Románia 2025-ben ünnepli nagykorúvá válását az Európai Unióban: tizennyolc év telt el a 2007. január 1-jei csatlakozás óta. Winkler Gyula 2007-től európai parlamenti képviselő, arról kérdeztük, változott-e az Unió megítélése, milyen tervekkel vág neki a 2025-ös esztendőnek.

Románia nagykorú lett az Európai Unióban, már a tavaly júniusban, az európai parlamenti választásokon az „uniós bennszülöttek” voltak az első szavazók. Ők egy olyan Romániában, Erdélyben, vagy Székelyföldön születtek, amely az Európai Unió tagja, fogalmazta meg az RMDSZ politikusa. Kifejtette, az „uniós bennszülöttség” megmutatkozik a fiatalok viszonyulásában és elvárásaiban is.

„Mi, politikusként meg kell értsük, változott a megítélés. Azok a nemzedékek, akik még a kommunizmusban is éltünk, ahhoz viszonyítjuk a szülőföldünk fejlődését, amit megtapasztaltunk a nyolcvanas években, a kilencvenes évek elején. A fiatalok azt várják el, hogy ugyanazt az esélyt, lehetőséget és jövőt kapják meg az EU minden tagállamában, mindegy hogy Németországban, Ausztriában, vagy Erdélyben élnek” – fejtette ki Winkler Gyula. Hozzátette, az idősebb generációk tagjai is sok tekintetben csalódtak, de látják a változást, nemcsak az infrastruktúra, hanem a társadalmi téren is.

Az erdélyi magyarok nem Európa-ellenesek, de szkeptikusak

Meglátása szerint a fiatalokhoz kell idomulni, az idősebbek pedig elsősorban a saját felelősségüket kell felismerjék, ha azt tapasztalják, hogy a fiatal nemzedék tagjai nem tudják például a különbséget a francia idegenlégió és a nyolcvan évvel ezelőtti romániai legionárius mozgalom között.

„A saját felelősségünket kell felismerjük, amikor azt látjuk, hogy egy közösségi platform félretájékoztatja a fiatalokat, hiszen mi nem fektettünk elegendő hangsúlyt a kritikai gondolkodás átadására, a nevelésre, hogy a mai körülmények között alakítsuk ki a fiatalok gondolkodásmódjában az ellenálló képességet. Rengeteget beszélünk a hibrid-háborúról, ami azért dúl, hogy az emberek melyik narratívát fogadják el: a Kremlét vagy Ukrajnáét” – taglalta a képviselő.

Winkler Gyula szerint arra kell hangsúlyt fektetni, hogy saját véleményt tudjunk alkotni, többek között arról, mit jelent ma az Európai Unió, el tudjuk dönteni, mi a jó, és mi az amit a mi közösségünk nem érez magáénak, például a migrációs témakör, a háború, a jövőkép tekintetében. Fontos kérdések, hogy meddig kell terjedjen az Európai Unió hatásköre, milyen döntéseket kell Brüsszelben meghozni, és mi az amit rá kell bízni a közösségekre, a nemzetállamokra, vagy a kisebb régiókra. Ez az utóbbi szempont, a romániai magyarság sajátos helyzetéből is fakad, hiszen mi egy országnak vagyunk születési joguknál fogva az állampolgárai, és egy nemzetnek a részei, emelte ki a politikus.

Rámutatott, az erdélyi magyarok nem Európa-ellenesek, de szkeptikusak, amikor azt látják, hogy az elmúlt öt évben olyan ideológiailag túl-fűtött „politikailag korrekt” döntések születtek, melyek az emberek érdekeit nem vették figyelembe. „Nem könnyű változást elérni, hiszen még ha emberek másként is szavaztak, ugyanaz a koalíció vezeti az EP-t. Ez nem azt jelenti, hogy fel kell adjuk a harcot, többet kell dolgozzunk, és több szövetségest kell keressünk, hogy az érdekeinket tudjuk érvényesíteni” – fogalmazta meg.

Winkler Gyula úgy értékelt, 2024 a romániai magyarság szempontjából többszörös sikertörténet: hiszen az önkormányzati és az EP-választásokon, és parlamenti választásokon is sikerült összefogni. „Túltettük magunkat a véleménykülönbségeken. Lehet másként látjuk a dolgokat Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Temesvár főterén, vagy éppen a szórványban, de fantasztikus élmény volt megtapasztalni az összefogást, aminek eredményeként az önkormányzatokban, a bukaresti parlamentben megerősödtünk, az Európai Parlamentben pedig tartottuk a pozícióinkat.

Ezt az összefogást kell megőrizzük, tovább erősítsük, ez a mi feladatunk, hiszen a közösségi és politikai képviseletet egyszerre kell ellássuk” – mondta a politikus.

Brüsszelben kezdődik a harc

Az Európai Parlamentben beindult gőzerővel a 2027 utáni európai többéves ciklus tervezése, elkezdődött a költségvetés vitája, ami egy másfél -két éves folyamat lesz, számolt be a képviselő. Meglátása szerint, fontos az indítás, óriási harc várható, ami egy megszokott történet, ugyanez volt hét, és tizennégy évvel ezelőtt is. Az új közös agrárpolitika és új kohéziós politika a tét, ezeket szét akarják bontani, más elemekkel elegyíteni. „Nekünk ezt nem szabad engedni, hiszen a vidéken élők, a gazdák, az önkormányzatok, de mindenki más számára egyértelmű az európai uniós alapok fontossága” – szögezte le Winkler Gyula.

A világ közben változik, az EU politikai vezetői közül sokan beszélnek az új kihívásokról, elsősorban a biztonságról. Az RMDSZ politikusa is úgy látja, szükség van a biztonságpolitikára, hiszen az EU szomszédságában háborúk dúlnak, az ukrajnai helyzetben pedig nem világos, hogy van-e azonnali béke-perspektíva. Donald Trump ugyan a kampányban azt ígérte, hogy 24 óra alatt megvalósítja a békét, ezt az ígéretét már kezdi árnyalni. Ugyanakkor már nem 2 százalékot, hanem 5 százalékot kell befizetni a nemzeti össztermékből NATO-tagságért, kezd drágulni a biztonság. „Tény, hogy szükség van az európai biztonságra, ami egyfajta hadi készültséget jelent. Ehhez pedig akárcsak a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz. Ezt valahonnan egyesek el akarják venni, például olyan területekről, melyek számunkra fontosak” – részletezte a képviselő.

A migráció kérdéskörében a tagállamok most már eljutottak oda, hogy legális migrációról beszélnek, egyre többször hangzik el, hogy vissza kell küldeni az illegális migránsokat, meg kell erősíteni a külső határok védelmét, de ehhez is nyilván pénz kell.

A tavaly ősszel napvilágot látott Draghi- és a Letta-jelentés, melyek a versenyképességről, illetve az EU egységes belső piacának megerősítéséről szólnak, olyan pénzösszegeket említenek, melyeket csak közös kölcsön-felvételből lehet megszerezni, ahogy történt a helyreállítási-program esetében is. A közös európai kölcsönfelvételről pedig régi vita zajlik a tagállamok között.

Ezek a harcok a legfontosabb 2025-ben, és ezek idén nem zárulnak, de az előkészületek nagyon fontosak, összegezte Winkler Gyula.

Eredményként értékelte ugyanakkor, hogy sikerült elérni, hogy újra megalakult a kisebbségi munkacsoport az EP-ben, januárban lesz az alakuló ülése, egyik társelnöke Vincze Loránt. „Megalkottuk a keretet, ahol a kisebbségi problémákról továbbra is tudunk beszélni. Ez nagyon fontos, mert bár sok javaslat megfogalmazódik, csak egy bizonyos számú munkacsoportot fogad el az EP szabályzata” – fejtette ki.

„Nekünk Brüsszelben az a dolgunk, hogy foglalkozzunk az őshonos kisebbségek jogaival, ebben nincs megállás és kompromisszum: keressük a lehetőségeket és építjük a kapcsolatokat. Másrészt gazdasági szempontból kell gondosodjunk a közösségünkről” – összegzett Winkler Gyula.

A hazai bizonytalan politikai helyzetben az RMDSZ a „józan ész”

Itthon jó pozícióból indul az RMDSZ, hiszen például a magyar elnökség idején megtörtént Románia schengeni csatlakozása, ami éppen Budapesten dőlt el, a sikertörténethez a szövetség is hozzájárult, elemezte a hazai állapotokat Winkler Gyula. Rámutatott, a schengeni csatlakozás gazdasági vonzata nem csak a határ menti közösségnél csapódik le, hanem Románia-szerte plusz versenyképességre tettek szert az exportőrök, a szállítmányozók. A határ menti közösségek esetében pedig új értelmet nyert, hogy „összenő, ami összetartozik”, hiszen több mint száz év után már nem kell a határ másik oldalán élő rokonokhoz, vagy az ott dolgozó üzlettársakhoz készülve kilométereket utazni a legközelebbi határátlépőig, hiszen újabbak nyílnak meg.

A legnehezebb feladat itthon is a költségvetés, véli Winkler Gyula. Hangsúlyozta, Tánczos Barna pénzügyminiszter és csapata óriás feladattal kell megbirkózzon, de nyilván folyamatosan tárgyalni kell uniós szinten is, hiszen a hat év alatt a jelenlegi közel 9 százalékról 3 százalékra kell lefaragni a költségvetési hiányt. „Ezt úgy kell megtenni, hogy ne sanyargassuk az embereket és a cégeket. Közös bukaresti és brüsszeli feladat, hiszen fontos, hogy behozzunk az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) és az európai uniós alapokból minden egyes eurócentet. Erre megvan az esély” – fogalmazott a politikus.

Mint mondta, a romániai politikai helyzet továbbra is bizonytalan, éppen ezért szorgalmazta az RMDSZ, hogy minél hamarabb, lehetőleg március végén tartsák meg az államelnök-választásokat, ehhez képest májusi dátumra tűzték ki az időpontot.

A kormánykoalíció másik két pártja a tavaly is kormányozott, most a különbséget épp az RMDSZ jelenti, a józan ész pedig nemcsak kampány-szlogen volt, hanem politikai szinten a kormányban és közigazgatási szinten a minisztereink révén érvényesíteni tudjuk” – vélekedik Winkler Gyula. Erre bizonyítékként említette, hogy amint Cseke Attila átvette a fejlesztési minisztériumot, világos, érthető módon kezdett kommunikálni, elmondta, mennyi kifizetési hátralék van, mit lehet kifizetni az országos programokban, így minden polgármester tudja, mivel tervezzen, és egy csapásra megszűnt a bizonytalanság, ami az elmúlt másfél évben jellemezte a fejlesztési minisztériumot.