Bízik benne, hogy az Európai Parlament petíciós bizottságának tagjait sikerült érzékenyíteni a medveproblémára, és hogy itthon nem ütközik akadályba a Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által előkészített intézkedéscsomag, mondta el a Maszolnak Tamás Sándor.

Amint arról beszámoltunk, Kovászna Megye Tanácsának elnöke házigazdaként látta vendégül az Európai Parlament petíciós bizottságának tagjait, akik Sepsiszentgyörgyön és a városhoz közeli Sugásfürdőn tájékozódtak a medveproblémáról.

Nem az erdőben, hanem a települések környékén jelentenek gondot a medvék

Közelről ismeri a medvéket, amikor erdésztechnikus volt Olaszteleken három árván maradt bocsot neveltek fel, etették, fürdették őket, játszottak velük, de olyan helyzetben is volt már, amikor el kellett szaladni a medve elől, idézte fel Tamás Sándor. Viszont azóta gyökeresen megváltozott a helyzet, amióta 2016-ban az akkori környezetvédelmi miniszter felfüggesztette a megelőzési kvótát, a medvék száma megkétszereződött, és már az emberek életét veszélyeztetik.

Az erdőben levő medvével nincs semmi gond, ott van a helye, a probléma az, hogy az állomány túlszaporodása miatt az erős egyedek kiverik a gyengébbeket az élettérből, azok megjelennek a települések környékén. Egy medvének hozzávetőleg 300 hektár az élettere, Kovászna megyében 180 ezer hektárnyi erdő van, ami körülbelül 600 medve élettere lehetne, ehhez képest a becslések szerint 1500- 1600 medve él ezen a területen, ami 2-2,5-szer több mint amennyit elbírna. Az Európai Unióban a barnamedve populáció kétharmada Romániában él, és az országon belül a medvék kétharmada a Kárpát-kanyar belső vonulatában, négy megyében – Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyékben – található.

Hajmeresztő történetek a medve és az ember találkozásáról

Egyre több medve jelenik meg a települések határában, sőt a településeken, és egyre sokasodnak a „hajmeresztő” beszámolók, melyekből Tamás Sándor csak néhányat idézett. Mikóújfaluban a vendéglátó egység ablakát törte be a medve, bemászott és szétverte a konyhát, a szerencsére múlt, hogy éppen nem volt benn senki. Kommandón egy család három tehenéből az egyiket megölte a medve, ezzel a vagyonuk harmadával csökkent, mert a tehén árát ugyan kifizetik, de hosszú időre elestek a tejeladásból származó bevételtől. Gidófalván fényes nappal az utcán rohant a rémült medve. Gelencén egy gyereket lökött fel a kerítésre. Szovátán reggel 9 órakor egy kávézó teraszán jelent meg a medve, kinyílt a fotocellás ajtó és másodperceken múlt, hogy végül a medve nem lépett be a kávézóba, ahol csapdába esett volna, hiszen az ajtó automatikusan becsukódik. Más megyében halálos áldozatai is voltak a támadásoknak, Háromszéken a medvetámadás egyik túlélője percekig viaskodott a vaddal, súlyos sérülésekkel menekült meg. „A medve nem plüssmaci, hanem 250-300 kilogrammos izomtömeg, legalább 8 centiméteres karmokkal fogakkal. Az emberek élete, biztonsága, javai a legfontosabbak, ezt kell mindenképpen egyensúlyban tartani a medve védelmével” – fogalmazta meg Tamás Sándor.

Higgadtan kell megközelíteni a kérdést

Még 2019-ben Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyék vezetői petícióban kérték az Európai Parlamentet, gyakoroljanak nyomást Románia kormányára, hogy ezt a kérdést megoldja, idézte fel Tamás Sándor. Közben kormányváltások történtek, két éve Tánczos Barna vezeti a környezetvédelmi minisztériumot, elkészült a szaktanulmány a medveállományról, ami bizonyítja, hogy folyamatosan, exponenciálisan növekszik a medvék száma, és hol élnek nagy számban. Ez alapján készítette elő a miniszter a rendeletet az állományszabályozásra, a 426 medve kilövésére, megtartva az azonnali beavatkozás lehetőségét.

A háromszéki közgyűlés elnöke hangsúlyozta, ennek gyakorlatba ültetése „nem megy simán”, amikor az EP petíciós bizottsága Sepsiszentgyörgyön volt, a megyeháza előtt tüntettek a Green Peace aktivistái. „Ehhez joguk van. A lelkem mélyén én is »zöld« vagyok, szeretem a medvéket, de egyensúlyban kell tartani az ember és a medve együttélését” – mondta Tamás Sándor. Meglátása szerint ezt a kérdést higgadtan, szakmai szempontokat figyelembe véve kell megközelíteni, nem érzelmi alapon. Az erdő és a vadgazdálkodás szakmai kérdés, nem lehet, hogy Európa más térségeiben 80-100 évvel ezelőtt, a gazdák nyomására kiirtották a medvéket, az ott élők most nálunk akarják megvédeni a vadakat.

A települések közelében élő medvéket már nem lehet visszaszoktatni az erdőbe

Brüsszel malmai lassan őrölnek, de fontos az érzékenyítés ebben a kérdésben, és hogy itthon is elinduljon a megoldás, gyakorlatba ültessék az intézkedéscsomagot, véli Tamás Sándor. Hangsúlyozta, a 426 medve kilövése az állomány 5-6 százalékát jelenti, miközben például Svédországban, Finnországban, Horvátországban és Szlovéniában évente 10-12 százalékos kilövési kvótával szabályozzák az állományt.

Kapcsolódó

Az Európai Parlament küldöttsége is láthatta Székelyföldön, hogy a medve nem plüssmaci

Megmutatták a valóságot.

medve-ügy Európai Parlament Vincze Loránt Tánczos Barna Tamás Sándor

Ez a kvóta nem fogja azonnal megoldani a problémát, de az úton el kell indulni, hiszen egyértelmű, hogy amióta megszűnt ez a lehetőség, növekszik a medvék száma, másrészt a genetikájuk is megváltozott, míg évekkel ezelőtt egy anyamedvének egy, legtöbb két bocsa volt, ma már nem ritka a három- négy bocsos. Fontos, hogy a kvóta úgy lesz leosztva, hogy figyelembe veszik a populáció számát, a támadások gyakoriságát, az okozott károk mértékét. Másrészt azokat az egyedeket kell kilőni, melyek a településeken jelentenek közvetlen veszélyt, nem azokat, melyek a hegyekben, az erdőkben élnek. Azok a medvék, melyek a települések közelében élnek, megtanulták az élelemszerzés könnyű módját, így nevelik a bocsaikat. A kukázó, az istállóba betörő medvét már nem lehet visszavinni az erdőbe, nem ismer más élelemszerzési megoldást, mint amit már megszokott, összegezte Tamás Sándor.