Az idei parlamenti választásokon a fiatalok 65 százaléka másként dönt, mint négy évvel ezelőtt, derül ki az Romániai Értékelési és Stratégiai Intézet – IRES által ingyen készített felmérésből, amelyet az AGORA Demokrácia Központ és a „Fiatalok szavaznak" kezdeményezés megbízásából készítettek.

A közvélemény-kutatás 800, 18 és 35 év közötti válaszadó megkérdezésével készült 2024. március 9. és 14. között. A felmérés szerint a válaszadók 18 százaléka azt mondta, hogy a parlamenti választásokon ugyanaz lesz opciója, mint négy évvel ezelőtt, míg 8 százalék még nem döntött, 1 százalék kijelentette, hogy nem fog szavazni, és 8 százalék nem kívánt válaszolni, idézi a kutatás eredményeit a Digi24 hírtelevízió. 

„A döntési szempontok közül három tényező kiemelkedik. A »kisebb rossz választásának« lehetőségét tízből 4 válaszadó jelölte meg, a jelölt profilja 39 százaléknak fontos, a jelöltet támogató párt tevékenysége pedig 38 százaléknak. Csak 26 százalék veszi figyelembe, hogy azonosul-e az adott párt ideológiájával, és minden ötödik fiatal a párt vagy a jelölt választási programját nézi” – közölték a felmérés készítői.

A válaszadók 36 százaléka úgy véli, hogy a 2024-es elnökválasztások lesznek a legfontosabbak, míg a 20 százalék az önkormányzati választásokat, a 24 százalék a parlamenti választásokat, és a 8 százalék az európai parlamenti választásokat jelölte meg.

A válaszadók 60 százaléka biztosan szavazni fog az elnökválasztásokon, 58 százalék biztosan elmegy szavazni az európai parlamenti és parlamenti választásokon, míg 59 százalék vesz részt a helyi választásokon.A fiatalok 42 százaléka tájékozódik a közösségi médiából (Facebook, Instagram, TikTok, WhatsApp, Telegram) az Romániában történt eseményekről, 27 százalék az online sajtóból, 18 százalék a televízióból, 7 százalék a barátoktól és ismerősöktől, 2 százalék a rádióból, és 3 százalék más online forrásokból.

A válaszadók 37%-a kis mértékben érdeklődik a román politikai élet iránt, 35% nagyon kis mértékben, 21% nagy, és 6% nagyon nagy mértékben. Ugyanakkor a válaszadók 46%-a a lehető legkevésbé bízik a politikusok vagy politikai pártok által közölt tartalomban a közösségi médiában, 41% kicsit bízik, 9% nagyon bízik, és 3% nagy mértékben.

Ami a Romániából való kivándorlás lehetőségét illeti, a válaszadók 37%-a fontolóra vette az ideiglenes távozás lehetőségét, míg a 15% a végleges kivándorlást.

A legtöbb fiatal által aggasztónak talált főbb tényezők Romániában: a munkaerőpiaci lehetőségek hiánya (15%), az oktatás gyenge minősége (14%), a káros szenvedélyek (drogfogyasztás, alkohol) (13%) és az infláció/életszínvonal/pénzügyi nehézségek (13%).

A fiatalok közel egy negyede úgy véli, hogy Románia minden állampolgár irányába (22%) vagy a fiatalok irányába (23%) orientált ország, vagy független (24%). A válaszadók harmada úgy gondolja, hogy Románia kiszámítható ország (33%), míg a 28% azt mondja, hogy kiegyensúlyozott. A válaszadók 76%-a nagyon nem vagy kevéssé bízik a romániai demokráciában, míg a 23% jelentős vagy nagy mértékben bízik benne. Ami az intézményes bizalmat illeti, az egyetemi környezet az első helyen áll, 56%-uk nagyon bízik benne. Ezt követi az Európai Unió (51%), a hadsereg (50%), a NATO (50%). „A lista közepén a templom áll, miben 47% -uk bízik, a civil szervezetek következnek (46%), a nagy magánvállalatok (42%), titkosszolgálatok (42%) és a rendőrség (41%). A sajtó csak az egyház után következik, a romániai fiatalok 14%-a mondja, hogy nagyon bízik a tömegtájékoztatásban. De még ennél is rosszabb a megítélése az ország elnökének (11%), a Románia kormányának (9%) és a parlamentnek (9%). Akárcsak az elmúlt években felméréseiben, a politikai pártok állnak a lista végén, mindössze 4 százalék szavaz nekik bizalmat.

A válaszadók 65 százaléka úgy véli, a fiataloknak lehetőségek van változtatni az ország helyzetén, 34 százalék szerint erre csak kis mértékben van játékterük. A 65 százalék szerint a dolgok rossz irányba haladnak Romániában, 28 százalék szerint pedig jó irányba.