Kormot találtak brit anyák méhlepényében
Légszennyezésből származó apró szemcséket mutattak ki brit anyák méhlepényében a kutatók, elsőként szolgáltatva közvetlen bizonyítékot arról, hogy a légszennyező részecskék képesek a várandós nők szervezetén áthaladva a méhlepényt is elérni.
A szennyezett levegő magzatokra gyakorolt káros hatását egyre több bizonyíték támasztja alá, azonban a pontos mechanizmust egyelőre nem ismerik.
A londoni Queen Mary Egyetem kutatói most a brit fővárosban élő anyákat vontak be a tanulmányukba, amely során mikroszkopikus koromszemcséket mutattak ki minden alany méhlepényében. "A várandós és nem várandós nőknek egyaránt érdemes elkerülniük a nagyon szennyezett környékeket" – mondta Lisa Miyashita, az intézmény munkatársa. A kutatók vasárnap ismertették az eredményeiket a European Respiratory Society párizsi kongresszusán.
Korábbi kutatások szerint a szennyezett levegő jelentősen növeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát, amely egész életen át tartó egészségi problémákhoz vezethet. Egy tavaly decemberben közölt, több mint 500 ezer londoni születést vizsgáló tanulmány megerősítette az összefüggést.
A kutatók szerint egyre több eredmény támasztja alá, hogy a légszennyezettség okozta egészségi problémák ma már jócskán túlterjednek a tüdőn. Augusztusban a szakemberek arról számoltak be, hogy a szennyezett levegő "jelentős intelligenciaszint-csökkenést" okoz, 2016-ban pedig a légszennyezésből származó mérgező nanorészecskéket mutattak ki emberi agyszövetekben.
A mostani tanulmány készítői öt olyan nem dohányzó nő méhlepényét vizsgálták meg, akik mind egészséges gyereket hoztak a világra. A kutatók elkülönítették az úgynevezett makrofágokat: a fehérvérsejtek ezen csoportjának elsődleges feladata, hogy bekebelezzék és eltakarítsák a szervezetben egyebek között a baktériumokat és a légszennyezésből származó ártalmas anyagokat.
Szükség van a végső megerősítésre
Az elkülönített sejtek mikroszkópos vizsgálatakor a kutatók 72 sötét szemcsét találtak, amelyeket aztán tovább tanulmányoztak. A szemcsék nagyon hasonlítottak azokra a koromrészecskékre, amelyeket a tüdőben "járőröző" makrofágok kebeleznek be. Miyashita szerint noha szükség van a végső megerősítésre, nagyon valószínű, hogy koromszemcséket találtak a vizsgált méhlepényekben.
"Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a vemhes állatok által belélegzett részecskék a véráramon keresztül eljutnak a méhlepénybe" – tette hozzá a szakember. "Nem tudjuk, hogy az általunk talált szemcsék képesek-e eljutni a magzathoz, de az eredményeinek azt sugallják, hogy ez nagyon is lehetséges" – mondta Norrice Liu, az egyetem munkatársa. "Ugyanakkor tudjuk, hogy a szemcséknek nem kell bejutniuk a gyermek szervezetébe ahhoz, hogy károsítsák azt, hiszen ha hatnak a méhlepényre, annak közvetlen hatása van a magzatra".