Maros megye élen jár a medvék által okozott kártérítések terén. 2024-ben a környezetvédelmi ügynökség 454, medvék és farkasok által okozott kár megtérítésére vonatkozó dossziét bírált el. Az erre fordított összeg meghaladja a 3,6 millió lejt.

A medvék több száz hektárnyi mezőgazdasági területben – kukoricásokban, zabföldeken, napraforgótáblákban és gyümölcsösökben – tettek kárt idén is Maros megyében. Tavaly 51 egyedet lőttek ki, idén pedig 44 medve kilövésére adott engedélyt a környezetvédelmi minisztérium – mondta el a Maszolnak Barabási Antal Szabolcs prefektus.

A helyzetet Hargita, Kovászna, Beszterce és Brassó megyével érdemes összevetni; Kolozs megye ebből a szempontból nem számottevő. A prefektus hozzátette: Maros megye ezek közül a legnagyobb közigazgatási egység, és itt található az ország egyik legnagyobb erdős területe is, így bőven van hely, ahol a medvék meghúzódhatnak.

A nyilvántartott példányszám jelentősen megnőtt az utóbbi időben, ám ez nem feltétlenül az állomány drasztikus növekedését jelenti, inkább azt, hogy a korábbi nyilvántartások hiányosak voltak. A prefektus rámutatott: kiemelt feladatnak tartja a pontos nyilvántartás szigorú ellenőrzését.

Az év elejétől mostanig több mint 1500 medvét regisztráltak a megyében. A minisztérium 44 kilövési engedélyt adott ki, de a vadászok kivárnak, mert a december 31-i határidőig van idejük. „Sokan megvárják a hideget, hogy a medvék bundája szebb legyen. Ha valaki pénzt fizet a trófeáért, nem szívesen akaszt ki egy nyári bundát a nappalijába” – jegyezte meg Barabási Antal Szabolcs.

Hangsúlyozta: a vadállomány fenntartásának két feltétele van – a természetes és a mesterséges szelekció. „Nem gyilkosságról van szó, hanem szükséges beavatkozásról” – mondta.

A mezőgazdasági károk mellett két héttel ezelőtt egy életveszélyes medvetámadás is történt a megyében, és sok olyan eset van, amelyet már be sem jelentenek. „Sokkal több a tényleges kár és támadás, mint amennyit nyilvántartásba vesznek. A számszerűsítés azonban fontos, mert a környezetvédelmi minisztérium ezek alapján hagyja jóvá a kilövési kvótát” – hangsúlyozta.

A prefektus szerint meg kell előzni, hogy Marosvásárhely lakói ne merjenek a Somostetőn sétálni, vagy a koronkai és jeddi erdőkben kirándulni. A törvény világosan kimondja: ha a medve belterületre téved, és veszélyezteti az ott élők biztonságát, ki lehet lőni. Nemrég egy Somostetőn élő lakos arról számolt be, hogy a kertjében lévő medencébe mászott be egy medve, majd kimászott, lerázta magát, és távozott. Ilyen esetben is hívhatók a hatóságok – a törvény szerint nem kell megvárni, amíg valakit ténylegesen megsebesít.

A minisztériumi rendelet előírja, hogy az alfahímeket nem szabad kilőni. Ők magasabban fekvő területeken élnek, és elűzik a gyengébb, szaporodásra alkalmatlan példányokat – azok jönnek le a lakott területekre, kukáznak és gyakran agresszívan viselkednek. „A nagy, tapasztalt medvék elkerülik az embereket, a veszélyt azok jelentik, amelyek közel merészkednek” – mondta Barabási Antal Szabolcs.

Végül hozzátette: „Jogszabályokra szükség van. Ha nem tartanánk kordában az állományt, egyetlen év alatt eltűnnének a medvék Romániából.”