Rekordütemben nő egy erősen üvegházhatású gáz légköri koncentrációja annak ellenére, hogy 2017-es jelentések szerint csaknem teljesen megszűnt a globális kibocsátása – derült ki a Bristoli Egyetem kutatóinak vezetésével készült új tanulmányból.

Az elmúlt két évtizedben a kutatók fokozott figyelemmel kísérték a fluorozott szénhidrogének (HFC) egyik legismertebb típusának, a HFC-23-nak a légköri koncentrációját. Ennek a gáznak nagyon kis mértékű az ipari felhasználása, ugyanakkor nagy mennyiségben kerül a levegőbe egy másik, a fejlődő országokban a hűtőrendszerekhez használt kemikália előállítása során – írja az EurekAlert tudományos hírportál.

A HFC-23 magas légköri koncentrációja miatti aggodalom oka, hogy erősen üvegházhatású gázról van szó, amelyből ha egy tonnányi a levegőbe kerül, az több mint 12 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásának felel meg.

Öt évvel ezelőtt a világ akkori két legnagyobb HFC-23 kibocsátójának tartott India és Kína bejelentette, hogy csökkenti azoknak a gyáraknak kibocsátását, amelyek ezzel a gázzal dolgoznak. Két évvel később aztán, 2017-ben mindkét ország arról számolt be, hogy csaknem teljesen beszüntették a HFC-23 emissziójukat. Az intézkedések nyomán a kutatók arra számítottak, hogy a HFC-23 globális kibocsátása csaknem 90 százalékkal csökken 2015 és 2017 között, aminek nyomán a gáz légköri koncentrációjának emelkedése is megtorpant volna.

A Nature Communications című folyóiratban publikált mostani eredmények szerint azonban a HFC-23 légköri koncentrációja nemhogy nem csökkent, hanem 2018-ra rekordütemű emelkedést mutatott.

A kutatók szerint rejtély, hogy miért emelkedik a várt csökkenés ellenére a gáz globális kibocsátása, amely hatással lehet az ózont bontó anyagok kibocsátásának korlátozására létrejött Montreali Jegyzőkönyvre is. 2016-ban a nemzetközi egyezmény támogatói aláírták az úgynevezett kigali módosítást, amelynek célja – az ózonrétegre káros CFC-k (telített freonok) és HCFC-k (telítetlen freonok) helyett bevezetett – fluorozott szénhidrogének felhasználásának és termelésének csökkentése a világon.

Kieran Stanley, a tanulmány vezető szerzője szerint noha Kínát és Indiát még nem köti a módosítás, a 2017-ben bejelentett kibocsátás-csökkentésük összhangban volt a kiegészítés célkitűzéseivel. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy a tanulmány eredményei szerint nagyon valószínű, hogy Kínának nem sikerült olyan mértékben csökkentenie a HFC-23-kibocsátását, ahogy azt állította. „További mérések hiányában pedig abban sem lehetünk biztosak, hogy India képes volt megvalósítani a károsanyag-kibocsátás visszaszorítására hozott programját" – fűzte hozzá a szakember.