A Transparency International legfrissebb jelentése szerint Románia azoknak az országoknak a sorába tartozik, amelyekben a demokratikus rend törékeny. A nemzetközi szervezet elsősorban a korrupció és a globális demokrácia viszonyrendszerét vizsgálta 2018-as adatok alapján.

A Korrupcióérzékelési Indexet 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International. A jelentés szakértők és üzletemberek megkérdezésén alapul, a válaszok alapján állapítják meg az egyes országokban a közszféra korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom „korrupciós fertőzöttsége” függvényében.

A Transparency International jelentésének legfőbb megállapítása szerint az a tény, hogy az országok nagy többsége képtelennek mutatkozik ellenőrzése alatt tartani a korrupciót, egyik legfőbb tényezőjét jelenti a demokrácia sérülékenységének.

A százas skálán – ahol a százas érték a korrupció teljes hiányát jelenti – az Európai Unió tagországának esetében a korrupció átlagos értéke 65 pont, ami valamivel több, mint egy pontos visszaesést jelent az előző évhez képest. A legjobb helyen az észak-európai államok állnak: 88 ponttal Dánia vezet, őt követi 85-85 ponttal Finnország illetve Svédország. Románia továbbra is a lista 25. helyén áll, tavalyi 48 pontos eredményét egy ponttal, de 47 pontra lerontva. A sereghajtó ezúttal, mindössze 42 ponttal, Bulgária, még akkor is, ha pontszáma 2017-hez képest egy ponttal javult.

Magyarország korruptabb Romániánál

Magyarország tavalyhoz képest egy pontot nyert ugyan, ám 46 pontjával még mindig rosszabb helyen szerepel, mint Románia, az Európai Unióban és Kelet-Közép-Európán belül egyaránt stabilizálta a helyét a sereghajtók között. A többi közép- és kelet-európai országhoz viszonyítva Magyarországnál ebben a mezőnyben csak Bulgária nyújt gyengébb teljesítményt, míg régiós versenytársai az elmúlt években elhúztak Magyarország mellett: a visegrádi országok közül 2012 óta egyedül Magyarország korrupciós megítélése romlott. A magyarországinál alacsonyabb pontszámról induló Csehország azonos időszakban 10 pontot javított.

A Transparency International szerint Magyarország pontszámának enyhe javulása jelentős részben a gazdasági mutatóknak köszönhető. Bár az állami intézmények teljesítménye továbbra is gyenge, a kedvező makrogazdasági mutatók és a rövidtávú növekedési potenciál hatására Magyarország némileg előrébb lépett a globális versenyképességi rangsorokban. Ugyanakkor a jogállami intézmények működése, a korrupció előfordulása, a sajtószabadság helyzete, illetve a demokrácia minősége továbbra is aggasztó tendenciákat mutat.

A nemzetközi szervezet összesítése szerint 2018-ban a kormányok korrupció elleni erőfeszítései általában csekély eredménnyel jártak. A Transparency külön kiemeli Törökország és Magyarország példáját, amelyek pontszáma az elmúlt hat évben nyolc, illetve kilenc ponttal romlott. A jelentés szintén hangsúlyozza, hogy Magyarország a politikai jogok érvényesülése terén a rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb pontszámát érte el, ami a jogállam és a demokratikus intézmények hanyatlását jelzi.

Megszívlelendő ajánlások

A Transparency International felmérésének következtetéseit Romániának is meg kellene szívlelnie. Így például a bukaresti hatalomnak is számot kellene vetnie azzal, hogy a korrupció jelentősen meggyengíti mindazokat a mechanizmusokat, amelyek szavatolják a hatalmi ágak – elsősorban a kormány és az igazságszolgáltatás – közötti egyensúlyt.

Ugyanakkor a korrupció elleni küzdelem gyengítésére irányuló kísérletek, a populizmus megállíthatatlannak tűnő térhódítása gyengíti a demokratikus intézményeket. A demokrácia létfontosságú tartópilléreinek – a szabad választások, a független igazságszolgáltatás – aláaknázása könnyen odavezethet, hogy az ily módon meggyengült intézmények még kevésbé tudják majd féken tartani a korrupciót.

A Transparency International megállapítása szerint a valóban demokratikus államoknak minimum 75 pontot kell elérniük az értéklistán. Azok az uniós országok viszont, amelyekben a demokrácia törékenynek bizonyul az 50 pontos sem érték el. A „hibrid rendszerrel” rendelkező országok, amelyekben egyenesen az autokrácia veszélye fenyeget átlagosan csupán 35 pontot értek el.