Második alkalommal találkoztak a kézdivásárhelyi minorita rendházban turisztikai szakemberek, oktatási intézmények vezetői, illetve Hargita és Kovászna megyei, vendéglátásban érdekelt vállalkozók. A kerekasztal beszélgetés apropója egy versenyképes vendéglátóipari szakiskola beindítása, amiről most már tudni lehet: szeptembertől indul is az oktatás.

A megbeszélésre a Kantában lévő, nemrég felújított minorita rendházban került sor. A felújítást szorgalmazó Fejér László Ödön szenátor és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke korábban is próbált szakképzést beindítani a hatalmas épületben, viszont a bejelentkező svájci nagyvállalkozó – aki turisztikai vonalon lett volna érdekelt – betegségére hivatkozva visszakozott, így a későbbiekben a Veszprémi SZC „SÉF” Vendéglátás-Turizmus Technikum és Szakképző Iskolával vették fel a kapcsolatot. A magyarországi partner komolynak bizonyult, nekik már korábban is volt kapcsolatuk Háromszékkel, illetve Veszprémben több székelyföldi fiatalt képeztek ki a szakmára.

Az iskolát a turizmusban érdekelt Mayer Gyula alapította, vezetője Németh Katalin, aki tavaly az alapítóval már járt Kézdivásárhelyen, hogy ismertessék a székelyföldiekkel a terveiket. Viszonylag rövid idő alatt letisztultak a dolgok, a március 17-i találkozón már konkrétumokról beszéltek.

A megbeszélésen jelen volt Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) elnöke, Mayer Gyula, Fejér László Ödön szenátor és dr. Szilveszter Szabolcs kézdivásárhelyi alpolgármester. A hallgatóság soraiban szakiskolák képviselői, illetve több, vendéglátóiparban tevékenykedő nagyvállalkozó is helyet foglalt.

Szilveszter Szabolcs alpolgármester a szakoktatás fontosságát és Kézdivásárhely, illetve környékének a turisztikai potenciálját hangsúlyozta, megemlítve, hogy a vidombáki repülőtér beindulása pozitívan kihat majd az egész megyére. Kézdivásárhely múlt év végén felkerült az országos turisztikai térképre, így az ajánlott célpontok között szerepel, mint kiemelkedően magas potenciállal rendelkező település.

Krivács András, a MNGSZ elnöke a turizmusban rejlő lehetőségekről és veszélyekről, a vendéglátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott előadást. A közgazdász szerint míg 2019-ben a turizmus szárnyalt, azt a váratlanul „beköszönő” koronavírus-járvány gyakorlatilag lenullázta, sok egység bezárt, nem tudták kezelni a helyzetet. A két éves pangás több év munkáját tette tönkre, az erőre kapás 2024-ben várható – mondotta a szakember, aki szerint az ukrán-orosz konfliktus, az európai migráció sem használt a turizmusnak.

Az MNGSZ elnöke szerint a vidéken levő egységek jobban viselték az említett csapásokat, mint például a Budapesten lévők, ahol rengeteg üzleten, vendéglőn látni a kiadó/eladó feliratot. A válságkezelés hiányosságához az is hozzájárult, hogy számos befektető felült a turizmus „divatvasútjára”, azt gondolva, hogy egy szálloda vagy vendéglő vezetése is olyan, mint egy más vállalkozásé. Ennek az eredménye látszik, szakértelem nélkül nem lehet vendéglátásban tevékenykedni – nyomatékosított, egyben célozva arra, hogy miért szükséges a szakoktatás. Az elnök szerint innovációra is szükség van, a turisták az élményt keresik, a vendéglátóiparnak alkalmazkodnia kell. A lila tehén esetével példázódott: ha egy csordában van egy különleges állat, az mindenkinek a figyelmét felkelti, a többi állat háttérbe szorul. Így működik a turizmus is, a különlegességek keltik fel a figyelmet.

Mayer Gyula szintén a szakoktatás mellett érvelt, azt magyarázva el, hogy az általa alapított séfiskola miért fektet nagy hangsúlyt inkább a gyakorlati, és kevésbé az elméleti oktatásra. Elmondta: olyan dolgokat tanítanak, aminek gyakorlati haszna van, nem az a céljuk, hogy diplomákat osztogassanak. Ma egy jó vendéglátóipari szakember nem csak a szakmáját kell ismerje, hanem idegen nyelveket is, kommunikálni kell a vendégekkel – mondotta.

Mayer Gyula szerint Kézdivásárhelyen kétéves képzés lesz a fiatalok számára, egy éves szakoktatás a felnőttek számára. Pincér, cukrász, szakács és vendégfogadós/panziós szakoktatás indul szeptembertől, arra az épületet is előkészítik, felszerelik mindennel, ami a tanításhoz szükséges.

A magyar állampolgársággal rendelkező diákok akár ösztöndíjat is kaphatnak, a kézdivásárhelyi séfiskolával partnerségre lépő vállalkozások pedig szintén anyagi ösztönzőt kapnak. A képzés elvégzése után a magyar oklevelet egy hét alatt lehet majd románra honosítani – mondotta Fejér László Ödön. Az oklevél egyébként az egész európai unió területén elismert, de a terv az, hogy a szakképzést kapó diákok a szülőföldjükön maradjanak.