Hogy Brassóban, Predeálon szalad a medve az úton, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában bemerészkedik a lakónegyedekbe is, Marosvásárhelyen a Somos-tetőn jár – ezen már nem lepődünk meg, csakhogy idén tavasszal Kolozs megyei településeken is gyakran szaladgálnak egyedek. Miért találkozunk mostanában ilyen gyakran medvével még Kolozs megyében is? Erre kérdeztünk rá Domokos Csaba biológustól. A Milvus Csoport barna medvékkel foglalkozó szakértője elmagyarázta: a medvéknek most párzási időszak van, és ilyenkor a bocsos anyamedvék lemenekülnek az ember közelébe, de egyébként is egyre növekszik az elterjedési területük. Ugyanakkor nem is annyira meglepő a jelenlétük a Mezőségen, dombvidéken, hisz eleve nem hegyvidéki állatok.

Most van a párzási időszak, részben emiatt többször láthatunk mostanában medvét a lakott területeken. „Minket használnak pajzsként. Ilyenkor a bocsos nőstények sok esetben a települések közelében keresnek védelmet a potenciálisan veszélyes hímektől. Minket használnak arra, hogy megvédjék a bocsokat, amiket a hímek elpusztítanának, hogy újra tudjanak párosodni a nőstények” – egyrészt ez az oka a gyakori találkozásoknak, mondta a Maszolnak a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértője, Domokos Csaba. 

Az április második felétől június végéig tartó periódus az, amikor a legkönnyebb medvéket látni, jegyezte meg. Hozzátette, az általuk megfigyelt, nyakörves medvék esetében is látják, hogy ebben az időszakban sok esetben a bocsos anyamedvék települések közelében járnak vagy forgalmas utak közelében, mert oda az óvatos hímek, amelyek a legveszélyesebbek a kis bocsokra, nem szoktak lejönni.

Domokos Csaba szerint egy másik oka annak, hogy gyakrabban láthatók az, hogy ebben a periódusban elsősorban legelnek a medvék. „Lágyszárú növényeket, fűféléket fogyasztanak, és emiatt is – az év többi részéhez képest – sokat tartózkodnak nyílt terepen, ugyanakkor a növényzet sincs annyira megnőve, hogy jobban eltakarja az állatot. Rosszul emésztik a fűféléket, de amíg a növények még zsengék, és amikor a legtáplálóbbak, ezeket keresik. Később áttérnek a gyümölcsökre, hangyákra, darázsfészekre, akkor inkább erdős részeken járnak, nehezebb már meglátni őket” – ez a magyarázat táplálkozási szempontból.

Helyi medvék vagy ide vándoroltak?

Főként a Maros megyei helyzetet ismeri medvekérdésben – hangsúlyozta Domokos Csaba, ám általánosságban elmondható, hogy a medve elterjedési területe Románia-szerte növekszik, ugyanakkor, úgy véli, nincs abban semmi meglepő, hogy nemcsak hegyvidéken gyakori.

„Történelmileg a medvék egész Románia területén fellelhetők voltak. Inkább a hegyvidékkel kapcsoljuk össze a medvét, hisz mi, emberek visszaszorítottuk a hegyvidékre, de nem egy hegyvidéki faj, és ezekben a nagy, zárt fenyvesekben nem is igazán van mit ennie, márpedig az élelem határozza meg az elterjedését. Hagyományosan a Mezőségen és dombvidéken is éltek medvék. Erről helynevek is tanúskodnak: a mezőségen vannak ilyen helynevek, mint például Medvesarok, Medvelik. Ez arra utal, hogy ott valamikor éltek medvék” – mutatott rá.

Elmondta, a Mezőség keleti részén – Marosvásárhelyhez közel – már a 2010-es évek elején megfigyelték, hogy vannak bocsozó anyamedvék is. 2016 körül pedig a Mezőség nyugati részén, Magyarpalatka környéken – azaz már Kolozsvárhoz közelebb – figyelték meg, hogy ismét megjelent a faj.

Amit legyakrabban hallunk magyarázatként az, hogy túlszaporodott a faj. Domokos Csaba szerint ez a „legegyszerűbb magyarázat”, ám szerinte nem feltétlenül erről van szó, hanem inkább soktényezős annak a háttere, hogy miért terjeszkednek, miért gyakoriak az ember-medve találkozások.

„Egyrészt az elmúlt időszakban rengeteget változott és változik a gazdálkodás, az hogy mi, emberek hogyan használjuk a tájat. Egyrészt azokon a területeken, ahol a fő tevékenységem van, a Görgényi-havasok közelében, a Nyárád mentén például azt látni, hogy helyenként erősödik a mezőgazdaság, intenzív termelés folyik, máshol pedig felhagynak vele. Főként kis településeken, ahol elöregedett a lakosság, sok a parlagon hagyott, újraerdősödő, bokrosodó terület, amelyek nemcsak a medvéknek, hanem minden egyes nagyvadnak kedvezőek” – számolt be.

Másrészt befolyásoló lehet az infrastrukturális terjeszkedés, az új utak és autópályák építése, a zavaró emberi tevékenységek a természetben terepjárókkal, elektromos biciklikkel, valamint az is, hogy mezőgazdasági tevékenységekkel is hatalmas területekről szorítják ki az állatokat, sorolta a biológus. Utóbbira példaként elmondta, a Szászvidéken marhatartó gazdák vásároltak fel hatalmas területet, és körbekerítették világpásztorral. Az ilyen élettérkieséseket viszont a vadállatoknak valahol pótolni kell, és mivel a medvék rendkívül mobilis állatok, hamar továbbállnak, több tíz kilométert is megtesznek néhány nap alatt, vagy ha szükséges egyetlen éjszaka alatt.

„Az egyik nyakörves medvénk – a GPS-adatok szerint – egyetlen év alatt hat megye területén járt, 9000 négyzetkilométeres területet használt. A medvék számára ezen nem távolságok. Így, ha szokatlan is az emberek számára, hogy gyakran megjelenik a medve akár Kolozs megyében is, valójában nem rendkívüli esemény” – mondott példát.

Mit tegyünk, ha medvével találkozunk?

Pánikra nincs ok, kirándulni továbbra is mehetünk, de ajánlott medvesprayt magunkkal vinni. „Ez egy minimális óvintézkedés, hasznos eszköz, hatékonyabb, mint a lőfegyver. Van, ahol kötelező, Kanadába be sem engednek enélkül. Én magam évi 100-150 napot terepen töltök, de még soha nem volt rá szükség, ennek ellenére mindenképp ajánlom a beszerzését. Meg lehet vásárolni pár száz lejért, több évig megőrzi a szavatosságát. Érdemes megnézni néhány videót arról, hogyan kell használni. Nem mellékesen a juhászkutyák ellen is alkalmas, ami sokkal reálisabb veszély” – tanácsolta Domokos Csaba.

Emellett azt is javasolja, egyedül ne járjuk a természetet – eleve nem is ajánlott –, de amikor többen vagyunk sem szükséges nagy zajt csapni, egy szokványos hangvételű beszélgetés már elég kell legyen ahhoz, hogy figyelmeztesse a vadállatokat, és a legtöbb esetben messze elkerülik az embert.

„Ha kutyával kirándulunk, akkor azt pórázon kell tartani, eleve azért is, hogy ne kergesse az őzeket és más állatokat, de azért is, mivel statisztikák szerint 50% az esélye, hogy megtámad a medve, ha a kutya szabadon szalad, mivel odamegy a medvéhez, felhergeli, és ha komolyra fordul a helyzet, visszafut a gazdájához, mögötte fut a medve” – hívta fel a figyelmet.

Hogy mit kell tenni, ha medvével találkozunk, arra nincs és nem is volt kőbe vésett recept a szakértő szerint, de azt javasolja: „igyekezzünk távolságot tartani, lehetőleg szemmel tartva a medvét, kell hátrálni. Semmiképpen ne lépjünk fel fenyegetően, nem kell ordítani”.

Mint elmagyarázta, „a vidékünkön történt támadások legtöbb esetben önvédelmi támadások a medve szempontjából. Éppen ezért azok nagy része, akiket megtámad a medve, túl is élik, a medve végül otthagyja az embert, miután leteperte a földre”.

Ebben a periódusban nagy eséllyel találkozhatunk kisbocsos anyamedvékkel, ezek kifejezetten veszélyes helyzetek. De ilyenkor is igyekezzünk csendesen elhátrálni, javasolta.

Ezt hozhatja a megduplázott medvekvóta

Hogy mi a várható hatása az idén – a tavalyihoz képest – megkétszerezett medvekilövési kvótának – ennek kapcsán kérdésünkre elmondta, úgy látja, az intézkedés „nem feltétlenül alkalmas a károk megelőzésére, arra sokkal hatékonyabb, ha célzottan az ismételten súlyos károkat okozó egyedeket emelik ki”.

„Valószínűleg csökkenteni fogja az állományt valamilyen szinten ez a beavatkozás, de el is tolhatja az állományt, hisz ez egy nyíltan a trófeavadászatot szolgáló intézkedés, mivel a rendelkezésben sok esetben megszüntették a kilőhető egyedekre vonatkozó méretbeli korlátozásokat. Jelentős része a kilőhető medvéknek most már lehet nagyon nagy méretű hím, amelyek viszont meg fontos szerepet játszanak az állomány szabályozásában is. Mint említettem, ezek azok, amelyek potenciálisan elpusztítanak bocsokat” – mutatott rá.

„Ezek a nagy hímek kevés kárt okoznak az embereknek, ugyanakkor ezek a legértékesebb medvék. A problémákat elsősorban a fiatal állatok, vagy bocsos nőstények szokták okozni. Ezek miatt nem vagyok meggyőződve, hogy kármegelőzésre ez egy hasznos rendelkezés” – hívta fel a figyelmet.

„Ugyanakkor azt is remélem, hogy ezzel a vadgazdálkodók ismét védendő értéket látnak a medvében. A mostani kvóta több mint kétszerese a valaha volt legnagyobb romániai medvekilövési-keretnek, így azt is el tudom képzelni, hogy nem egészen teljesülnek a vadgazdálkodók pénzbeli számításai, mert nagy lesz a kínálat, így nem fogják tudni olyan áron eladni ezeket, mint amire számítanak” – jegyezte meg Domokos Csaba biológus.

Hozzátette, kételyei vannak a másik sokat emlegetett érvvel, az állománybecslésekkel kapcsolatosan is, főleg hogy szerinte a számokon túl nem derülnek ki lényeges információk arról, hogyan jutottak el ezekhez a számokhoz, és milyen számolások történtek.

Kapcsolódó

Nagy termetű medvét láttak Kolozsvár közelében

Az állatot a helyiek és a természetjárók körében is népszerű területen látták.

vadállat medve vadászok Erdőfelek Kolozs megye