FRISSÍTVE - Románia utolérte Magyarországot: a korrupció terén foglalnak el azonos helyet a Transparency International (TI) 2019-re vonatkozó ranglistájában.

A TI minden évben kiszámolja az államok úgynevezett korrupcióérzékelési indexét: a 0 pont „nagyon korrupt”, a 100 pont „korrupciótól mentes” országot jelöl. Az indexet a TI berlini kutatói készítik, 12 nemzetközi szervezet 13 jelentése alapján gyűjtik össze az adatokat. Ezekben a felmérésekben üzletembereket és szakértőket kérdeznek a korrupciós helyzetről, a pontozásnál elsősorban véleményeiket vették alapul. Az egyes országokról szóló részletes, szöveges jelentést a szervezet helyi szakértői csoportja írja.

Mindkét országban nőtt a korrupció

Románia és Magyarország az uniós országok táblázatának utolsó előtti helyén szerepel holtversenyben, és alig egy ponttal előzi meg a listazáró Bulgáriát. Mindkét országnak 44 pontja van a ranglistán. Ezzel Románia visszaesett a 2012. évi szintre, amikor ugyanilyen pontszámot ért el. Hasonló helyzetben van Lengyelország is, igaz, ők a hét évvel ezelőtti 58 pontra estek vissza. Románia egyébként 2018-hoz képest 2019-ben 3 pontot veszített, tavaly 47 pontja volt, és kevésbé korrupt országnak számított, mint most.

A világranglistán Románia Magyarországgal, a Dél-Afrikai Köztársasággal és Suriname-mal együtt a 180 országot összesítő táblázat 70. helyére került. Magyarország 2018-hoz viszonyítva 2 pontot veszített, tehát korruptabb országnak számít, mint tavaly, ám 2012-höz képest 24 hellyel esett vissza.

Javaslatok Románia számára

A TI romániai szervezete idén is több ajánlást tett Bukarestnek a korrupció visszaszorítására. Ezek szerint a közintézményeknek mindenekelőtt törekedniük kell az összeférhetetlenséget megakadályozó mechanizmusok sokkal hatékonyabb működtetésére, továbbá meg kell erősíteni az ellenőrzési és egyensúlyi rendszerek politikai tényezőtől való függetlenségét. Szavatolni kell a hatalmi ágak teljes függetlenségét. Olyan mechanizmusokat kell kidolgozni, amelyek meggátolják az erőforrások preferenciák szerinti szétosztását, meg kell szigorítani a politikai jellegű finanszírozásokat, és az eddiginél sokkal jobban kell kezelni az érdekkonfliktusokat.

Egyszersmind szigorúan büntetni kell a félretájékoztatást, lehetővé téve, hogy a választól világosan megértsék, hogy szavazatukkal büntethetik a korrupt politikusokat. Ugyanakkor helyre kell állítani a bizalmat az üzleti környezetben, az üzletembereknek, a közszektornak és a nem kormányzati szervezeteknek közös erővel nyílt, feddhetetlen üzleti légkört kell biztosítaniuk, ennek országos prioritássá kell válnia. A korrupció elleni fellépéshez erős és stabil intézményekre, felelős politikusokra és a közöségi életben tevékenyen részt vevő emberekre van szükség – fogalmaznak a jelentés készítői.

Központosított a korrupció Magyarországon

A Magyarországról szóló jelentésben a TI elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az országban a korrupció az utóbbi 10 évben véglegesen központosítottá vált: bizonyos csoportoktól az állam törvényi eszközzel elveszi vagy megvásárolja a vagyont, amit más csoportoknak ad oda.

A jelentés kitér arra, hogy a kormányt ellenőrizni hivatott intézmények többsége tetszhalott állapotban van, pozitívumként viszont az autonómiájukat még mindig megőrző bíróságokat említi. Az uniós pénzek magyarországi felhasználása ugyanakkor rendszerszintű korrupciós kockázattal jár, ráadásul az állami intézmények nem egyszer maguk teremtenek lehetőséget a visszaélésre.

A jelentésben szó esik Orbán Viktor kormányfő barátjáról, Mészáros Lőrinc vállalkozóról is, megemlítve egyebek között azt, hogy az uniós pénzből sorra került közbeszerzések esetében az összegek 20 százalékát, 426 milliárd forintot a volt felcsúti polgármester cégei kapták.

A rangsor – világviszonylatban

A korrupcióérzékelési index szerinti rangsor első helyén Dánia és Új-Zéland áll, 87-87 ponttal, majd 86 ponttal Finnország következik, a tízes rangsorban pedig sorrendben még ott található Szingapúr, Svédország, Svájc, Norvégia, Hollandia, Németország és Luxemburg. Az utolsó helyeken pedig Szíria, Dél-Szudán és Szomália szerepel.

A jelentés megállapítja, hogy bár a korrupció leküzdése tekintetében Nyugat-Európa és az Európai Unió övezete vezet, hiszen országai a lehetséges 100 pontból 66-os átlagot értek el, egyben pedig a 20 legjobban teljesítő ország közül 14 ebből a térségből származik – közülük 9 az Európai Unió tagállama –, ez a zóna sem mentes teljesen a korrupciótól. Globális téren a tavalyi évhez hasonlóan némi haladás mutatkozott, ám az országok többsége továbbra sem képes hatékonyan leküzdeni a közszektorbeli korrupciót.

Az utóbbi nyolc évben pusztán 22 országnak javult a pontszáma, egyebek között Görögországnak, Guyanának és Észtországnak, ám 21 ország jelentősen rontott pontszámán, közöttük Kanada, Ausztrália és Nicaragua. A többi 137 országban a korrupció szintje csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem változott.

Az 53 pontos Olaszország például 2012 óta 11 pontot, Görögország pedig 12 javított. Olaszországban jelentős haladást értek el a vonatkozó törvénykezésben, elfogadták a korrupció elleni törvényt és mindkét országban létrehozták a korrupcióelleni ügynökséget.

A TI pozitív példaként említ több posztkommunista országot, amelyek az unió tagjaként komoly lépéseket tettek a korrupció elleni küzdelemben. Ugyanakkor több uniós posztkommunista országban, mint például Romániában, Magyarországon és Lengyelországban igyekeztek megtorpedózni a független igazságszolgáltatást, meggyengítve a magas szintű korrupció elleni küzdelmet.

A TI külön említést tesz Csehországról, ahol a kormányfőnek az a törekvése, hogy uniós pénzhez juttassa saját vállalkozásait, „megdöbbentő példáját mutatja a politikai integritás hiányának”. A megvizsgált 180 ország kétharmadának átlaga még az 50 pontot sem éri el, mindössze 43 százalékos.

Az IT legfrissebb felmérésének eredményei ismét rámutattak a politika, a pénz és a korrupció szoros kapcsolatára. Azokban az országokban, amelyekben szigorúbbak a kampányfinanszírozási rendelkezések, ott rendszerint alacsonyabb a korrupció. Ahol például ezek a rendelkezések átfogják a teljes finanszírozási rendszer, és ahol azokat komolyan is alkalmazzák, ott az átlagos pontszám 70 körül változik, azokban az államokban viszont, ahol mindez nem érvényesül, 35 körüli a pontszám.

A régiók sorrendje

A régiók tekintetében a legjobb helyezést Nyugat-Európa és az Európai Unió térsége érte el, az itteni országok átlagos pontszáma 66. A legjobb helyen a 87 pontos Dánia szerepel, a legrosszabb helyen pedig Bulgária áll, 43 ponttal. Ázsia és a Csendes-óceáni térség lett a második, 45 ponttal, ahol a vezető helyen Új-Zéland áll 87 ponttal, a legrosszabbul pedig a 16 pontos Afganisztán teljesített.

A harmadik helyre, 43 pontos átlagot összesítve, Észak- illetve Dél-Amerika került, itt a legjobb helyet a 77 pontos Kanada foglalja el, a legrosszabb helyre pedig a 16 pontos Venezuela került. A dobogóról lemaradt 39 pontos átlagával a közép-keleti és észak-afrikai térség, ahol a legjobban a 71 pontot elérő Egyesült Arab Köztársaság szerepelt, a legrosszabb helyre pedig Szíria került mindössze 13 pontjával.

Kelet-Európa és Közép-Ázsia 35 ponttal az ötödik lett, itt a legjobb eredményt az 56 pontos Grúzia érte el, a legrosszabbat pedig a 19 pontos Türkmenisztán.  A térségek közül a leggyengébb eredményt a Szubszaharai Afrika érte el, csupán 32 pontos átlaggal, ahol is a 66 pontot elérő Seychelles-Szigetcsoport teljesített a legjobban, a 9 pontos Szomália pedig az utolsó lett.