Ismét sokan és sokszor emlegetik a pártok által az évek óta politikai gumicsontként használt közigazgatási reformot, Románia belső határainak átrajzolását, a megyék számának csökkentését. Most üzletemberek és a tudományos élet képviselői szorgalmazzák a változtatást. 

A jelenlegi negyvenegy megye helyett csak tizenöt maradna, a kis települések és városok a lakosság számának megfelelően szerveződnek újra. Ez röviden az üzleti és tudományos szféra javaslata, amellyel  csökkenne a közigazgatási intézmények száma, ezzel együtt pedig az alkalmazottak létszáma, s értelemszerűen a költségvetési kiadások.

A Pro TV által idézett szakemberek állítják: a Bukaresttel kiegészülő negyvenegy megye megfelezésével Románia sokkal jobban tudna működni. Bogdan Daniel Vișan, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a községet legalább ötezer lakosú településként kell meghatározni, a városnak pedig minimum tízezer lakossal kellene rendelkeznie. Jelenleg  Romániában 80 lakosú községek és alig több mint ezer lakosú városok is léteznek. 

Marcel Ciolacu miniszterelnök a romániai helyi önkormányzatok minapi  találkozóján elmondta: szükségesnek tartja a közigazgatási reformot.  Megjegyezte ugyanakkor: azt nem lehet egyik napról a másikra, így például a 2024-es választások előtt megvalósítani, egy alaposan megvitatott terv alapján kellene végrehajtani. „Számunkra, politikusok számára az lenne a legegyszerűbb, ha törvényben rögzítenénk, hogy kétezer fős lakosságon alul nincs község. De teljesen elhibázott lenne ez a megközelítés” – fozalmazott a kormányfő. Hozzátette, a „matematikai megközelítés” nem megfelelő ebben az esetben, inkább egy jól felépített, alaposan megvitatott tervre van szükség, de „nem kell feltalálni a spanyolviaszt”.

Cseke Attila RMDSZ-es szenátor a tanácskozáson azt mondta: a közigazgatási átszervezést nem lehet életképtelen kritériumok alapján elvégezni, ismerni kell a földrajzi és gazdasági viszonyokat, a településeken élők hagyományait, kötődéseit a történelmi régiókhoz. „A közigazgatás helyi szinten és központi szinten egyaránt egy közszolgáltatás. Úgy kell a közigazgatásra gondolni, mint az iskolákra, a kórházakra, vagy a közutakra. Egy iskolától, egy kórháztól sem várja el senki, hogy profitot termeljen, nem ez a célja. Azért építünk utakat, hogy közlekedjen rajta az állampolgár, ez nem egy cég által nyújtott szolgáltatás, nem nyereséges. A közigazgatástól sem várhatjuk el, hogy nyereséges legyen” – fogalmazott a volt fejlesztési miniszter. 

Marius Văcărelu politikai elemző korábban a Maszolnak nyilatkozva igennel válaszolt azon kérdésünkre, hogy az elkövetkező években van-e esély a területi átszervezéssel járó közigazgatási reformra. Szerinte az ország gazdasági helyzete nem fog egyhamar rendbe jönni, ráadásul ez az évtized a nyugdíjrendszer zsugorodását is magával hozza, ami tovább csökkenti majd a büdzsé mozgásterét. „Ezért az ország településeinek hatékonyabb működésére lesz szükség, különös tekintettel a községekre. Az utóbbi húsz évben ötmillió ember tűnt el az országos munkaerő állományból, ami nem ad túl nagy lehetőséget az adóalap növelésére. Márpedig csak így lehetett volna elkerülni a közigazgatásban dolgozók számának csökkentését, amit területi átszervezés önmagában megold” – hangsúlyozta az elemző.