Sepsiszentgyörgyről indult az a nyilvános országos petíció, amelyben a kezdeményezők az állami hatóságok határozott fellépését sürgetik a Romániában egyre súlyosabbá váló medvehelyzet miatt. A felhívás szerint a medveállomány növekedése mára nemcsak a mezőgazdaságot és az állattartást veszélyezteti, hanem közvetlenül az emberi életet és a vidéki közösségek biztonságát is.

Sepsiszentgyörgyön ismertették a sajtó képviselőivel azt a nyilvános petíciót, amelyet az állami hatóságokhoz, köztük a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz, az illetékes szakminisztériumhoz és a parlamenthez intéztek. A kezdeményezők szerint a romániai medveállomány mára jelentősen meghaladta azt a szintet, amelyet a természetes élőhelyek hosszú távon képesek eltartani.

Közel két és félezer medve

A petícióban szereplő adatok szerint Kovászna megyében jelenleg több mint 2400 medve él, miközben a szakértői becslések alapján a térség erdei mintegy 500–600 egyed számára biztosítanának megfelelő élőhelyet. Országos szinten a medveállomány megközelíti a 13 ezret. A kezdeményezők szerint a helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Kovászna megyében tíz év alatt megduplázódott a medvék száma: míg 2016-ban mintegy 1200 egyedet tartottak számon, 2026-ra ez a szám meghaladta a 2400-at.

A petíciót és a közös fellépés szükségességét Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Gyerő József, Kovászna város polgármestere, Fodor István, Sepsibodok polgármestere, Porzsolt Levente, Gidófalva polgármestere, Alexandru Racolța, Bölön polgármestere és Anca-Maria Băilă, Zágonbárkány alpolgármestere ismertette, a szakmai szervezetek képviseletében pedig Sorin Popică, a Romániai Juhtenyésztők Egyesülete Kovászna megyei szervezetének elnöke, valamint Iosif Colțea, a Romániai Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének képviselője szólalt fel.

A kezdeményezők szerint a probléma egyik legfontosabb oka, hogy a túlszaporodott állomány egyre inkább kiszorul természetes élőhelyéről. A medvék a mezőgazdasági területeken, településeken, házak környékén, intézmények közelében, sőt egyes esetekben városi környezetben is megjelennek. Tamás Sándor szerint a helyzet mára odáig jutott, hogy a medvék nemcsak a falvakba és a településekre merészkednek be, hanem Brassó vagy Ilfov megye bevásárlóközpontjai környékén is feltűnnek.

Nem a medvék kiirtása a cél

Kovászna Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta: a kezdeményezés nem a medvék kiirtását célozza, hanem az ember és a természet közötti egyensúly helyreállítását. Mint fogalmazott, a medveállomány tíz év alatt megduplázódott, miközben egyre több vadállat jelenik meg olyan helyeken, ahol veszélyt jelenthet az emberekre. „A legveszélyesebb döntés az, ha nem hozunk semmilyen döntést” – mondta.

A települési vezetők a sajtótájékoztatón több olyan esetről is beszámoltak, amelyek szerintük jól érzékeltetik a mindennapi helyzet súlyosságát. Alexandru Racolța, Bölön polgármestere egy olyan tragikus esetre emlékeztetett, amikor egy medve a házaktól mindössze néhány száz méterre támadt egy emberre, aki életét vesztette. A településen élők azóta is folyamatos félelemben élnek. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a beavatkozó csapatok sok esetben a lakott terület közelsége miatt vonakodnak fegyvert használni.

Gyerő József, Kovászna város polgármestere úgy véli, a jelenlegi sürgősségi szabályozás nem képes kezelni a probléma valódi, rendszerszintű okait. Szerinte a villanypásztorok és más egyéni védekezési módszerek sem jelenthetnek hosszú távú megoldást, hiszen ezek egyre inkább saját otthonaik és gazdaságaik foglyaivá teszik az embereket. Úgy látja, hogy a megelőző, erdei állományszabályozás helyett a lakott területeken történő beavatkozás még nagyobb veszélynek teszi ki a lakosságot és a turistákat.

Fodor István, Sepsibodok polgármestere szerint a helyzet már olyan abszurd eseteket eredményez, amelyek néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. Oltszemen például egyes lakók már „Medve által őrzött ház” feliratú táblát helyeznek ki kerítésükre. A medvék ugyanakkor még a villanypásztorral körülvett, mintegy 30 hektáros legelőkre is bejutnak, ahol veszélyt jelentenek az állatokra. A helyiek pedig már a település határában található borvízforrásokhoz sem mernek nyugodtan kisétálni.

A medvehelyzet a mezőgazdaság működését is egyre súlyosabban érinti. Anca-Maria Băilă, Zágonbárkány alpolgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi tragédiák mellett az állandó bizonytalanság közvetlenül akadályozza a gazdálkodást, és helyi szinten évente több tízezer lejes károkat okoz a lakosságnak. A gazdák számára ugyanis nemcsak a háziállatok elvesztése jelent problémát, hanem az is, hogy egyre nehezebbé válik a földek biztonságos megművelése.

Egyszerűbb jogszabályok kellemek

Sorin Popică, a Romániai Juhtenyésztők Egyesülete Kovászna megyei szervezetének elnöke elsősorban a jogi eljárások egyszerűsítését és a felelősségi körök egyértelmű meghatározását sürgette. Arra mutatott rá, hogy más európai országokban határozottabban és gyorsabban reagálnak arra, ha egy nagyragadozó magánterületre hatol be. Szerinte a medvék egyre inkább elhagyják az erdőket, és megjelennek a mezőgazdasági területeken, ezért a gazdák már a földjeiket sem tudják minden esetben biztonságosan megművelni.

Hasonló problémákról beszélt Iosif Colțea, a Romániai Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének képviselője is. Szerinte a szarvasmarha-ágazatot sújtó károk egyre komolyabbak, a mindennapos támadások pedig egyes gazdákat arra kényszerítenek, hogy felhagyjanak a hagyományos állattartással és termeléssel. A kezdeményezők szerint ez hosszabb távon nemcsak az érintett családok megélhetését veszélyezteti, hanem a vidéki gazdaságok fennmaradását is.

A petícióban ezért azt kérik az állami hatóságoktól, hogy sürgősen léptessék hatályba a barna medve megelőzési és beavatkozási kvótájának növeléséről szóló, alkotmányosnak nyilvánított törvényt. Emellett hatékony állományszabályozást, gyors és érdemi beavatkozást, a medve védettségi státuszának felülvizsgálatát, valamint az érintett gazdák számára gyors, korrekt és méltányos kártalanítást sürgetnek.

A kezdeményezők szerint a jelenlegi helyzetben nem lehet kizárólag egyéni védekezésre hárítani a felelősséget. Az emberi élet és a közösségek biztonsága olyan közérdek, amelynek garantálása állami feladat. A petíció célja ezért nemcsak a kovásznai közösségek problémáinak bemutatása, hanem országos összefogás kialakítása is.

„Írják alá a biztonságért! Írják alá az emberélet védelméért!” – szólították fel a lakosságot a kezdeményezők, akik szerint az emberi élet védelme és a biztonságos mindennapokhoz való jog nem lehet mérlegelés tárgya. Arra kérnek minden romániai állampolgárt, lakóhelytől függetlenül, hogy támogassa az Agrosic – Közösségek közti társulás által elindított országos petíciót.