A kézdivásárhelyi inkubátorház előadótermében tartottak közönségtalálkozót,  a megbeszélésen a számos érdeklődővel közösen Bokor Tibor polgármester és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő vette számba az EU nyújtotta lehetőségeket, külön kitérve az előnyökre és a hátrányokra. A végkicsengése az volt megbeszélésnek, hogy június 9-én az EU irányán 180 fokos változtatásra van szükség.

Elsőként Bokor Tibor polgármester osztotta meg az EU-val kapcsolatos gondolatait. Azt megelégedéssel nyugtázta, hogy az elmúlt pár évben a város 12 millió eurót költhetett el különböző beruházásokra, ugyanakkor most vannak folyamatban olyan munkálatok – vagy hamarosan – elkezdődhetnek, amelyek értéke tízmillió eurót tesz ki. Nem csak dicsérte, kritikával is illette az Európai Uniót, meglátása szerint teljesen rossz irányt vett a mostani vezetéssel a gazdasági és politikai tömörülés, említette az elhibázott bevándorláspolitikát, a félszeg kisebbségpolitikát, a koronavírussal járó hisztériakeltést és az azt eredményező gazdasági megtorpanást, és azt is, hogy az EU a háború pártján áll, ahelyett hogy szorgalmaznák az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokat. Az EU-s pályázatokkal más téren is gond van, elmondta: voltak olyan pályázataik, amelyeknek a kezdeti, kétszázalékos önrésze ötven százalékra hízott., ez sok tényező befolyásolta és a problémáik generálásához a kormány is „hozzájárult”.

Winkler Gyula elmondta: minden vonatkozásban egyetért a kézdivásárhelyi elöljáróval, maga is úgy érzi, hogy az elmúlt öt évben elhibázott irányba haladtak a dolgok, ez rossz hangulatot eredményezett az európai parlamentben is, ugyanakkor romlott a közhangulat az EU tagországaiban. Románia haszna eddig egyértelműen az, hogy míg harminc milliárd eurót fizetett be az EU közös kasszájába, addig 92-t kapott, tehát a mérleg kétségtelenül pozitív, az EU-s pénzekből valósultak meg olyan beruházások, amelyekre egyedül az ország képtelen lett volna.

Teljesen elhibázott az EU iránya

Ami az elhibázott dolgokat illeti, elmondta: roppant káros hatással volt az EU-s országok gazdaságára és fejlődésére és fejetlenül és túlzottan promovált zöld-politika. Hangsúlyozta: maga is környezetvédő ember, de amit a mostani vezetés próbál minden áron keresztülvinni, annak felmérhetetlenül káros hatásai voltak.„Emlékezzünk csak a klímatüntetésekre. Oly módon riogatták a klímaegyensúly megváltozásával, az időjárás és a természet tönkremenésével az embereket a most hatalmon lévő politikusok, hogy valóságos világvége hangulatot sikerült teremtsenek. Nagyon sürgősen lépni kell – mondogatták és én is támogatom ezt, de ezt észszerű és kiegyensúlyozott módon, figyelembe venni a társadalom tűrőképességét. Ez 2019-ben kezdődött, és az európai parlamentben egy zöld aktivista többség alakult ki, az év végére megszavazták a klímasürgősségi állapotot, amit követett a zöld megállapodás, vagyis a Green Deal. Ez egy politikai keret arra, hogy azonnal meg kell változtatni az életmódunkat, a gazdaságunk struktúráját, az energiapolitikát, gyakorlatilag a mindennapi életünket. Ez se volt elég, következett az „irány az 55 százalék” csomag. Így aztán 2021-től elkezdődött elkezdődött egy újabb folyamat. Mi ellene szavaztunk annak, hogy 2035-től ki kellene vezetni a belsőégésű motorral felszerelt járműveket, leszavaztuk a karbonadót, amely a cement- és a vegyiipart tönkreteszi Európában, harmadik ágazatként pedig az energetikai szektort” – magyarázta a problémákat.

Nem csak a klímapolitikája elhibázott az EU-nak – folytatta a gondolatmenetét – hanem az agrárpolitikája is: olyan dolgokat kényszerítettek a gazdálkodókra, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítették a tevékenységüket, a mostani ellenzék pedig hiába próbálta jobb belátásra bírni a vezető többséget, nem érték el céljukat. Ezért kell június 9-én helyesen választani – mondotta – hogy azok az erők kerüljenek hatalomra, amelyek megállíthatják Európa önpusztítását. Ő is a változást akaró politikusok oldalán áll – jelentette ki. Hozzáfűzte: az RMDSZ még Bukarestben is nehezen tudja érvényesíteni a magyarság érdekeit, hiszen a hat-hét százalékhoz még szükség van 43-44 százalékra, hogy egy-egy törvény átmenjen. Ez Brüsszelben még nehezebb: ő és kollégája többszáz képviselővel kell közelharcot vívjon, hogy az erdélyi magyarság hangja is hallható legyen. A mezőgazdaság kapcsán vannak pozitívumok is: rengeteg pénz folyt a mezőgazdálkodókhoz, azt már Bokor Tibor mondotta el, hogy a kézdivásárhelyi gazdák 2007-2023 között több, mint harmincmillió euróból fejleszthetnek, Kézdiszékre az említett évek között 185 millió euró folyt be ilyen vonatkozásban. A nyomorító intézkedések azonban tompítják ezt, hiszen kilenc olyan intézkedés van, amelyek megterhelik és esetenként ellehetetlenítik a farmerek tevékenységét – magyarázta a képviselő, aki szerint az ukrajnai háború úgymond csak rátett egy lapáttal a sok elhibázott lépésre, legyen szó csak a háború által sújtott országból beözönlő gabonára. Az RMDSZ mindent leszavazott minden olyan kezdeményezést, ami káros a közösségünknek – magyarázta – de alulmaradtak. „A nyugateurópai országok 47 évig a vasfüggöny szerencsés oldalán voltak, mi voltunk azok, akik a tantermekben 12 fokban fagyoskodtunk. Most arra kötelezik a tanintézményeket, hogy 17 foknál ne legyen melegebb, s amikor ezt hallja az ember egyéb nem juthat az eszébe, hogy kommunizmus van” – bírálta az unióban zajló mostani folyamatokat. Az elmúlt öt éves „időutazása” végén összegzett: míg 2019-ben a politikai hangulatot a klímatüntetések határozták meg, addig ma a gazdatüntetések vannak napirenden számos országban, tehát egyértelmű, hogy az irány teljes mértékben pocsék – magyarázta. A június 9-i választásokat követően vissza kell hívni a károkozó törvényeket a parlamentbe és az elhibázott dolgokat ki kell javítani – magyarázta.

A változtatás szükségességéről az EU-ban

Ami Romániát illeti gondok vannak gazdasági téren – magyarázta a közgazdász végzettségű politikus. „Nem életszerű az, hogy eladom a gabonámat, majd megveszem a lengyelektől vagy másoktól a belőle készült perecet” – mondott egy példát. Szerinte Bukarestben is problémák vannak, amikor a román szakpolitikusok azt sem képesek felfogni, hogy mi egy közbirtokosság, miként működik, s miért lenne jogosult területalapú támogatásra – hangsúlyozta. Az RMDSZ-es miniszterek jól végezték a dolgukat, amikor olyan intézkedéseket vezettek be, mint a roncsautó-program, a háztartási gépek roncsprogramja, hiszen azzal ténylegesen hozzájárultak az úgynevezett zöldítéshez – vélekedett.

Van jó kezdeményezés is, ami a közeljövőben számos vállalkozás megjelenéséhez vezethet, ilyen például az, hogy törvénnyel köteleznék majd a gyártókat, hogy a termékeik javíthatók legyenek. „Jelenleg úgy néz ki a dolog, hogy egy televíziókészüléket nem, vagy csak irreális áron lehet javítani, így a fogyasztók inkább újat vásárolnak. „Erre is lesznek a következő hosszú években támogatások, az unió gondolom helyzettől függetlenül be fogja vezetni a javításhoz való jogot, ezt támogatja mindenki. Nem normális az, hogy egy méregdrága laptop ne legyen javítható, de beszélhetünk más készülékekről is” – magyarázta.A fiatalok vállalkozókedvét is támogatnák. „Jelenleg nem egyszerű vállalkozni, hiába jelennek meg a fiatalok jobbnál jobb ötletekkel és szeretnének pályázni. Amikor elmennek a bankba, az annyi garanciát kér, hogy a papírforma gyakorlatba ültetése nagyon nehezen működik. A fiatal gazdáknak a dolga sem könnyebb, nekik is sok a papírmunka, ezen változtatni szükséges” – jelentette ki, erre a megoldás az lehetne, ha lenne egy olyan biztos, amely kimondottan ezért felelne. „Van például most olyan biztosunk, amely az európai életmódért felel! Milyen gyönyörűen hangzik? És mit csinál ez az ember? Konferenciákra jár!” – jelezte Winkler Gyula, hogy milyen fölösleges dolgokra pazarolja el Brüsszel az emberi erőforrásokat, ahelyett hogy fontos dolgokra fektetnék a hangsúlyt.

Románia esetében más visszásságok vannak, ezeken a gazdaság szereplői és a társadalom közötti párbeszéddel lehetne javítani a képviselő szerint. „Amikor elmegyek a Zsil-völgyébe és fiatalokkal találkozom, akkor azt mondják: képviselő úr, nincs munkahely. Amikor találkozok két-három vállalkozóval, azok azt állítják: nincs munkaerő. Egyik Srí Lankából, a másik más országból hozott munkásokat. Egy barátom jachtbútorokat gyárt, van hat embere, mind nyugdíjas. Fiatalok is voltak, egyik egy hét után, a másik két hónap múlva elment. Visszás helyzet is van: például az egyik dévai nyomda nyomdász szakember nélkül maradt, jóllehet a szakembernek kétezer eurós fizetése volt. Elment Bécsbe, mert ott ennél többet keres, a cég meg nem tudott kétezer eurónál többet fizetni” – magyarázta a problémákat, amikre szintén megoldást kell találni – summázott.

A beszéde végén arra is felhívta a figyelmet: június 9-én a magyarságnak meg kell mozdulnia, hogy képviselete legyen, annál is inkább, mert a moldovai, kettős állampolgársággal rendelkezők is szavazhatnak, így nagyon nehéz lesz elérni a bejutáshoz szükséges öt százalékot.