Újra terítékre került a medvekérdés, nemcsak azért mert a napokban mutatták be a tanulmányt, amely szerint az elmúlt években folyamatosan növekszik, jelenleg 7500-8000 közé tehető a medvék száma, hanem azért is mert újra megjelentek a településeken és azok közelében a vadak.

Szovátán és Kissolymoson emberre támadt a medve, a Gyergyóújfaluhoz tartozó Libánban tehenet tépett szét, Marosvásárhelyen betörtek az állatkertbe, a Havas Bucsin sípálya közeléből is el kellett távolítani a medvét. Idénre megelőzési kilövési kvótát ígér a miniszter, a zöld szervezetek pedig előre megfontolt gyilkosságról, morális csődről beszélnek ennek kapcsán. Ezekről a kérdésekről faggattuk Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztert.

– Több ízben hangoztatta, hogy az ember-medve együttélést szeretné hosszútávon megnyugtatóan rendezni. Hol tartunk most a rendezéssel?

– Óriási előrelépés, hogy elkészül a szaktanulmány, az első változatát egy héttel ezelőtt kaptuk meg a minisztériumban. Ennek a tanulmánynak az elkészítését éveken keresztül akadályozta a környezetvédelmi minisztérium, akkor rendeltük meg, miután az RMDSZ átvette a tárca vezetését. Több elemből álló intézkedéscsomaggal próbáljuk rendezni a kérdést, több megoldást javasoltunk. Ahhoz képest, hogy az elődeim féltek ettől a problémától, mi bátran beleálltunk a csatába.

Elfogadtuk a sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az azonnali beavatkozást, ha az intézkedést végrehajtó csapat úgy ítéli meg, a medvét ki is lehet lőni. Nem kell bukaresti jóváhagyásra várni, ha az iskolaudvaron rohangál a medve, a kukoricatáblában rátámad a gazdára, vagy tépi szét a szarvasmarhát. Több tucat esetben éltek azzel a lehetőséggel, hogy az azonnali veszélyt elhárítsák, ez a rendelet továbbra is érvényben van.

Tavaly már kiadtunk egy megelőzési kilövési kvótát, idén továbblépünk, olyan kvótarendszert állítunk vissza, amellyel kordában lehet tartani a folyamatosan növekvő medvepopulációt. A tervek szerint 426 példányra adunk ki prevenciós kvótát, ennek megvan a procedúrája, május végéig kell lefolytatni a közvitát. Óriási az ellenszél, a zöld szervezetek minden követ megmozgatnak, hogy a kvótát megakadályozzák, ám a minisztérium kitart, 426 egyed kilövését javasoljuk, hogy a legveszélyeztetettebb zónákban, ahol sok a támadás, a vadkár, ezeket meg lehessen előzni. Megvizsgáljuk, hol fizettük ki a legtöbbet abból a 20 millió lejből, amibe Romániának kerül a medvekárok megtérítése.

Az intézkedéscsomag része, hogy országos finanszírozási programot indítunk villanypásztor vásárlásra, erre 70 millió lejes költségvetést fogadtunk el, hogy minél több gazda tudja megvédeni a termését, az állatait, a háztartását. Száz százalékos finanszírozást biztosítunk, a magánszemélyek 15 ezer lejt, a cégek 50 ezer lejt, az önkormányzatok egymillió lejt kaphatnak, hogy villanypásztorral tudják védeni a javaikat. Befejezzük a projektet, és elkészül a genetikai felmérés is, olyan adatbázist készítünk, amit a továbbiakban használni lehet az állománybecslésre.

– Említette, hogy korábban a miniszterek gátolták egy felmérés elkészítését. Mire jó a tiszta kép?

– Azért nem rendelték meg korábban a tanulmányt, mert az egyértelműen bizonyítja, hogy Romániában folyamatosan növekszik a medvepopuláció, tehát vissza kellett volna vezessék a megelőzési kvótát, intézkedéseket kellett volna hozni, hogy ne kerüljön még több emberélet veszélybe, és ne keletkezzen több kár az ember által létrehozott javakban. Az elvesztegetett időt nehéz pótolni, ezért nem lesz egyik napról a másikra megoldás, de a folyamat visszafordítható.

- A jelenlegi tanulmány szerint 7536 és 8093 egyed közé tehető a barnamedvék száma, ezerötszáz-kétezerrel több, mint a legutóbbi becslések eredménye. Mit jelentenek ezek a számok?

– Bonyolult megállapítani, hogy az országra kivetítve, mekkora az optimális medvepopuláció, mert területenként változik a medve-sűrűség. Egy területen akár kétszer annyi medve lehet, mint egy hasonló adottságokkal rendelkező másik térségben. Ugyanakkor régiónként változik a gazdák hozzáállása, van ahol megpróbálnak törvénytelenül beavatkozni, orvvadászaton érik tetten az embereket. Azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb területeket hódít meg a medve, megjelent a domb- és a síkvidéken is, melyekről eddig úgy tudtuk nem a legmegfelelőbb medveélőhelyek, most mégis jól érzi ott magát a nagyvad. Az biztos, az állomány folyamatosan növekszik, ami sem a medvének, sem az embernek nem jó, a növekedést pedig csak egy tudományos érveken alapuló, racionális, de bátor intézkedéscsomaggal lehet megállítani.

– A populációszabályozás tavaly elkezdődött, 140 egyed kilövését hagyta jóvá a minisztérium. Ezt sikerült előírásszerűen, zökkenőmentesen megvalósítani?

– Székelyföldön a megengedett megelőzési kvótát több mint 90 százalékban végre is hajtották. Az ország más területein nem avatkoztak be a vadászok úgy, ahogy kellett volna, mert nem tudták a kilövést értékesíteni, ez nem volt feltétlenül tisztességes hozzáállás. Székelyföldön viszont tudták, így lehet hatékonyan fellépni a támadások, a károkozás ellen.

– Mi a válasza a civil szervezeteknek, akik szerint „eszét veszítette”, amikor elrendelte 400 medve kilövését? Hogyan lehet párbeszédet folytatni ebben a kérdésben?

– Nehéz konstruktív párbeszédet folytatni, amikor a másik fél semmibe veszi az emberéletet, nem akarja megérteni, hogy az ember-medve viszonyban nem lehet a medve oldalára állni, amikor emberek élete a tét. Ez egy irracionális hozzáállás, ami megnehezíti a dialógust.

– Ellenzi-e az Európai Unió az intézkedéscsomagot, a megelőzési kvótát?

– Határozottan állítom, nincsenek ellenvetések. Minden tagállamban, ahol jelentős medvepopuláció van, létezik megelőzési kvóta, minden tagállamban az ember beavatkozik, vadásznak. A fenntartható állománykezelő politika azt jelenti, ki kell emelni a veszélyes példányokat, korlátozni kell a folyamatos növekedést. Ez történik minden országban és sehol nincs ekkora hisztéria körülötte. Brüsszel a tagállamokra bízta ezeket a döntéseket, és nem is rótta fel Romániának soha, ha az uniós szabályokat betartva megelőzési kvótát fogadott el.

– Mi lenne az ideális állapot, amikor azt mondja, sikerült ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni?

– Ha a medve a saját élőhelyén olyan létszámban él, ami nem veszélyezteti a faj fennmaradását, minőségét. Ha jóval kevesebb medve él a települések közelében. Ha visszatér a normális állapot, hogy a medve fél az embertől, elmenekül, amikor meglátja. A sürgősségi kormányrendeletben is szerepel, a veszélyes medve egyik ismérve, hogy nem rohan el, amikor meglátja a közeledő embert. Jó együttműködéssel ez a történet visszahozható a rendes kerékvágásba.