Töretlen népszerűségnek örvend a csíkszeredaiak körében a 11 évvel ezelőtt útjára indított "Falu a városban" rendezvény. A két év kihagyás miatt idén kilencedik kiadásához érkezett esemény elsősorban a kisgyerekes családoknak kínál tartalmas szórakozást, de a helyben főtt puliszka, vagy a mobil-kemencében sült kenyér illata másokat is a helyszínre csábít.

Kissé kifacsart párhuzammal azt is mondhatnánk, hogy ha beköszönt a vadonban a szarvasbőgés időszaka, akkor Csíkszeredában eljön a tehenek bőgésének ideje. Tizenegyedik éve veri fel a hargitai megyeszékhely csendjét ugyanis nemcsak tehén, hanem szamár-, birka- és bivaly-bőgés is. Mindemellé még lónyihogás, kutyaugatás, kolompszó is dukál, ahogy mindez egy vidéki környezetben megszokottnak, mi több hétköznapinak számít. Még akkor is igaz mindez, ha tudjuk, hogy lassan de biztosan változik a vidéki hétköznapok zaja is vidékünkön. 

Nem változik azonban a Falu a városban rendezvény népszerűsége. Mindezt magunk is megtapasztalhattunk, amikor az esemény második napján a kapunyitásra kisétáltunk a Temesvári sugárúti helyszínre. A bejárati kapu sorra nyelte el a főleg kisgyerekes családokból álló közönség legkorábban kelő képviselőit. Hogy aztán a gyerekek és az őket kísérő felnőttek feloldódjanak a rendezvény színes forgatagában. 

Bármerre néztünk, karámok, ketrecek, üst alatt égő fa füstje, gőzölgő kondérok párája fogadott bennünket. A térség közepét kisebb birkanyáj foglalta el, tehenek kérődztek békésen, egy borjújával "érkezett" bivaly tűrte a gyermekek érdeklődését türelemmel, tyúkok, nyulak néztek szembe az érdeklődőkkel. Egy másik helyszínen a helyi fizetőeszközzel, Falutával lovaglást válthattak meg a gyerekek, ugyanez a pénznem a biztosítékja a helyben préselt almalének is. A sátrak alatt helybeli és a környező településekről érkezett termelők kínálták portékájukat, a pólóktól a mézeskalácson át a zöldségekig mindent be lehetett szerezni. 

A gyerekeket pedig számos szórakozási lehetőség várta. Csúszdázhattak kukoricába, vagy kipróbálhattak különböző ügyességi játékokat és kézműves tevékenységeken is részt vehettek, és mezőgazdasági gépekre mászhattak fel a Falu a városban két napja alatt. A szülők pedig boldog lelkesedéssel mutogathatták, magyarázhatták gyermekkoruk emlékképeit. Hiszen legtöbbjüknek még eleven kapcsolata volt/van a vidéki életmóddal. Ahogy a gyerekeknek is az lehet, ha csupán egy-egy hétvégére is, de a városba költözik a falu.

Haschi András, a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületének képviselője, az esemény főszervezője portálunknak elmondta: tizenegy évvel ezelőtt tartották az első rendezvényt, de a COVID miatt két év kimaradással kilencedik alkalommal gyűltek most össze. „A rendezvény célja, hogy a városi embert a falusihoz egy kicsit közelebb hozza, bemutatva a városi embernek a mai faluképet, ami azt jelenti, hogy vidéken van még bivaly, tehén, még főznek puliszkát, de a tüzet már a gáz biztosítja, van, akinek már 100 ezer eurós gépei vannak, tehát nem egy skanzent csináltunk, hanem a mai valós faluképet elevenítjük meg. A rendezvény főleg a gyermekeket, a három és tíz éves korosztályt célozza meg, de persze a nagyobbak és a felnőttek sem unatkoznak” – avatott be a részletekbe a főszervező.