Egyre nagyobb a nyomás az Európai Unióban, a tagállamok közül egyre többen és egyre hangosabban kérik az élőhelyvédelmi irányelv módosítását, hogy a medve és a farkas bizonyos régiókban kerüljön ki a szigorúan védett fajok közül, hiszen ahol egészséges, túlszaporodott populációk alakultak ki, ezek a fajok már nem veszélyeztettek, számolt be a Maszol megkeresésére Vincze Loránt európai parlamenti képviselő.

A politikust annak kapcsán kerestük, hogy június 26-27-én ülésezett Luxemburgban az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa, a szakminiszterek ülésén Románia képviselője vetette fel a nagyragadozók problémakörét. Elmondta, hogy Romániában hatalmas a medvepopuláció, hozzávetőleg 8000 példányról tudnak, ez hatalmas problémát jelent az vad és ember együttélés szempontjából, hiszen a medve sok esetben emberre támad, de hatalmas gazdasági károkat is okoz.

Románia erre hivatkozva kért hatékony és innovatív megoldásokat, sőt törvényi változásokat, tájékoztatott az EP-képviselő.

Vincze Loránt arról számolt be, hogy Románia felvetését több tagállam támogatta, például Szlovákia, Csehország, Németország, ahol elsősorban a farkasok jelentenek problémát. Finnország képviselője arra hívta fel a figyelmet, az élőhelyvédelmi irányelvet 30 évvel ezelőtt fogadták el, amikor az Európai Unió még kevesebb tagállamból állt, ezért az akkor elfogadott szabályozáshoz kritikusan kell hozzáállni, és azt módosítani kell. A szigorúan védett fajok közül ki kell venni azokat, melyek esetében a szigorú védelem már nem indokolt, hiszen egészséges, túlszaporodó populáció alakult ki. Olaszország szintén egyetértett az aggodalommal, ott is a farkasok jelenléte okoz gondot, a pásztorok, állattenyésztők panaszkodnak. Hasonló álláspontra helyezkedett Ausztria és Dánia. Litvánia képviselője pedig úgy fogalmazott, hogy a farkasok védelme helyett a bárányok védelmére kell gondolni, és megfelelő megoldást találni. Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Horvátország Észtország, Franciaország, Görögország, Spanyolország szintén támogatta ezeket a felvetéseket. Vagyis a tagállamok többsége kedvezően vélekedett a romániai javaslatról, összegezte Vincze Loránt.

Az Európai Bizottság képviselői minderre azt válaszolták, minden eszközt be kell vetni a megelőzésre, de felhívták a figyelmet, hogy az agrárpolitikában nyújtott megelőző intézkedéseket – a kármegelőzést és a kompenzációt- nem minden tagállam használta kit. Emlékeztettek, hogy most is van lehetőség a derogálásra az élőhelyvédelmi irányelv keretében. Megígérték, hogy az év végéig még elemzik a helyzetet és keresik a legjobb megoldásokat, hiszen egyre nagyobb a nyomás, parlamenti határozat is született a témában, és a tagállamok közül egyre többen, és egyre hangosabban kérik az újraszabályozást, ismertette az EP-képviselő.

„A élőhelyvédelmi irányelv melléklete szigorúan védett fajnak minősítette a medvét és a farkast, ám ez már több régió esetében nem érvényes. Romániában például a túlszaporodott medvepopuláció esetében már nem lehet veszélyeztetett fajról beszélni” – mutatott rá Vincze Loránt. Hozzátette, a tét az, hogy más típusú menedzsmentet vezethessenek be, ami adott esetben a vadászatot is lehetővé teszi, ezt az európai irányelv megváltoztatásával lehet elérni. Addig maradnak a kivételek, melyeket életbe lehet léptetni, de ezek mindig ideiglenesek, és évről évre meg kell újítani, mint Románia esetében is a most a medvére kiadott prevenciós és beavatkozási kvótát.

Az volna időszerű, és a hosszabb távra megoldást kínáló szabályozás, ha az élőhelyvédelmi irányelvet módosítják, összegezte az európai parlamenti képviselő.

Felidézte, az Európai Parlament petíciós bizottságának tagjai Székelyföldön megtapasztalták a helyzetet, érzékelték, hogy valós problémát jelent az elszaporodott medvepopuláció, és mivel a környezetvédelem uniós kompetencia, ezért európai keretben is megoldást kell találni. A romániai látogatás nyomán készül a szakbizottság jelentése, minden bizonnyal az év második felében napirendre kerül.

Az is egyértelmű, hogy az Európai Parlament érdekelt a kérdés rendezésében, a nagyragadozó-platform által javasolt parlamenti határozatot már tavaly nagy többséggel elfogadta. „Jó látni, hogy az Európa Tanács oldaláról is növekszik a nyomás, ez egyértelműen Tánczos Barna munkájának eredménye, hiszen a Luxemburgban bemutatott anyagokat környezetvédelmi miniszterként még ő készítette elő, mint ahogy a hazai szintű észszerű és elfogadható megoldásokat is” – zárta Vincze Loránt.