Mint ismert, váratlanul feszes verseny alakult ki az RMDSZ-en belül a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért, miután az újrázni szándékozó Borboly Csaba mellett mindkét jelenlegi megyei tanácsi alelnök, a gyergyószéki Barti Tihamér és az udvarhelyszéki Bíró Barna Botond is bejelentette, hogy megpályázza a tisztséget. De ki, mikor és hogyan dönti el, hogy a három területi szervezet képviselője közül melyikük indulhasson a szövetség színeiben elnökjelöltként a június 9-ei helyhatósági választásokon? Erről kérdeztük Horváth Annát, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét.

Elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának 2008 óta tisztségben lévő elnöke, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének vezetője jelentette be, hogy ötödször is indulna a tanácselnöki tisztségért. Nem sokkal később jelentkezett be ugyanerre a tisztségre a megyei önkormányzat alelnöke, Bíró Barna Botond is az Udvarhelyszéki Területi Szervezet elnökeként. Nem sokat kellett várni arra sem, hogy a Gyergyószéki Területi Szervezet vezetője és a megyei tanács másik jelenlegi alelnöke, Barti Tihamér is jelezze, hogy szeretne megyei önkormányzati elnök lenni.

Így a jelenlegi megyei tanácsi elnökség mindhárom tagja elindult a versenyben és Hargitában – a többi erdélyi megyétől eltérően – nem egy megyei, hanem három területi szervezet működik székenként. A csíki, az udvarhelyszéki és a gyergyói szervezetet a Hargita Megyei Egyeztető Tanács (HET) fogja össze és ez a közös testület hivatott eldönteni, hogy a jelöltek közül ki legyen az RMDSZ jelöltje a tanácselnöki tisztségre. Ebben a testületben a csíki és az udvarhelyszéki szervezetnek 6-6, míg a gyergyóinak 3 szavazata van. Amennyiben nem sikerül döntést hozniuk, akkor a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) elé kerül az ügy.

Bíró Barna Botond elmondta, négy esztendővel ezelőtt a HET-ben azért született végül megállapodás, mert akkor Borboly Csaba felajánlotta, hogy a támogatásukért cserébe a következő alkalommal, tehát idén visszaadják az akkori szívességet és Csíkszék az udvarhelyszéki jelöltet támogatja majd. Mostanra azonban mindenki másképp emlékszik az akkori szóbeli megállapodásra, írásos megegyezés ugyanis erről nem született, sőt vannak, akik szerint ilyen nem is hangzott el.

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a Maszol kérdésére közölte: ahhoz, hogy döntés születhessen a HET-ben, szükséges, hogy valamely jelölt megszerezze a szavazatok többségét, és emelett mindhárom területi szervezettől kapjon legalább egy szavazatot. Négy esztendővel ezelőtt, amikor Borboly Csaba és Barti Tihamér is elindultak az előválasztáson, nem született megállapodás, így a döntés a SZÁT elé került. A Szövetségi Állandó Tanács végül a többségi elvet volt kénytelen alkalmazni. Ez azt jelentette, hogy annak a személynek a jelöltségét hagyta jóvá, amely a HET-en belül a legtöbb szavazatot megszerezte, bár nem volt meg a kötelező egy szavazata mindhárom területi szervezettől.

Horváth Anna szerint ez a döntés a patthelyzet feloldása miatt vált szükségszerűvé. „Azt gondolom, az idén az volna a legmegfelelőbb, ha sikerülne döntést hozni helyi szinten, a HET-ben” – mondta Horváth Anna. Az ügyvezető alelnök a kérdésünkre válaszolva arról is tájékoztatott, hogy a megyei tanácsosjelöltek és megyeitanács-elnökök esetében az RMDSZ választási menetrendje szerint április 5-éig szükséges letenni a jelentkezési dokumentációkat. Ezt követően, 8–12. között kerül sor a három területi választmányban a saját megyei tanácsos-jelöltek rangsorolására, majd az április 12-i HET-ben a megyei tanácsosi lista algoritmusának elfogadására és ezáltal a lista véglegesítésére. Ugyanekkor döntés kell szülessen a megyei tanácselnök-jelölt személyéről is, vagyis arról, hogy Borboly Csaba, Bíró Barna Botond vagy Barti Tihamér legyen az RMDSZ megyeitanácselnök-jelöltje. Ha ekkor nem sikerült döntésre jutni, akkor ismét a SZÁT határoz majd a kérdésben.

Mint ismert, Csíkszeredában elmarad az urnás előválasztás. Felvetésünkre, hogy miért nem az emberek, a választók dönthetnek a polgármesterjelöltről, Horváth Anna elmondta: Csíkszeredában már sok éves hagyománya van annak, hogy a polgármesterjelölt és a helyi tanácsosjelöltek személyéről a urnás rangsorolás útján döntenek a csíkszeredai magyar emberek. „Én azt gondolom, hogy rossz döntés ezen egy rendkívüli választási évben változtatni, hiszen ez csökkentheti a választási kedvet. Márpedig idén – az önkormányzati választásokkal egyidejűleg szervezett európai parlamenti választások öt százalékos küszöbének szempontjából – fontosabb, mint bármikor a magyarok részvételi aránya. Az RMDSZ a legdemokratikusabb romániai politikai szervezet, ahol a döntés, hogy hol, melyik előválasztási eljárást választják, az a helyi szervezeteket illeti meg. Ugyanakkor, a helyi szervezeteket terheli a választásokon való szereplés és eredmények felelőssége, amelyeket ezektől a döntésektől sosem függetlenek” – fogalmazott az ügyvezető alelnök.

Horváth Anna hangsúlyozta, valamennyi előválasztást és rangsorolást április 14-ig le kell zárni, hogy az esetleges óvások megoldásával együtt is elég idő legyen a jelöltek hivatalos dossziéinak az
összeállítására és benyújtására a választási bizottságokhoz.