Az elmúlt hónapokban mindenki azt latolgatta és várta, milyen döntéseket hoz Donald Trump és második mandátumának adminisztrációja, milyen sebességgel valósulnak meg a választási ígéretek. Mostanra kiderült, minden európai várakozást meghalad a felkészültség, amivel az új Trump-adminisztráció átveszi az amerikai közigazgatást, a külpolitikát, a kereskedelmet, a stratégiai döntéseket, szögezte le a Maszol megkeresésére Winkler Gyula.

Az európai parlamenti képviselő kifejtette, ebben az új helyzetben Románia csak azt teheti, hogy a májusi elnökválasztás után is tartja a jelenlegi irányt.

Európa komoly ébresztetőt kapott. Korábban sokan arra számítottak, hogy amiként az Európai Unió az első Trump-mandátumot is „átvészelte”, sőt utána indult be igazából a zöld átállás, a szabályozások elburjánozása, a zöld megállapodás megvalósítása, illetve az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag (az európai klímarendelet – szerk. megj.), valahogy „túl lehet élni” a következő négy évet is, és utána a dolgok mennek a megszokott mederben, részletezte az RMDSZ politikusa. Hozzátette, ez nem így történt.

A müncheni biztonságpolitikai csúcstalálkozó után teljesen világossá vált, hogy át kell gondolniuk a védelempolitikát, a biztonságpolitikát és a pénzügyeket. Az új védelempolitikához, egy megerősített védelemhez, akár egy európai hadsereghez – bár ez még elég távolinak tűnik – pénz kell. Tehát növelni kell a NATO-hozzájárulást és a védelmi költségeket, de mindehhez pénz kell, részletezte Winkler Gyula. Rámutatott, e téren kezdenek kialakulni a lehetséges javaslatok.

A helyzet folyamatosan változik

Az elmúlt időszakban Donald Trump kivetette Mexikóra és Kanadára a 25 százalékos általános vámokat, majd ezt felfüggesztette 30 napra, amíg tárgyalásokat folytat a két szomszédjával, idézte fel a politikus. Hangsúlyozta, a Kínára kivetett 10 százalékos általános védővám már életbe lépett, és rendre érkeznek az ellenlépések.

„Most olyan helyzetben vagyunk, várjuk, mi történik. Amúgy helyesen az Európai Unió bejelentette, hogy vannak előkészített ellenlépései” – mondta a politikus. Hozzátette, egyelőre a 25 százalékos alumínium- és acélvám van érvényben. Winkler Gyula felidézte, nyolc évvel ezelőtt 25 százalékos acél-, és 10 százalékos alumíniumvám volt, utána sikerült megegyezni Trump elnökkel, és ezeket felfüggesztették. Most 25 százalékos mindkét termékre kivetett vám, ami nyilván Romániát is érinti.

Közben minden párhuzamosan működik, nem lehet elvonatkoztatni az ukrajnai helyzettől, a béke-megoldásoktól. „Nem értjük, mi lesz: tűzszünet vagy béketárgyalás. Ki ül a tárgyalóasztalnál, ott lesz-e Ukrajna, az európai államok vagy az Európai Unió< Azt sem lehet egyelőre megsaccolni, hogy a békegaranciákat ki fogja nyújtani, hiszen erre már voltak sikertelen próbálkozások nyolc évvel ezelőtt, és kiderült, hogy nem működött az ukrajnai helyzet megoldására tett akkori kísérlet” – részletezte a politikus.

Rengeteg kérdés van és nagyon kevés válasz

Winkler Gyula hangsúlyozta, jelenleg rengeteg kérdés van és nagyon kevés válasz. Bukarestben is mindenki kapkodja a fejét, téma, hogy miért maradt ki Románia az Emmanuel Macron által összehívott hétfői párizsi találkozóról, bár egyértelmű, hogy annak nem volt döntéshozó, csak taktikai szerepe.

Az biztos, hogy rengeteg pénzre lesz szükség, ez már a tavalyi Draghi-jelentésben is megfogalmazódott, viszont nem mindegy, honnan fedezi Európa ezt a szükségletet.

Valamilyen formában közös adósságfelvétel körvonalazódik, ezt még az államfőknek is jóvá kell hagyniuk. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig meglebegtette, az lehet a megoldás, hogy az európai pénzügyi stabilitási kritériumokat, a Maastrichti Szerződést úgy alkalmazzák, hogy nem számítják bele a védelmi kiadásokat a költségvetési deficitbe. Ez szintén egy tagállami szintű megoldás, a tagállamok is egyet kell értsenek.

Romániára is hatással lesz, ha beizzik a kereskedelmi háború

Tavaly Romániából az Egyesült Államokba több mint félmilliárd dolláros volt az export: hozzávetőleg 500 millió dollár értékű az acél, és további 10 milliós az alumíniumexport. Ezek az iparágak amúgy Romániában rossz helyzetben vannak a magas energiaárak miatt, viszont ha megnézzük azt, hogy teljes külkereskedelmünkből kevesebb mint 2 százalékot jelent az Egyesült Államokkal való kereskedelem, akkor kiderül, hogy nem a közvetlen kapcsolat jelenthet problémát, részletezte Winkler Gyula.

Hozzátette, a román–amerikai amúgy jó kapcsolat, hiszen Románia többet exportál az Egyesült Államokba, mint amennyit onnan behoz. Konkrétan az acélexporttal kis mértékben, ugyan, de egyensúlyozza az óriási hiányt a külkereskedelmi mérlegben.

A közvetett hatás ugyanakkor ennél sokkal durvább lehet, figyelmeztet a uniós képviselő. Kifejtette, Románia legnagyobb kereskedelmi partnerei az Európai Unióban vannak, elsősorban Németország, de Olaszország, Franciaország is. Ezek közül Németország kereskedik a legélénkebben az Egyesült Államokkal, tehát innen származhat majd a durva közvetett hatás.

Annak függvényében, hogy mennyire izzik be a kereskedelmi, illetve vámháború, milyen mértékben vetnek ki védővámokat egymásra a felek, bekövetkezhet az, hogy a nullát alig meghaladó, parányi európai uniós gazdasági növekedés eltűnik, vagyis beáll a recesszió.

Ezesetben nyilvánvaló, hogy Románia 2 százalékos gazdasági növekedése is veszélybe kerül, figyelmeztet az európai uniós képviselő.

Románia esetében ez importált recesszió lenne, a kereskedelmi partnereitől venné át. Winkler Gyula emlékeztetett, az inflációra is rossz hatással volt annak importja. Ez történt 2024-ben, amikor megnövekedett a kereslet, mert emelkedtek a fizetések és a nyugdíjak, de erre nem volt elegendő a hazai termelés, így az importot növelte meg a piacon és az inflációt is importáltuk.

A politikus ugyanakkor reménykedik, hogy ez a rosszabbik változat nem valósul meg.

Három tényező javíthat a romániai helyzeten

Winkler Gyula rámutatott, Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke inflációs jelentésének bemutatása során összegezte a megoldásokat, ezzel ő is teljes mértékben egyetért.

Járuljunk hozzá, hogy minél hamarabb legyen meg a politikai stabilitás, május 4-e után Románia maradjon a jelenlegi úton, hangsúlyozta az első feltételt a képviselő.

„Remélem, hogy nem akarnak az ország polgárai keletre fordulni, mindenki belátja, hogy történelmi viszonylatban sem Ó-Romániában, sem Erdélyben, sem Moldvába nem származott ebből semmi jó. A növekedés, a stabilitás, a biztonság mindig nyugatról jött” – mondta Winkler Gyula, hozzátéve, reméli, május negyedikén ezt figyelembe véve döntenek a választók, ehhez az RMDSZ is hozzájárul.

A másik két feltétel, az európai uniós alapok nagyon jó felhasználása és a beruházások finanszírozása. Kifejtette, Tánczos Barna pénzügyminiszter a 2025-ös költségvetésben nagy hangsúlyt fektet a beruházások finanszírozására, innen várnak valamennyi gazdasági stabilitást és növekedést. Az elmúlt években, de különösen a tavaly a fogyasztásra alapozott gazdasági gyorsulás nem volt egészséges, hiszen növelte az iker-deficiteket, a kereskedelmi, illetve a folyószámla-, és költségvetési hiányt.

Koncentráljunk az államelnök-választásra!

„Fenntartom az optimizmusomat. A következő napokban, hetekben arról szól majd a vita, hogy találják meg a romániai politikai vezetők a Washingtonba vezető utat, ám én azt mondom, az energiát arra kell fordítani, hogy a májusi elnökválasztáson a romániai választópolgárok hozzanak bölcs döntést, az a gazdasági perspektívákat is a jó irányba fogja befolyásolni” – összegezte Winkler Gyula.