Nem tesz jót a demokráciának, hogy a nők nem úgy vannak képviselve az európai uniós országok parlamentjeiben és kormányaiban, ahogyan kellene – jelentette ki az Agerpresnek adott interjúban Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa.

A máltai politikus elmondta: nem tartja örvendetesnek, hogy a román kormánynak csak két női tagja van. Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU szintjén is egyenlőtlen a nők képviselete a politikai döntéshozatalban.

„Vannak olyan tagállamok, amelyek előre léptek ezen a téren, és akadnak olyanok, amelyek lemaradtak. Nyilvánvalóan nem tesz jót a kormányzásnak, nem tesz jót a demokráciának, ha a nők nem úgy vannak képviselve a parlamentben és a kormányban, ahogy kellene” – jelentette ki a biztos, akinek szerdán ér véget a háromnapos romániai látogatása.

Helena Dalli szerint a nők képviseletét hatékonyabban megoldó tagállamok korábban korrekciós mechanizmusokat vezettek be. „Ha a lemaradásban lévő országok nem vezetnek be valamilyen korrekciókat, akkor becslések szerint még körülbelül száz évbe fog telni, mire megvalósul a nők megfelelő parlamenti képviselete” – jegyezte meg.

Az egyenlőségért felelős biztos elismerte, hogy a meglévő európai jogi keret ellenére „az EU-ban mindenhol találkozunk a megkülönböztetés, a rasszizmus eseteivel”. Szerinte a jogszabályok önmagukban nem elegendők a rasszizmus leküzdéséhez, figyelmet kell fordítani az oktatásra és a kultúrára is. Helena Dalli ugyanakkor sürgette az európai politikusokat, hogy látogassanak el a roma közösségekhez megtapasztalni, mennyire „botrányos” és „elfogadhatatlan” körülmények között élnek a romák az EU-ban.

Kapcsolódó

Politikai mellékszerep a nőknek

Nemhogy nemek közötti egyenlőségről, de még csak nemek közötti egyensúlyról sem beszélhetünk, utóbbi esetében általában a 40/60 arányt tekintik elfogadhatónak.

„Nem csak Romániáról van szó. Jártam romatelepeken szerte az Európai Unióban, és enyhén szólva is botrányos, amit a helyszínen tapasztaltam. Elfogadhatatlan körülmények között élnek ezek az emberek 2023-ban. Soha nem volt elfogadható a helyzetük, de minél inkább fejlődnek a társadalmaink, annál kevésbé lesz elfogadható. Sok még a tennivalónk. Elkészült a roma integráció keretrendszere, és megvizsgáljuk, hogy a tagállamok hogyan felelnek meg ennek a keretrendszernek” – fejtette ki a biztos.

Helena Dalli kitért arra is, hogy az LMBTQ-közösségekhez tartozó személyek jogainak megsértése ellentétes „az Európai Unió szellemiségével”. Figyelmeztetett, hogy nem lenne szabad uniós forrásokat juttatni olyan települések önkormányzatának, ahol „ezeket az embereket kirekesztik”. „Nem akarunk senkit sem büntetni, csak azt szeretnénk, ha az emberek megértenék: senki sem választja meg, hogy milyennek születik. A jogalkotók nem diszkriminálhatják, nem büntethetik ezeket az embereket azért, mert ilyennek születtek. Úgy kell tekintenünk az LMBTQ-közösségekhez tartozó személyekre, mint a saját fiainkra és lányainkra, akik tőlünk származnak, a mi közösségünkben, a mi társadalmunkban élnek. Mindent meg kell tennünk azért, hogy segítsük ezeket az embereket előre lépni az életben” – fogalmazott az európai biztos.