Első alkalommal tartottak tapasztalatcserét a kollégák.

A szakmai és baráti kapcsolatápolás, tapasztalatcsere, valamint egymás programjainak és tevékenységeinek megismerése céljából Szilágykémeren találkoztak augusztus 24-én a Vajdaság és a Partium térségében tevékenykedő falugazdászok.

A Partiumi Falugazdász Hálózat kezdeményezésére szervezett találkozón dr. Torda Márta, a magyar Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések főosztályának vezetője és Magyar Lóránd, Szatmár megyei parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának alelnöke, a Partiumi Falugazdász Program koordinátora is jelen volt. A szerbiai falugazdász-küldöttséget Nagy Miklós, a Vajdasági Gazdaszervezetek elnöke vezette.

Kapcsolódó

Így működik a Falugazdász program Erdélyben – mutatjuk a szilágysági példát

A Magyar Agrárminisztérium 2018 decemberében kiterjesztette a Falugazdász hálózatát a Szilágyságra is, a program célja az itt élő magyar gazdák támogatása a szülőföldön való maradás és megélhetés érdekében. A kezdeményezés sok eredményt hozott már most, azonban a szilágysági gazdáknak is meg kell küzdeniük a koronavírus-világjárvány megszorításai okozta nehézségekkel. 

falugazdász Szilágy megye gazdatámogatás

Magyar Lóránd kifejtette: annak ellenére, hogy Románia uniós tagország, Szerbia pedig még nem, rengeteg a hasonlóság a két ország mezőgazdaságában, amire építeni lehet. „Tudomásom szerint ez az első olyan találkozó, amin a gazdaszervezetek együttműködésében két különböző ország falugazdászai találkoznak. Meggyőződésem, hogy tudunk egymástól tanulni. Szükségünk van az ehhez hasonló szakmai és a kötetlen beszélgetésekre” – szögezte le az országgyűlési képviselő.

„A magyar kormány kinyújtott kezeként közösséget építetek ott, ahol vagytok. (…) És talán ez a mi munkánk egyik legnagyobb érdeme, hogy sikerült összehozni a történelmi Magyarország magyar embereit ahhoz, hogy újra együtt lehessenek, együtt gondolkodhassanak és a gondjaikról beszélni tudjanak” – fogalmazott Torda Márta.

Itt terepmunka, ott adminisztráció

A beszélgetésekből, az elhangzott szakmai beszámolókból kiderült, a mostanihoz hasonló tapasztalatcserés találkozóknak nagyon is helye és létjogosultsága van, hisz a megnevezésen túl korántsem egyforma a Szerbia magyar lakta településein, illetve a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben tevékenykedő falugazdászok feladata. Így például míg a Partiumban a falugazdászok főként a terepmunkára, a gazdák tájékoztatására és ágazatok szerinti – állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti, állat- és növény-egészségügyi – szaktanácsadásra fókuszálnak, ezzel szemben a Vajdaságban – településenkénti irodákban fogadóórákat tartva – leginkább adminisztratív munkát végeznek a falugazdászok. A gazdarendezvények szervezése, a helyi termékek népszerűsítése mellett feladataik közé tartozik a helyi gazdálkodók adatait tartalmazó gazdalapok vezetése, a nyilvántartásban szereplő mezőgazdasági adatok aktualizálása, de ugyancsak hangsúlyos szerepet játszanak a szerb mezőgazdasági minisztérium által kínált területalapú támogatási kérelmek kitöltésében is. A vajdasági falugazdászok ilyen téren nem csupán a papír- és online ügyintézésben, a bürokrácia útvesztőiben teremtenek a helyi magyar gazdák, a piaci szereplők és a szakhatóságok között kapcsolatot, de sok esetben a nyelvi akadályok áthidalásában, a szerb nyelvet kevésbé ismerős gazdák számára is értékes segítséget nyújtanak.

A nyelvi akadályok hallatán a partiumi falugazdászok közül is többen megértően bólintottak, elismerve azt, hogy a román nyelv helytelen vagy elégtelen ismerete bizony a Partiumban is nagyon sok gazdát elbátorít a különféle pályázati, farmfejlesztési lehetőségek kiaknázásától.

A két szervezet programjainak, tevékenységeinek ismertetése után – könnyedebb, kötetlenebb formában – a falugazdászok vették át a szót, akik szakterületeikről, a hozzájuk forduló gazdák gondjairól, vagy épp kiemelkedő, mások számára is követhető példát jelentő kezdeményezéseikről beszéltek.