A Magyar Agrárminisztérium 2018 decemberében kiterjesztette a Falugazdász hálózatát a Szilágyságra is, a program célja az Erdélyben élő magyar gazdák támogatása a szülőföldön való maradás és megélhetés érdekében. A kezdeményezés sok eredményt hozott már most, azonban a szilágysági gazdáknak is meg kell küzdeniük a koronavírus-világjárvány megszorításai okozta nehézségekkel. 

A megyében három falugazdász: Sütő Attila, Bákai Gabriella-Dóra és Erdei Andrea tartja a kapcsolatot a helyi magyar gazdákkal, ők tájékoztatnak az aktuális pályázatokról, gazdafórumokat szerveznek. Az elmúlt két évben az adatbázisukba több mint 2000 embert jegyeztek be, feltérképezték a gazdaságok méretét, típusát, és adatlapok segítségével rendszerezték azokat. Rendszeresen ellátogatnak a gazdaságokba, a piacokon felkeresik a gazdálkodókat, fogadóórákat tartanak.

Sütő Attila falugazdász, a krasznai közbirtokosság vezetője is gazdálkodik, állattenyésztéssel foglalkozik. Néhány éve három román tarka tehénnel és zöldségtermesztéssel kezdte, jelenleg közel 50 egyedet számláló szarvasmarha-állománnyal rendelkezik. Mint mondta, a gazdák többnyire a támogatásokról és a pályázatokról érdeklődnek, azok menetrendjéről és a feltételekről.

A program megalakulása elején sokan értékesítési nehézségekkel küzdöttek, mások megbízható munkaerőhiánnyal. A megyében élő magyar gazdák nagy része nehéz helyzetben volt, egyrészt, mert a gazdaságok nem voltak megfelelően gépesítve, ez megnehezítette a munkát, másrészt az európai uniós forrásokat csak nagyon csekély arányban használták ki.

2019 nyarán a falugazdászok Partiumi Borásztalálkozót szerveztek Kémeren, ahol a borászatról és a szőlészetről tartottak előadásokat egyetemi tanárok, majd gyakorlati tanácsokkal látták el a borászokat. A találkozó célja a Partiumi borászok összekapcsolása, ezen mezőgazdasági ágazat fejlesztése, és a borászszövetkezetek létrejöttének ösztönzése volt. Tavaly februárban a szilágysági falugazdászok Sarmaságon szerveztek gazdafórumot, amelyen közel 30 érdeklődő vett részt.

Egy éve működik a Szilágy Megyei Magyar Gazdák Egyesülete

Szoboszlai Attila kémeri vállalkozó kezdeményezésére 2020 februárjában megalakult a Szilágy Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, ami a Szilágyságban élő magyar gazdáknak hivatott támogatást, információt nyújtani. Az alakuló ülésen közel 150 gazda vett részt, amelyen az egyesület alapítója és elnöke, Szoboszlai Attila elmondta, amikor megtudta, hogy hasonló egyesületek Székelyföldön, Maros megyében és Szatmár megyében kitűnően működnek, arra gondolt, hasonlót kellene létrehozni Szilágy megyében is.

„A mi gazdáinknak is meg kell adni az esélyt, hogy eljuthassanak szakmai találkozókra, kiállításokra, és a megyébe el kell hozni a forgalmazókat, a bankokat, a finanszírozókat, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy mindenki megtalálja azt az embert, csapatot, intézményt, akivel együttműködve sikeresen tud gazdálkodni” – nyilatkozta Szoboszlai Attila.

Az egyesület célja a falun élő mezőgazdasággal foglalkozók és foglalkoztatottak támogatása, a pályázati lehetőségek ismertetése, pályázatírásban való segítségnyújtás, a felmerülő problémák kezelése, megoldása, az érdekképviselet, találkozók szervezése, a szerzett tapasztalatok megosztása, valamint más hasonló egyesületekkel, szövetségekkel való kapcsolattartás. Mindezek mellett tanítani, képezni szeretnének, kiadványokat jelentetnének meg és szaktanácsadói irodákat működtetnének a falugazdászok segítségével.

12 tonna búzát adományoztak 

Tavaly július 30-án első alkalommal tartották meg az összetartozást jelképező Búzaösszeöntő Ünnepséget a Szilágyságban. A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem mozgalomnak Kárásztelek adott otthont.

A Szilágy megyei magyar gazdák adományából több mint 12 tonna búza gyűlt össze, ebből leszámítva a költségeket közel 7 tonna lisztet őröltek a sarmasági malomban, amelyből 4 tonnát a zsoboki gyermekotthonnak, a többit két Bihar megyei gyermekotthonnak – az egyik a Böjte Csaba atya alapítványa által működtetett székelyhídi Gyermek Jézus Otthon, a másik a gálospetri Fráter-kúriában működő Szentháromság Gyermekotthon – adományoztak.

„Példaértékű volt a gazdák összefogása és a segítőkészségük, ezért a Búzaösszeöntő Ünnepséget jövőre is megrendezzük, mert mindig vannak, akik szívesen segítenek, de sajnos olyanok is, akik nehéz körülmények között élnek, és támogatásra szorulnak. Rajtuk akarunk segíteni” – mondta Seres Dénes parlamenti képviselő az ünnepségen.

Tanácsadó és pályázatíró iroda nyílt Szilágysomlyón

Az elmúlt két évben a falugazdászok felmérték a helyi gazdák igényeit, és arra a következtetésre jutottak, hogy a legnagyobb gond a pályázatírás terén mutatkozik. Ahhoz, hogy egy vállalkozás jól működjön, sikeres legyen, elengedhetetlen a hazai és a külföldi finanszírozás, amit pályázatok útján lehet megszerezni. Figyelembe véve, hogy idén startol a vállalkozások fejlesztését támogató 2021–2027-es európai uniós pályázati ciklus, ugyanakkor a gazdaságfejlesztési programok lebonyolítását elősegítő Pro Economica Alapítvány szeretne a Partiumban is terjeszkedni, Szilágysomlyón magyar tanácsadói iroda nyílt az év elején.

„Támogatni kell a helyi gazdákat, vállalkozókat, hogy a megálmodott terveik valóra váljanak, a már működő tevékenységük gyümölcsözőbb legyen, mert ezáltal új munkahelyeket hozhatnak létre, ami a fiatalokat az itthonmaradásra ösztönözheti, bebizonyítva, a szülőföldön is lehet boldogulni” – nyilatkozta Papp Zsolt.

Az EagleCons pályázatíró iroda alapítója hónapokkal a megnyitás előtt a magyarországi Umwelt Kft. kommunális, mezőgazdasági és erdészeti gépek, eszközök forgalmazásával és gyártásával foglalkozó cég képviselőjével meglátogatta a szilágysági magyar gazdákat, fórumokat tartottak, ismertették a pályázati kiírásokat, mert mint mondta, közel akarják vinni az igényeket a lehetőségekhez.

Megérezték a járványt a gazdaságok

A szilágysági gazdaságokra is rányomta bélyegét a tavaly megjelent koronavírus-járvány. Először a virágárusokat sújtotta, mert a tavaszi főszezonban érvénybe léptek a korlátozások, és nagyon sok virág maradt a termelőknél, hiszen nem volt, aki felvásárolja – ismertette Sütő Attila falugazdász. Az első hullám terjedésével a beltéri, majd rövid ideig a kültéri piacokat is bezárták, annak ellenére, hogy sok termelőnek a piacok jelentették az egyetlen értékesíthető lehetőséget. A gazdák ekkor online piacokat hoztak létre több-kevesebb sikerrel. A piacok újranyitásakor a megszokottnál kevesebb felvásárló volt.

Az országok közötti lezárások, és a fokozott óvintézkedések lassították az árucserét, az export lehetőségek jelentősen csökkentek, ezáltal az előállítási árak növekedése ellenére csökkentek az eladási árak.

„A kormány részéről érkezett minimális támogatás a termelők megsegítésére (Rendkívüli Covid-19 támogatás), amelyet a zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermesztők, a baromfi-, sertés-, juh-, kecske-, szarvasmarhatartók igényelhettek. A mi terveinket is átírta a járványidőszak. Gazdatalálkozók, szakmai fórumok, rendezvények maradtak el a lezárások miatt. A személyes kapcsolatfelvétel is körülményesebbé vált, kezdetben csak telefonon és online tartottuk a gazdákkal a kapcsolatot” – részletezte a falugazdász.

A továbblépéshez a gazdák újabb támogatásokban reménykednek, jöjjön az akár a kormány részéről, a helyreállítási alapból, illetve a magyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztési programból. Addig is a munka nem várathat magára: az állatokat el kell látni, a földek nem maradhatnak parlagon, ezért a szilágysági magyar gazdák továbbra is végzik a mindennapi teendőket.

(Címlapkép: Gábos Albin)