Szatmár megyében alig egy éve kezdte meg működését a falugazdász-hálózat, a sikeres tevékenységnek köszönhetően pedig az induló négyes szakemberfogat hat fősre bővült, mivel ma már Nagykároly környékének és a Tövishátnak is van saját falugazdásza; készülődik a Szatmári Termék-védjegy, ráadásul Szatmár egyfajta koordinációs-központja lett a Partiumi Falugazdász-Hálózatnak is.

Szatmár megyében a 2018-as év második felében kezdte meg tevékenységét a falugazdász-hálózat, melynek feladata a szakmai tanácsadás, akár a termelés, feldolgozás vagy értékesítés területén, szakmai programok, képzések, konferenciák és kiállítások szervezése a gazdaszervezetekkel, illetve a helyi akciócsoportokkal együttműködve.

Az eltelt idő rövidsége ellenére, mára már számos rendkívül népszerű, több száz gazdának szóló rendezvényen, községi gazdatalálkozón, sok pályázati tanácsadáson és egyéni problémák megoldásán vannak túl a Szatmári Falugazdászok, a sikeres működésnek köszönhetően pedig szintet lépett a kezdeményezés, bővült a csapat: Nagykároly környékének és a Tövishátnak is van saját falugazdásza, a helyi hálózat koordinátoraként tevékenykedő Magyar Lórándot pedig a Partiumi Falugazdász-Hálózat koordinálásával bízták meg.

A budapesti agrárminisztérium által támogatott program részeként a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület részéről Gombos Dalma pályázati tanácsadó, és Kovács Szabolcs vidékfejlesztési szakember, a Szatmár Megyei Magyar Gazdák Egyesülete részéről pedig Fodor István agrármérnök és Kovács Ottó állatorvos dolgozott elsőként azért, hogy segítséget nyújtsanak a több mint 6500 szatmári magyar gazdálkodóknak.

„Mindenképp hiánypótló és hasznos volt a falugazdász-hálózat létrehozása. Nagy volt az érdeklődés is a Szatmár megyei magyar gazdák részéről, az eddigi tevékenységünk során több mint ezer mezőgazdásszal kerültünk kapcsolatba” – mondja a helyi program koordinátora Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja. S mivel a Szatmár megyei tevékenység példaértékű a régióban – ez nem csak a helyi gazdálkodók, hanem a magyar agrárminisztérium véleménye is – , ezért nemrég Magyar Lórándra bízták a Partiumi Falugazdász-hálózat működésének a koordinálását is. 

Továbbadják a tudást

A Szatmári Falugazdászok röviddel a program beindítását követően elkezdték felvenni a kapcsolatot a helyi gazdákkal és belefogtak az oktató-informáló rendezvények szervezésébe is. Az elmúlt hónapokban havonta hét-nyolc településen találkoztak szervezett formában a gazdákkal, annak érdekében, hogy egy pontos gazda-kataszter állítsanak össze, illetve a különböző programokon és képzéseken hallottakat-látottakat továbbadják.

A 2018 augusztusában első ízben megrendezett Agrárakadémia olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy egy sikeres konferenciasorozat született belőle – az  Agrárakadémiákat tematikára lebontva rendezték meg, minden alkalommal az adott témakörben meghívott előadók mellett olyan szakemberek is meghívást kapnak, akik aktuális pályázati lehetőségekről, a földalapú támogatásokról is beszélnek a gazdákkal.

A 2019-es év első Agrárakadémiájának Nagykároly adott otthont, s a találkozón nem kevesebb mint 250 gazdálkodó kapott hasznos információkat a gabona- és zöldségtermesztésről, különböző mezőgazdasági gépek sajátosságairól, előnyeiről és pályázati, támogatási lehetőségekről. Az eseménysorozat márciusban folytatódott Piskolton, itt a méhészet szerteágazó témakörét és tevékenységét járták körbe, míg májusban, a Csanáloson tartott Agrárakadémiára elsősorban az állattenyésztés (húsmarha) kapcsán érdeklődőket várták.

Szatmári Termék-védjegy

Gőzerővel dolgoznak a Szatmári Termék védjegy létrehozásán is, hiszen a márkanévvel könnyebben lehet majd helyi, országos, vagy akár nemzetközi szinten is elismerést szerezni a jó minőségű, Szatmár megyében gyártott mezőgazdasági termékeknek –persze a a helyi termékeket elsősorban a helyi vásárlók számára kell kínálni, rövid értékesítési lánc (helyi termelés, helyi feldolgozás, helyi piac, helyi vásárló/fogyasztó) keretében. Ez pedig a vásárlóknak/fogyasztóknak is nagyon jó, mert tudják, mit s kitől vesznek.

Az élelmiszer bizalmi kérdés – a bizalmat pedig a település/vidék neve is erősíti, mint például a halmi eper és bor, az avasi pálinka és gyümölcs, a szamosháti méz vagy a piskolti dinnye esetében, a közös védjegy, a Szatmári Termék pedig a minőséget fogja garantálni. E mellett feladatkörükbe tartozik a Kárpát-medence régióiban még fellelhető őshonos, tájba illő gyümölcsfák feltérképezése és megőrzése:, s nem mellékesen egy úgynevezett „tündérkertet”, azaz egy génbankot szeretnének létrehozni Szatmár megyében.

A jövőbeli tervek folyamatosan bővülnek, sok projekt van előkészítés-fázisban, amelyek között szerepel az Agrárakadémiák további rendszeres megszervezése, a fiatal gazdák tanulmányi utakon való részvétele, illetve különböző mezőgazdasági témájú tanfolyamok rendezése is. Ráadásul júniustól már nem négy, hanem hat falugazdász áll a szatmári magyar gazdák rendelkezésére, ugyanis Nagykárolyban és környékén Bartha Károllyal, illetve a Tövisháton és környékén Nagy Mátyással bővült a csapat.

„A falugazdászokkal a gyakorlati munka során ismertük fel, hogy mennyi lehetőség áll rendelkezésünkre a gazdálkodók támogatása terén. A jövőben folytatjuk a megkezdett munkát, de számos új ötlet is megvalósításra vár, a helyben szerzett tapasztalatainkat pedig felhasználjuk a partiumi hálózat működtetésében, gyakorlatba ültetjük ott is, hogy a lehető legtöbb mezőgazdász segítségére lehessünk” – mondja az immár négy megye – Szatmár, Szilágy, Máramaros és Bihar – falugazdászainak munkáját koordináló Magyar Lóránd.

Mint magyarázza, az Agrárakadémiákat mindenképp „kihelyezi” a szomszédos megyékbe is, valamint akkreditált diplomákat biztosító képzéseket akar mielőbb szervezni, annál is inkább, mivel „arrafelé még semmilyen, széles gazdálkodórétegnek szóló rendezvényt, találkozót, megbeszélésre-tapasztalatcserére-megvitatásra lehetőséget adó eseményt nem szerveztek” és megkezdi a Bihari Termék, valamint a Szilágysági Termék-védjegy létrehozásához szükséges munkát is.