Az Agromalim nemzetközi mezőgazdasági vásár keretében tartották meg szombaton Aradon a 19. magyar–magyar gazdatalálkozót, az Aradi Magyar Gazdák egyesületének szervezésében.

Az erdélyi magyar gazdatársadalom, a Kárpát-medencei gazdaszervezetek képviselői, a magyar szaktárca vezetői és a szakpolitikusok részvételével tartott fórumon a 2021 után közös európai agrárpolitika, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások várható alakulása és az érdekképviselet megerősítésének fontossága szerepelt napirenden.

A magyarországi agrárminisztérium parlamenti államtitkára, Farkas Sándor az anyaország szakmai és anyagi támogatásáról biztosította a romániai – és általában véve a külhoni – gazdatársadalmat. Ehhez egy olyan szaktanácsadói hálózat kiépítését tervezik, amely az új kihívásokra is választ tud adni.

„A következő hetekben ez már kézzelfoghatóvá is válik – mondta az államtitkár. – Támogatjuk ennek a hálózatnak a felállítását, illetve a falugazdász-hálózat megerősítését. Ezek a személyek lesznek azok, akik el tudják mondani, hogy milyen fejlesztési politika vár ránk, vagy milyen lehetőség áll előttünk, illetve milyen technológiai újdonságokat kell alkalmazni, mert ha fenn akarunk maradni az agráriumban, akkor a kor követelményeinek meg kell felelnünk.”

Farkas Sándor szerint az itthon maradás és a vidékpolitika célkitűzéseiben megfelelő programmal kell előállni, és úgy vélte, hogy a helyi gazdatársadalomban megvan a nyitottság és az igény is erre, és ennek a programoknak a gyakorlatba ültetése eredményeket fog szülni.

Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei európai parlamenti képviselője a 2021 után uniós költségvetési ciklus várható változásairól, a gazdákra váró kihívásokról beszélt. Előre bocsátotta, hogy Nagy-Britanniának az EU-ból való kilépése – a Brexit – következményeként évente 11-13 milliárd euróval, vagyis hét-nyolc százalékkal lesz kisebb az Európai Unió költségvetése, ezt pedig vagy a kiadások lefaragásával, vagyis a támogatások csökkentésével, vagy a tagállamok „tagdíjának” növelésével fogják ellensúlyozni.

Az Európai Parlamentben még csak a szakbizottságok szintjén zajlik a következő hétéves ciklus költségvetési vitája, azonban Winkler szerint előreláthatóan nem lesz könnyű megegyezni, így a közös agrárpolitika megtartása is veszélybe került.

„Úgy kell fellépnünk az európai parlamenti vitában, hogy az számunkra, partiumi, bánsági gazdák számára is jó eredménnyel záruljon. Gyakorlatilag a közös agrárpolitika megvédése a cél olyan körülmények között, amikor az uniót szakadékok szabdalják szét, kelet és nyugat, de észak és dél között is – magyarázta Winkler Gyula. – Látható az is, hogy a nemzeti érdek egyre inkább előtérbe kerül az unió minden területén, így az közös agrárpolitikában is.”

Az EP-képviselő szerint ezt Brüsszel úgy fogja kezelni, hogy szabadabb kezet ad majd a tagállamoknak, azaz minden kormánynak ki kell majd dolgoznia egy stratégiai tervet, és maga dönthet a keretösszegek felhasználásáról. Érzékeltetésképp mondta, hogy Bukarest határozza majd meg, hogy több támogatás jut esetleg majd a nagyvállalkozóknak, akik tízezer hektárokat művelnek meg, vagy a kisebb gazdálkodók támogatását tartják majd szem előtt.

„A kérdés az, hogy lesznek-e eszközeink a döntés befolyásolására Bukarestben, hogy a mi érdekeinket érvényesíthessük – mondta a politikus. – Külön-külön nyilván esélye sincs egy kisgazdának vagy egy faluközösségnek arra, hogy hallassa a hangját Bukarestben vagy Brüsszelben. Ezért meg kell erősíteni az érdekképviseleteket és szakmai szervezeteket, el kell fogadni a társulás fontosságát, és akkor sikerülni fog, hogy olyan stratégiai terv szülessen Bukarestben és olyan költségvetés szülessen Brüsszelben, amely a mi érdekeinknek, a mi jövőképünknek felel meg.”

Sebestyén Csaba Hargita megyei parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke nem a támogatások csökkentésétől, inkább az uniós forrás nem megfelelő felhasználásától tart. „A területalapú támogatások növelése érdekében vélhetően nem kell lobbizni, de a vidékfejlesztésért igen, mert az elmúlt három EU-s költségvetési ciklusban egy-egy milliárd euróval csökkent Romániában a vidékfejlesztésre szánt keretösszeg” – mondta a szakpolitikus.

Sebestyén Csaba szerint az unió szorgalmazza, hogy a földalapú kifizetésekből „vágjanak le” a tagállamok bizonyos összegeket, amelyeket a vidékfejlesztésre fordíthatnak. Ezen a téren nagy az adósság mind Romániában, mind az egész unióban – tette hozzá.

„Eddig is inkább leplezett agrártámogatások voltak vidékfejlesztés címén, de a közösségfejlesztésre is nagy szükség lenne. Értem ez alatt a művelődési házak, a közösségi terek fejlesztését, a rendezvények támogatását és a civil szféra bevonását” – mondta, kitérve arra, hogy a nemzeti agrárstratégiai terveket Brüsszel évente felül fogja vizsgálni, s azon országok esetében, amelyek nem teljesítik a terveket, a kifizetéseket felfüggeszti.

Sebestyén a hazai tapasztalatok alapján tart attól, hogy „Romániában hajlamosak vagyunk egyvalamit írni, s mást csinálni”, ezért, ha emiatt visszavonják majd az uniós alapokat, nem az agráradminisztráció vagy az EU-s pénzeket kezelő ügynökségek húzzák majd a rövidebbet, hanem a gazdák és a pályázó közösségek.