Sepsiszentgyörgy után Kézdivásárhelyen is közönségtalálkozón vett részt Vincze Loránt európai parlament (EP) képviselő. A Borudvarban levő Pajtában teltház volt, sokan voltak kíváncsiak a politikus kiselőadására, zömükben fiatalok. A jelenlévők betekintést kaphattak az EP kulisszatitkaiba, ugyanakkor kérdéseket is tehettek fel a képviselőnek.

A beszélgetés moderátorának a szerepét Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere töltötte be, aki pár üdvözlő gondolatot követően kifejtette: vitázhatunk arról, hogy jó-e nekünk az Európai Unió vagy sem, azonban ez ennél összetettebb kérdés, nem lehet igennel, vagy nemmel válaszolni rá. „A kérdés inkább az, hogy beleszólunk-e a döntésekbe, a csapat része leszünk-e, vagy kimaradunk a döntéshozatalból. Biztos vagyok benne, hogy sokkal rosszabb lenne, ha senki nem képviselné a közösségünket. Ha senki nem képviselné az erdélyi magyarok érdekeit Brüsszelben, Kézdivásárhelyen is számos fejlesztés és beruházás nem valósulhatott volna meg” – emelte ki Bokor Tibor, ezt követően át is adva a szót Vincze Lorántnak, aki vetítettképes előadásban foglalta össze a tevékenységét.

Beszélt a Minority Safepack kezdeményezésről, az európai kisebbségvédelem pozitívumairól és negatívumairól és a medvék problémaköréről is. Kifejtette: figyelemmel követik a közösségi oldalakon lévő visszajelzéseket is, akkor is, ha azok nem pozitívak, kíváncsiak az emberek véleményére, ezekből példákat is idézett. Amint fogalmazott, a kézdivásárhelyihez hasonló közönségtalálkozók inkább feltöltik, mint a közösségi oldalak böngészése, azokat olvasgatva derül ki, hogy a „politikusnak erős gyomorra van szüksége” – magyarázta.

Előadása során kiderült, hogy nem felhőtlen a viszony több Európai Néppártos politikussal, például Ursula von der Leyen asszony amilyen „bársonyosan” kezdte a tevékenységét az EP-ben, olyannyira elhidegült a viszony. Hogy érzékeltesse a vitákat, jó pár parlamenti felszólalását is levetítette a közönségnek, ezek egyrészt az EP bírálatát tartalmazták, másrészt azokba az éles vitákba nyújtottak betekintést, amelyeket a baloldali politikusokkal folytatott. Mintegy következtetésképpen úgy fogalmazott: nem az Európai Unióval van gond, hanem azokkal, akik a döntéseket hozzák, a 705-ből pedig az RMDSZ-nek két-három embere van, akik a romániai magyarság érdekeit tartják szem előtt, ugyanakkor az Európában élő mintegy ötvenmillió kisebbségi érdekeit is. „Mi a józan észt szeretnénk visszavinni Európába, hogy ne a baloldali ideológia mentén szülessenek döntések, hanem a polgárok és Európa érdekeit szem előtt tartva” — hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő.

A bemutatót követően kérdésekre is válaszoltak a politikusok. Vincze Loránttól arról érdeklődött egy fiatal, hogy milyen lehetőségeket kínál számukra az Európai Unió. A képviselő kiemelte az Erasmus programot, ami gyakorlatilag tágra nyitja az unióban élő fiatalok előtt a lehetőségek tárházát, csak élni kell vele – fogalmazott. Elmondta: az Erasmus hiányát a legjobban az angol diákok érzik a bőrükön, hiszen a Brexit miatt kimaradtak a programból.

Egy idősebb férfi nehezményezve elmondta: két uniót élt meg, az egyik a szovjet, a másik az európai, egyikről sincs jó véleménnyel. Egyik a kényszer uniója volt, a másik az ipar leépítéséről, a megélhetés beszűkítéséről és a fiataloknak a vándortarisznya felkínálásáról szól – ez utóbbival az Európai Unióra célozva. Elpanaszolta: Kézdivásárhelyen valamikor nyolcezer ember dolgozott a gyárakban, ezek száma drasztikusan lecsökkent, leépült az ipar, a fiataloknak nincs más lehetőségük, mintsem külföldön próbálni szerencsét. Úgy vélte: az uniónak semmi pozitív hozadéka nincs Kézdivásárhely számára. Ezt a kijelentést Bokor Tibor is cáfolta, felsorolva mindazon megvalósításokat, amiket uniós pénzek segítségével valósítottak meg, vagy amelyek folyamatban vannak. Az elöljáró szerint az uniós források nélkül Kézdivásárhely romhalmazzá változott volna, bár a pályázatoknak árnyoldalai is vannak, ahogy később elmagyarázta. Bokor Tibor azzal sem értett egyet, hogy Kézdivásárhelyen nincs munkalehetőség, meglátása szerint igenis van, ha a bérezések el is maradnak a nyugatiaktól.

Vincze Loránt hozzátette: az Európai Unióba mi kértük a felvételünket, e mellet az EU ad, a Szovjetunió pedig vitt. „Vitt embereket, a gazdaságot, az erőforrásokat kiaknázták, az EU pedig Románia éves költségvetésében a fejlesztésre fordított alapok egynegyedét állja 16 esztendeje. Persze cserébe megnyitottuk a piacunkat, részei vagyunk egy egységes piacnak, a szabad szolgáltatás és áruforgalomnak, ezekkel járnak a kötelezettségek. Az, hogy vannak elégedetlenségeink az unióval szemben? Igen! Rossz döntések születnek az EU-ban, de azokat az embereket, akiket ezeket hozzák, le kell cserélni. Erre adnak lehetőséget a választások. Ursula von der Leyent haza kell küldeni, nem való az Európai Bizottság elnökének, vagy épp nekünk nem jó, de így van akár Timmermanssal is. Az új parlamentbe új többség kell, akik másfele viszik az unió dolgait. Igen, a fiataljaink külföldön dolgozhatnak, lehetőségük van kipróbálni, hogy milyen az élet Nyugat Európában, megnézni azt, hogy miként boldogulnak gyökértelenül, de nagyobb fizetésért, amit itt még nem tudnak kifizetni a vállalkozások. Bár, ha összehasonlításban nézzük a vásárlóerővel, akkor sok esetben már ez a határt súrolja, de ennek ellenére senkitől nem szabad elvenni a lehetőséget, hogy elmenjen szerencsét próbálni. Reméljük, hogy sokuk hazajön. A fiataloknak mondom: érdemes tapasztalatot szerezni, külföldön is tanulni és ide hazahozni a tapasztalatokat” – magyarázta a képviselő.

Bokor Tibor még kiegészítette: nagyon haragszik az unióra, azokra az emberekre, akik az energia liberalizációról döntöttek, mert az mindenkit érint, ugyanakkor tönkre tette a gazdaságot. „Rengeteg uniós pályázatunk van, amire finanszírozási szerződést írtunk alá, de a kivitelezés során eltelő három-négy év során a kivitelezési értékek jórészt megduplázódtak, vagy megháromszorozódtak. Ezt a pénzt az unió már nem adja, ezeket a pénzeket a saját kicsi adónkból, saját pénzünkből kell kifizessük. És most már oda kerültünk – nem csak Kézdivásárhely, minden polgármester, akivel beszéltem erre panaszkodik – hogy lassan nem tudjuk fizetni, ezen is kellene a jövőben dolgozni” – vázolta az uniós pályázatok árnyoldalát a polgármester.

Fejér László Ödön szenátor is hozzászólt a gazdasági vonatkozású kérdéskörhöz. „Én is éltem a másik unióban, 1989-ben Románia nemzeti összterméke mintegy negyven milliárd dollár volt, ma ennek hatszorosa. Úgy ítélem – és a jelen lévő mezőgazdálkodók ezt megerősíthetik – hogy ha nem lenne unió, akkor Háromszéken nem létezne az ország egyik legfejlettebb mezőgazdasága” – vélekedett a szenátor, aki Vincze Lorántnak szegezte a kérdést: mi a véleménye arról a szóbeszédről, hogy Klauss Iohannis államfő lehet az Európai Tanács következő elnöke? „Iohannis neve olyan kontextusban merült fel, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel indul a választásokon, de mivel indul a választásokon úgymond bedobná a törülközőt, lemondana a tisztségéről, mert a képviselői tisztség vonzóbb számára. Iohannis neve így merült fel ennek kapcsán is, nem először. (…) Én ennek nem látom reális esélyét” – vélekedett Vincze Loránt, aki ezt követően szintén kérdésre a migrációról is kifejtette a véleményét. Szerinte most már tudják, hogy Orbán Viktornak igaza volt és van, csak nem ismerik el, viszont ez a struccpolitika a szélsőséges pártok erősödéséhez vezetett az unióban.