelynek még a budapesti kertészeti vállalat (Főkert) munkatársaként szervezte meg az ápolását. „A Hétvezér platán esetében harminc alpinista és emelőkosaras szakember vett részt a fa ápolásában, egy héten át egyszerre tízen végezték köteleken lógva a munkát” – idézte fel.
Ezen túl voltak az évek során úgynevezett kombinált projektek, amelyekben részt vett a szakember. Példaként említette azt a fát, amelynek törzsében akkora üreg tátongott, hogy nyolcan kényelmesen elfértek benne. Mint Huba elmondta: ez esetben az volt a terv, hogy egyszerre két kosaras autóval, két irányból kezdjék ápolni, és hasonló méretű ágakat vágnak le mind a két oldalról, hogy nehogy a statikája kibillenjen ápolás közben.
Honi helyzet
Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan áll a szakma Erdélyben, Romániában, hiszen, ahogy fentebb írtuk, alig több mint tíz éve még nemhogy gyerekcipőben járt, hanem teljesen ismeretlen volt a favizsgálás, faápolás. „Azt gondolom, hogy rohamosan fejlődik otthon is. Többen is elvégezték a favizsgáló-ápoló szakmérnökit. Már dolgoznak, vizsgálnak, ápolnak fákat. Sőt, Arad környékén több aktivistával is találkoztam, akik a legmagasabb szintű képesítéseket megszerezték, ami világszintű jogosultságot jelent” – mondta Huba.
Ha fát ültetnénk
Kikértük Huba véleményét azzal kapcsolatosan is, hogy milyen fa ültetését javasolja, ha dísznövényként szeretnénk a kertünkbe, lakóhelyünkre? „Úgy látom, hogy egyre nehezebb akár közterületen, akár magáningatlanon a helyes fafaj kiválasztása és elültetése. Faápolásról nem csak akkor beszélünk, amikor már van egy meglévő akár idősebb fánk, hanem már az ültetésnél. is Nagyon fontos a helyes ültetés és az indítómetszés, mert ezzel évtizedeket lehet nyerni a fának. Érdemes figyelembe venni, hogy nagyon gyorsan változik a klíma, és egyre több kórokozó, kártevő jelenik meg. Figyelni kell arra, hogy milyen fafajok kevésbé érzékenyek ezekre” – osztotta meg a szakember.
Mint hozzáfűzte: az emberi tevékenység gyakran megnehezíti, ellehetetleníti a fák életét. „A földbe helyezett víz-, gázcsövek, villany- és távközlési kábelek mind zavarják a fák gyökérzetének fejlődését. A felújításokkal, járda- és burkolatcserékkel is olyan mértékű kockázatokat idézünk elő, amire talán nem is gondolunk” – mondta Huba.
Ha pedig fajtát kell választanunk, az első és egyik legfontosabb dolog felmérni, hogy mekkora a rendelkezésre álló kert. El kell döntenünk, hogy mekkora habitusú fát szeretnénk, ami hosszú távon jól érzi magát az adott méretű területen. Emellett választani kell, hogy lombhullató, vagy éppen örökzöld legyen, és figyelembe kell azt is venni, hogy mennyire bírja a városi klímát, mennyire érzékeny a kártevőkre. „A mezei juhart mindenkinek nyugodtan javaslom. Az ostorfát is ajánlom, a páfrányfenyőt is, ami szintén nagyon dekoratív. Aztán már lehet játszadozni, hogy kisebb fákat, gömbfákat, csüngő fákat válasszunk, hatalmas a kínálat” – mondta.
„Azért is fontos a megfelelő fafaj kiválasztása, mert hosszú távon egy erős növekedésű, nagy habitusú fa nagy felelősséggel is jár. Válasszunk tudatosan, rengeteg útmutató, szakirodalom elérhető már és vannak kitűnő szakemberek, akik tanácsot adhatnak. Ha odafigyeléssel, tudatossággal, körültekintéssel választunk, akkor kevesebb beavatkozással, metszéssel, ápolással, megfelelő tápanyag-utánpótlással jót teszünk a növénynek és a fa meg fogja hálálni” – tanácsolta Huba.
Huba, bár szülőföldjétől távol él és dolgozik, ám lelkén viseli a szakma itthoni fejlesztését. Rendszeresen jár Erdélybe és vállal szakértői, favizgálási munkákat, sőt jövő év elejétől egy hazai képzésen is részt fog venni.
Emlékezetes feladat volt a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély parkjának 700 éves tölgyfájának felmérése és ápolása, amiről itt láthattok egy videót.
CSAK SAJÁT