A klímaváltozás jelentős egészségkárosító hatással bír – mutatott rá friss jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint bár egyre többen szenvednek hőstressztől, a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől, az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított büdzsé mégis kevesebb, mint 1 százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz.

Az ENSZ-szervezet, amely a hétfőn Madridban megkezdődött kéthetes klímakonferencia (COP25) másnapján tette közzé jelentését, a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását célzó intézkedések megvalósítására szólította fel a világ kormányait, rámutatva, hogy csupán a légszennyezettség csökkentésével évente egymillió életet lehetne megmenteni.

„Az egészségünk is megsínyli az éghajlatváltozást. Hogy miért? Mert a tüdőnk, az agyunk, a szív- és érrendszerünk megszenvedi a klímaváltozás kiváltó okait, amelyek átfedésben vannak a légszennyezettség okaival" – mondta Maria Neira, a WHO környezetügyi, klímaváltozási és egészségügyi részlegének igazgatója. A szakember szerint mindezek ellenére az éghajlatváltozás elleni fellépésre szánt büdzsé kevesebb, mint egy százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz, ami „teljesen felháborító".

Az üvegházhatású gázok kibocsátása tavaly rekordszintet ért el, aminek nyomán a klímaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy a globális átlaghőmérséklet jelentősen növekedhet az évszázad folyamán, „széles körű és pusztító" következményeket maga után vonva.

„A WHO úgy véli, hogy a klímaváltozás lehet a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése" – húzta alá Diarmid Campbell-Lendrum, a WHO szakértője. „Ennek oka, hogy hacsak nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, akkor továbbra is aláaknázzuk az élelmiszer- és ivóvíz-ellátásunkat, rontjuk a levegő minőségét, egyszóval minden olyan tényezőt, amelyre szükségünk van a népességünk jó egészségének fenntartásához" – jegyezte meg a szakértő.

A WHO becslései szerint több mint hétmillió ember hal meg évente a beltéri és kültéri légszennyezettség miatt.