Világszerte súlyosbodik a korrupció, még a megszilárdult demokráciákban is, elsősorban a politikai vezetés gyengülése miatt – derül ki a Transparency International által kedden közzétett, 2025-ös Korrupció Érzékelési Indexéből (CPI).

Románia tavaly ezen a téren 45 pontot ért el, ami a törékeny demokráciák átlagpontszáma (47) alatt marad. A Transparency International közleménye szerint az elmúlt tíz évben drasztikusan csökkent azoknak az országoknak a száma, amelyek 80 pont feletti eredményt értek el: míg egy évtizeddel ezelőtt még 12 ilyen állam volt, 2025-ben már csak öt. Európában a korrupciót felszámolására tett erőfeszítések több mint egy évtizede nem hoznak eredményt, az Európai Unió átlaga idén is 62 pont.

Románia esetében a szervezet szerint szintén stagnálás tapasztalható: a 2012-es eredményhez képest mindössze egy ponttal javult az ország teljesítménye. Az éves ingadozás 1–2 pont körüli volt, ennek ellenére Románia továbbra is az EU három legrosszabbul teljesítő tagállama között van, Bulgáriával (40 pont) és Magyarországgal (40 pont) együtt.

A jelentés ugyanakkor rámutat, hogy egyes országok az elmúlt években jelentős változásokat mutattak: Görögország 14 pontot javított 2012 óta, Észtország 11 pontot, Magyarország viszont 15 pontot veszített, ahogy Lengyelország is 10 pontot esett vissza 2015 óta.

A Korrupció Érzékelési Index 182 ország és terület közszférájában tapasztalt korrupcióról alkotott képet méri, 13 független adatforrás összesítésével. Az országokat 0-tól 100 pontig értékelik, ahol a 0 a „nagyon korrupt”, a 100 pedig az „egyáltalán nem korrupt” állapotot jelenti.

Az erős demokráciák átlaga 71 pont, és egyikük sem esik 50 pont alá. Ezzel szemben a törékeny demokráciák átlaga 47 pont – Románia 45 pontot ért el a 2025-ös rangsorban.

A Transparency International elemzése szerint azokban az országokban, ahol hosszú távon javult a CPI-pontszám, következetes reformok, megerősített intézmények és a tiszta kormányzás melletti politikai konszenzus áll a háttérben. Az alacsony vagy romló eredmények  rendszerint összefüggnek a demokratikus ellenőrző mechanizmusok gyengülésével, az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai befolyással és a civil tér beszűkülésével.

A korrupció következményei a szervezet szerint négy kulcsterületen különösen súlyosak: az igazságszolgáltatás és a jogállamiság, a demokrácia és a politikai integritás, a civil tér és a sajtószabadság, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés terén.

A korrupció nemcsak az erőforrásokat emészti fel és szabályokat sért, hanem elmélyíti a hatalmi egyenlőtlenségeket és rombolja a közbizalmat.

A Transparency International arra figyelmeztet: az Ukrajnában zajló háború, a geopolitikai feszültségek, a társadalmi polarizáció és az szélsőségességek erősödése közepette Európában minden eddiginél nagyobb szükség van erős, független intézményekre és hiteles vezetésre.

A jelentés emlékeztet arra is, hogy 2025 decemberében az Európai Unió elfogadta első átfogó korrupcióellenes irányelvét, amely a büntetőjog harmonizálását és a korrupcióval szembeni zéró toleranciát irányozza elő. Az irányelv átültetése jó lehetőség Románia számára is, hogy ambiciózus reformokat indítson, és akár 2030-ig elérje az 50 pontos CPI-eredményt.

E cél megvalósítását a szervezet szerint a civil társadalom bevonásával, valamint olyan stratégiai dokumentumokkal összhangban kell kidolgozni, mint a 2026–2030-as Országos Korrupcióellenes Stratégia, valamint a 2025–2030-as Nemzetbiztonsági Stratégia, amely hangsúlyozza a korrupció elleni fellépés szükségességét a közbizalom növelése érdekében.

A Transparency International hangsúlyozza a jogszabályi környezet korszerűsítésének és az intézményi stabilitás biztosításának fontosságát, valamint az intézmények működésébe való politikai beavatkozások megszüntetését.

Kiemelten szükségesnek tartják többek között az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetésének rendezését, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetésének stabilitását, a zárolt javak gondnokságának országos ügynöksége (ANABI) hatáskörének megerősítését, valamint a pénzmosás elleni küzdelem intézményi reformját.

A szervezet szerint az elmúlt évek bírósági döntései rámutattak arra, hogy a látványos vádak önmagukban nem elegendők: a nyomozások minősége és jogi megalapozottsága kulcsfontosságú a társadalmi bizalom visszaszerzéséhez.

Végezetül a Transparency International hangsúlyozza: a korrupció elleni küzdelem csak akkor lehet hiteles és fenntartható, ha mentes a politikai kettős mércétől és a rövid távú hatalmi érdekektől, és valódi társadalmi összefogáson alapul.