Az Európai Parlament küldöttsége is láthatta Székelyföldön, hogy a medve nem plüssmaci
„Azt láttam kollégáim szemében, nem gondolták, hogy ilyen súlyos a medveprobléma” – összegzett Vincze Lóránd RMDSZ-es EP-képviselő, akinek kezdeményezésére kedden Sepsiszentgyörgyre és Sugásfürdőre látogatott az Európai Parlament petíciós bizottsága, hogy helyszínen, minden érintett felet meghallgatva tájékozódjon a medveproblémáról.
Több hónapos előkészítés előzte meg a brüsszeli szakbizottság, tényfeltáró romániai látogatását és kedden, Sepsiszentgyörgyön lehetőségük volt meghallgatni 16 személyt, köztük medvetámadás áldozatát, gazdákat és turizmusban érdekelteket, akiknek kárt okozott a medve, vadászokat és környezetvédőket. „A terepen szembesülhettek azzal, milyen tragédiákhoz, veszteségekhez és károkhoz vezet az a szemlélet, amely a medvék érdekeit az emberéletek elé helyezi. Brüsszeltől azt várjuk el támogassa a román kormány és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által javasolt medvepopulációt szabályzó intézkedéseket, az emberélet védelme érdekében. Nem maradhatunk egyedül a problémával, szolidaritásra van szükség más uniós országok részéről” – fogalmazta meg Vincze Lóránt.
Nem kérünk privilégiumokat, csak azt, ami más országokban gyakorlat
Az Európai Unión belül a barnamedve populáció kétharmada Romániában él, és az országon belül a medvék kétharmada négy megyében – Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyékben – él, mutatott rá Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat elnöke kifejtette: az itt élők saját bőrükön érzik, amit már szaktanulmányok is alátámasztanak, hogy a térségben él a legtöbb medve. Emberéleteket, emberek javait veszélyezteti a medvék túlszaporodása ezért van szükség a környezetvédelmi minisztérium által javasolt populációszabályzó intézkedésekre.
„Székelyföldön tarthatatlanná vált a helyzet: két és félszer több medve él térségünkben, mint amekkorát ez a terület el tud tartani. Nap mint nap érezzük, hogy megbomlott az egyensúly, veszélyben van az emberek élete, és veszélyben vannak a javaik. Nyomatékosan kérjük, legyen megelőzés és beavatkozás medveügyben, csak így lehet visszaállítani az egyensúlyt!” – nyilatkozta Tamás Sándor. Leszögezte: nem kérnek privilégiumokat, csak azt, ami más országokban – Svédországban, Finnországban, Horvátországban és Szlovéniában – gyakorlat, hogy évente 10-12 százalékkal szabályozzák az állományt.
A brüsszeli bizottság tagjai eltérő információkkal rendelkeztek, most szembesülhettek a valósággal
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón kifejtette: szükség van arra, hogy az európai parlamenti döntéshozók első kézből is szembesüljenek a problémáinkkal, hiszen emberi életek kerülnek nap mint nap veszélybe. „Láthattuk, hogy az EP bizottság tagjai nagyon eltérő információkkal és háttérrel rendelkeztek: van, aki ismeri a medveproblémát, hiszen saját országában is találkozott vele, másokhoz viszont csak az aktivisták üzenetei jutottak el eddig”.
A környezetvédelmi miniszter ismertette az intézkedéscsomagot, így a sürgősségi beavatkozást, a villanypásztorokra adott támogatást, a tudományos medvepopuláció becslést és a megelőzési kvótákra vonatkozó tervezetet. „Ha a szakmai bemutatót szkeptikusan fogadná is a brüsszeli bizottság, biztos vagyok benne, hogy a mai tereplátogatás meggyőzte őket arról, hogy nem lehet kezeletlenül hagyni ezt a problémát, meg kell védeni az emberi életet és javakat” – nyilatkozta Tánczos Barna.
A környezetvédelmi miniszter kifejtette: Brüsszel a kompromisszumok városa és több hónapos előkészítés előzte meg a sepsiszentgyörgyi látogatásukat, szerették volna, ha eljutnak Hargita megyébe is, de azt nem vállalták. Érthetetlen miért nem volt jelen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is, hogy bemutassa az ottani medveproblémákat, fogalmazta meg Tánczos Barna. Ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi eseményen sikerült bemutatni a teljes térség helyzetét. Láthatták az EP bizottság tagjai a medvék által megtámadott embereket, a medvék garázdálkodását, tájékozódhattak arról a veszélyhelyzetről, aminek az itteni emberek ki vannak téve.
Serban Tudorică, Brassó megye önkormányzatának alelnöke rámutatott: a térségben élő emberek félnek a medvétől. Felidézte, hogy a napokban a brassói prefektúra és a megyei tanács székháza közelében is láttak medvét. El kell érni azt, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek megnyugtatóan rendezi a medveproblémát, ezért Brassó megye tanácsa teljes mellszélességgel támogatja Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által kezdeményezett intézkedés csomagot, fogalmazta meg Serban Tudorică.
A találkozón többek között beszámolt a brüsszeli bizottság tagjainak a testi és lelki sérüléseiről az a sepsiszentgyörgyi fogorvos, aki tavalyelőtt két és fél percig birkózott a medvével amikor az Sugásfürdőn megtámadta őt. „Láttam a kollégáim szemében, nem gondolták, hogy ilyen súlyos a probléma”, fogalmazta meg Vincze Lóránd RMDSZ EP képviselő, a tényfeltáró tanulmányút kezdeményezője. Elmondta: az következik, hogy az Európa Parlament petíciós bizottsága megírja jelentését, amit viszont komoly viták fognak megelőzni, hiszen a bizottság tagjainak vannak előítéleteik és ideológiai elveik. Igyekszünk, hogy minél kiegyensúlyozottabb legyen a jelentés, mondta Vincze Lóránd, aki szerint a jelentés javaslatokat fog tartalmazni Románia és az Európai Bizottság számára is.
Egyensúlyban tartani az emberi élet és a medvék védelmét
Tánczos Barna szerint a környezetvédelmi minisztérium tudományos adatokra és szakmai alapokra támaszkodva készítette el az intézkedéscsomagot. Ez szerint Románia területén 7000 - 8000-re becsülik a medveállományt, amely viszont folyamatosan növekszik. Az elmúlt tíz év alatt megduplázódott azon megyék száma, ahol addig nem volt, de mára megjelent, életteret hódított és támad a medve. A szaktárca által javasolt és jelenleg közvitán lévő megelőzési kvóta idén 426 egyed kilövését engedélyezné. Ez a medvepopuláció 6 százalékát jelenti. Fontos ugyanakkor, hogy a kvótát egy képlet alapján állítják össze, figyelembe véve a bejelentett károk számát, a károk értékét, az ember elleni támadásokat, a támadások helyszíneit és a lakosság sűrűségét is.
A medveprobléma megoldása nem érzelmi kérdés, szögezte le Tamás Sándor, aki szerint az elmúlt időszakban a „sötétzöldek” érzelmi kérdést csináltak a medveügyből, holott és Tánczos Barna az első miniszter, aki szakemberekre, így egyetemre és kutatóintézetekre bízta a döntés megalapozását. Az intézkedés lényege, hogy egyensúlyan tartsák az emberi élet és medvék védelmét.