Egy huszadik század eleji MARTA emeletes busz replikájának elkészítését tervezik Aradon, hogy a járművet utána idegenforgalmi céllal használni is tudják a városban – tájékoztatott a HUB Cultural mARTA menedzsere, Ovidiu Balint.

Az amerikai Westinghouse francia leányvállalata révén, a Magyar Királyság idején alapított Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) „hagyatékának” újjáélesztése érdekében már tárgyaltak az iparág helyi képviselőivel, ugyanakkor aradi szervezetek is támogatják azt a két éves projektet, amelynek részeként elkészítenék az első emeletes busz hasonmását. Több autóalkatrészgyártó járul majd hozzá a kivitelezésez, de az aradi Aurel Vlaicu Egyetem mérnöki és design kara, továbbá a városi önkormányzat is csatlakozott a megvalósításhoz. „A jármű úgy fog kinézni, mint az, amit Aradon gyártottak az elmúlt évszázad elején, de elektromos motort kap. Egy olyan autóbusz lesz, amit kulturális turizmusra fognak majd használni” – mondta Ovidiu Balint az Agerpresnek. Ilie Cheșa, Arad alpolgármestere alapján az emeletes buszt forgalomba írják majd, hogy a város utcáin idegenvezetéses turisztikai utakat szervezhessenek vele.

A HUB Cultural mARTA egyesületet 2022-ben hozták létre, hogy az ipartörténeti hagyatékot kiaknázza. Ehhez hozzá tartozik a gyár irodaépülete is, az az ipartörténeti műemléképület, amely – mint korábban írtuk – 2021-ben került az aradi önkormányzat tulajdonába. Az 1900 és az 1910-es évek között épült, lerobbant állapotban lévő szecessziós stílusú épület felújítására most egy makói szervezettek közös román-magyar projekt keretében pályáznak támogatásra. Balint azt mondta, hogy a pénzforrás egy része vissza nem térítendő támogatás.

Emlékezetes, hogy Aradon 1908-ban alapította az autógyárat Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) néven. 1909-ben indult meg a termelés, különböző típusú autókat állítottak elő, London utcáin aradi gyártmányú taxik közlekedtek, s Budapest taxiforgalma is 250 MARTA-kocsival indult be 1913-ban – olvasható Puskel Péter helytörténész Aradi sikertörténetek című könyvében. Összességében 87 személy- és 730 teherautó hagyta el a gyárkaput. Az első világháború idején a MARTA kényszerűen a hadiipart szolgálta, majd fokozatosan átállították repülőgép-gyártásra. Pár évvel később az első román repülőgépek is innen indultak próbaútjukra. A Marta eredeti profilját fokozatosan elsorvasztották, majd 1925-ben az új román hatalom az autógyárat beolvasztotta az időközben ASTRA névre átkeresztelt vagongyárba.